Megfejtették, miért rendelt Orbán orosz és kínai vakcinákat is

Szerző: Bukovics Martin
2021.02.11. 11:15

A Neue Zürcher Zeitung szerint Orbánt nem érdeklik az európai szolidaritáshoz hasonló elvont értékek, ha veszélyben érzi a rezsimjét, a magyar vakcinapluralizmus pedig iskolát teremthet.

Megfejtették, miért rendelt Orbán orosz és kínai vakcinákat is

A svájci Neue Zürcher Zeitung – azaz a legszínvonalasabb német nyelvű napilap, amiről Techet Péter is megírta már az Azonnalin, miért érdemes olvasni – csütörtök reggel hosszabb cikket szentelt a vakcinabeszerzések terén járt magyar különutasságnak. A napilap bécsi tudósítója által jegyzett anyag azt járja körbe, miért dönthetett Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy, hogy az EU tagállami kormányainak közös megegyezéséből lényegében kiugorva saját szakállára is beszerez keletről vakcinákat.

Mint írják, Orbán ezzel „semmi helytelent nem tett”, aláásta viszont az EU-tagok közös politikai célját, miszerint egységet mutassanak

és a lakosság bizalmát azzal nyerjék el a közösen beszerzett vakcinák iránt, hogy csak akkor oltanak valamivel, ha azt az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte.

Miből mennyi jön, és jön-e?

A lap felsorolja, melyik vakcinából mennyit rendelt Magyarország:

+ az mRNS-technológián alapuló Pizer-BioNTech-oltásból 6,6 millió érkezik, és noha a cég nem tud annyit gyártani, mint ígért, ezt már most is használják országszerte;

+ az adenovíruson alapuló AstraZenecából 5 millió jön, itt is akadtak khm, problémák a szállítandó mennyiséggel, ezzel a héten az Azonnali információi szerint már oltanak;

+ a leölt vírust tartalmazó, kínai Sinopharm oltásából 2,5 millió, ebből a NZZ azt írja, jövő héten már jön egy adag, a kormányinfón pedig elhangzott, mennyi: félmillió darab;

+ az adenovírus-alapú orosz Szputnyik V-ből 2 millió darab jön, ezzel Budapesten kedd óta már oltanak, de alig jött belőle, és a következő adag is 20 ezer embernek lesz csak elég, de februárban nagyjából 200 ezer vakcinát vár Magyarország, mert Moszkva ugyanúgy, mint a nyugati vakcinagyártók, kapacitásproblémákkal birkózik;

+ a Pfizer-BioNTechhez hasonlóan mRNS-technológiát használó Moderna vakcinájából pedig 1,75 millió.

Mindebből a Neue Zürcher Zeitung szerint annyi szűrhető le, hogy

Magyarország alapvetően továbbra is nagyban függ az Európai Bizottság által beszerzett vakcináktól, a kínai és orosz vakcinákból vagy alig, vagy még semmi nem érkezett meg.

Mégis megéri ez Orbánnak, írja a lap, így ugyanis extra mozgásteret teremt magának: „Noha vélhetően nem a magyar kormányfő volt az egyedüli, aki képes volt előrelátni a vakcinákért folytatott tülekedésben rejlő politikai robbanóerőt, de ezt az elsődlegesen nemzeti kategóriákban gondolkodó populistát kevésbé érdeklik az olyan absztrakt értékek, mint az európai szolidaritás, ha egyszer ez a válság veszélyt jelenthet a saját rezsimjére is.”

Miért éri meg Orbánnak a keleti vakcina?

A svájci lap felidézi: a magyar egészségügyi rendszer inkább rosszul, mint jól kezeli a járványt, az eddig a koronavírussal elhunyt 13 ezer halottal az európai élmezőnyben van ugyanis Magyarország. A halottak magas számát a NZZ annak tudja be, hogy Orbán a gazdaságra való tekintettel sokáig egy light lockdownt vezetett csak be, és mint írják,

ez azért fontos a miniszterelnöknek, mert a gazdaság állapota lesz a döntő atekintetben is, hogy a 2022-es választást behúzza-e a Fidesz.

A belpolitikai megfontolásokon túl külpolitikaiak is szerepet játszanak a keleti vakcinarendelésben: „Noha Magyarország rendkívüli módon profitál a közös uniós vakcinabeszerzésből, hiszen nem tudna rálicitálni a gazdagabb európai országok kínálta árakra, a brüsszeli oltási stratégiára vonatkozó kritika tökéletesen illeszkedik Orbán EU-szkeptikus retorikájába.” A NZZ szerint az orbáni Magyarország kifejezetten opportunista módon áll Oroszországhoz és Kínához az esetleges gazdasági haszon reményében, így az orosz Szputnyik V vakcina beszerzésénél és magyarországi engedélyeztetésénél szerintük szó lehet arról is, hogy azt Magyarországon is gyártsák a jövőben.

A cikk végére eljutnak odáig, hogy amennyiben az európai és amerikai vakcinagyártók kapacitásbeli és szállításbeli problémái hosszabb távon is fennállnak, a magyar oltásstratégia „iskolát teremthet”: ennek jele szerintük az, hogy múlt héten már Németország mellett Ausztria és Csehország is bizakodó kontextusban kezdte el emlegetni a kínai és orosz vakcinákat.

Szerbia se csinál nagyon mást, mint a magyar kormány, csak előbb kezdték, és ők az EU-n kívül vannak: Techet Péter foglalta össze, mi ott a helyzet!

FOTÓ: Orbán Viktor Facebook-oldala

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali főszerkesztője

Terenzuola Vigne Basse Colli di Luni 2019.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek