ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.
Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.
Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.
Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.
Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.
De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.
Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Áll a bál a brit-svéd gyógyszergyártó, az AstraZeneca körül, miután múlt hét pénteken bejelentette: nem tudja tartani az EU-nak beígért vakcinamennyiséget. Gyártási gondok miatt ugyanis 60 százalékkal kevesebb vakcinát tud csak leszállítani március végéig a 27 EU-tagállamnak, azaz az előzetesen vállalt 80 millió adag helyett csupán 31-et.
Bár ez a vakcina még nem kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, amely szükséges az oltás használatának megkezdéséhez, Olaszország már előre megrendelt 8 millió adagot március végéig, amiből csak 3,4 millió érkezett – az azóta már a kormányválság közepette lemondott Giuseppe Conte kormányfő ezért be is jelentette, hogy beperli az AstraZenecát az úgyszint késedelmesen szállító Pfizer/BioNTech cégpárossal együtt.
Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója, az olasz napilap, a la Repubblica hasábjain kedden megjelent interjújában adott magyarázatot a késedelemre. Elmondása szerint az Európai Bizottsággal a 300 millió vakcina lekötéséről és a további 100 millió adag oltóanyag kilátásba helyezéséről szóló szerződésben
Az interjúban Soriot a késedelmes gyártás miatt az EU-t tette felelőssé, mondván, az uniós gyártóüzemeknek most azért kell behozni a kapacitásbeli lemaradásukat, mert a Bizottság eleve későn, csak augusztus végén kötött szerződést velük, míg mondjuk a britek ezt már három hónappal korábban megtették.
A cég vezérigazgatója egyértelműen tagadta azokat a Bizottság felől érkező vádakat, hogy az EU háta mögött adna el vakcinákat más országoknak, miközben még az uniós kötelezettségeit sem teljesítette, ráadásul mindezt túlárazva a profit érdekében. Ahogy Soriot elmondta: cége nem termel a vakcinaeladásokból profitot, annak az ára 3 és 4 dollár (körülbelül 900-1200 forint) között mozog attól függően, hogy az ellátást fenntartásának helyi költségei hogyan alakulnak.
Stella Kyriakides egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztos egyébként még hétfőn a gyanú miatt belebegtette egy új vakcinaexport-szabályozás ötletét, aminek értelmében az EU-ban előállított vakcinák EU-n kívüli értékesítését előzetes uniós engedélyhez kötnék a humanitárius célból történő szállítás kivételével.
Soriot a keddi interjújában tisztázta egyúttal, hogy az EU 27 tagállama mennyi vakcinára számíthat: az AstraZeneca február végéig 100 millió adag vakcinát fog előállítani globálisan, és az EU-ba – amennyiben az EMA engedélyezi a készítményük forgalmazását –
– szúrt oda a Bizottságnak Pascal Soriot.
Mindez azonban nem hatotta meg az Európai Bizottságban lévők szívét: mint azt a Politico brüsszeli hírlevele említi, Eric Mamer bizottsági szóvivő az AstraZeneca-vezér interjújára úgy reagált, hogy az EU ragaszkodik az eredetileg tervezett mennyiségű vakcina eredetileg vállalt időpontig történő leszállítására, és a cég jobb, ha elkezdi gyorsan és kielégítően megmagyarázni a késlekedés okát, valamint azt is, hogy Sorioték miért írták alá velük a szerződést, ha – a vezérigazgató interjúja alapján – tudták, hogy valószínűleg nem fogják tudni teljesíteni az abban vállalt kötelezettségeiket.
Ezzel Mamer utalt Ursula von der Leyen keddi beszédére is, amiben a bizottsági elnök elmondta, hogy
„Amikor aláírtuk a megállapodást, azt azon az alapon tettük, hogy ezeknek a cégeknek megvan a gyártókapacitása” – mondta Eric Mamer, és hozzátette, a Bizottság részéről várják, hogy tovább tudják folytatni a megbeszélést a gyógyszergyártóval.
Az AstraZeneca vakcináját az orosz Szputnyik-V mellett egyébként nemrég az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet is engedélyezte nálunk azt követően, hogy Nagy-Britannia is megadta az engedélyt december 30-án.
NYITÓKÉP: Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök. Európai Bizottság / Facebook
A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.
Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.
Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.
Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.
Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.
De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.
Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
