+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. január 27. szerda, 09:05
A gyógyszergyártó szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

Áll a bál a brit-svéd gyógyszergyártó, az AstraZeneca körül, miután múlt hét pénteken bejelentette: nem tudja tartani az EU-nak beígért vakcinamennyiséget. Gyártási gondok miatt ugyanis 60 százalékkal kevesebb vakcinát tud csak leszállítani március végéig a 27 EU-tagállamnak, azaz az előzetesen vállalt 80 millió adag helyett csupán 31-et.

 

Bár ez a vakcina még nem kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, amely szükséges az oltás használatának megkezdéséhez, Olaszország már előre megrendelt 8 millió adagot március végéig, amiből csak 3,4 millió érkezett – az azóta már a kormányválság közepette lemondott Giuseppe Conte kormányfő ezért be is jelentette, hogy beperli az AstraZenecát az úgyszint késedelmesen szállító Pfizer/BioNTech cégpárossal együtt.

 

Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója, az olasz napilap, a la Repubblica hasábjain kedden megjelent interjújában adott magyarázatot a késedelemre. Elmondása szerint az Európai Bizottsággal a 300 millió vakcina lekötéséről és a további 100 millió adag oltóanyag kilátásba helyezéséről szóló szerződésben

 

nem azt vállalták, hogy ezt egész biztosan meg is fogják tenni, csupán azt, hogy ezért „megteszünk minden tőlünk telhetőt, de nem tudjuk garantálni, hogy sikerrel járunk”.

 

Az interjúban Soriot a késedelmes gyártás miatt az EU-t tette felelőssé, mondván, az uniós gyártóüzemeknek most azért kell behozni a kapacitásbeli lemaradásukat, mert a Bizottság eleve későn, csak augusztus végén kötött szerződést velük, míg mondjuk a britek ezt már három hónappal korábban megtették.

 

A cég vezérigazgatója egyértelműen tagadta azokat a Bizottság felől érkező vádakat, hogy az EU háta mögött adna el vakcinákat más országoknak, miközben még az uniós kötelezettségeit sem teljesítette, ráadásul mindezt túlárazva a profit érdekében. Ahogy Soriot elmondta: cége nem termel a vakcinaeladásokból profitot, annak az ára 3 és 4 dollár (körülbelül 900-1200 forint) között mozog attól függően, hogy az ellátást fenntartásának helyi költségei hogyan alakulnak.

 

Stella Kyriakides egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztos egyébként még hétfőn a gyanú miatt belebegtette egy új vakcinaexport-szabályozás ötletét, aminek értelmében az EU-ban előállított vakcinák EU-n kívüli értékesítését előzetes uniós engedélyhez kötnék a humanitárius célból történő szállítás kivételével.

 

Soriot a keddi interjújában tisztázta egyúttal, hogy az EU 27 tagállama mennyi vakcinára számíthat: az AstraZeneca február végéig 100 millió adag vakcinát fog előállítani globálisan, és az EU-ba – amennyiben az EMA engedélyezi a készítményük forgalmazását –

 

ebből 17 millió adagot, azaz a teljes termelés 17 százalékát fogja megkapni. Mindezt úgy, hogy az európai lakosság „a világ népességének öt százalékát teszi ki”

 

– szúrt oda a Bizottságnak Pascal Soriot.

 

Mindez azonban nem hatotta meg az Európai Bizottságban lévők szívét: mint azt a Politico brüsszeli hírlevele említi, Eric Mamer bizottsági szóvivő az AstraZeneca-vezér interjújára úgy reagált, hogy az EU ragaszkodik az eredetileg tervezett mennyiségű vakcina eredetileg vállalt időpontig történő leszállítására, és a cég jobb, ha elkezdi gyorsan és kielégítően megmagyarázni a késlekedés okát, valamint azt is, hogy Sorioték miért írták alá velük a szerződést, ha – a vezérigazgató interjúja alapján – tudták, hogy valószínűleg nem fogják tudni teljesíteni az abban vállalt kötelezettségeiket.

 

Ezzel Mamer utalt Ursula von der Leyen keddi beszédére is, amiben a bizottsági elnök elmondta, hogy

 

az EU is nagy mennyiségű forrással szállt be már idejekorán a gyártási költségek fedezésébe, így az AstraZeneca védekezése nem állja meg a helyét.

 

„Amikor aláírtuk a megállapodást, azt azon az alapon tettük, hogy ezeknek a cégeknek megvan a gyártókapacitása” – mondta Eric Mamer, és hozzátette, a Bizottság részéről várják, hogy tovább tudják folytatni a megbeszélést a gyógyszergyártóval.

 

Az AstraZeneca vakcináját az orosz Szputnyik-V mellett egyébként nemrég az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet is engedélyezte nálunk azt követően, hogy Nagy-Britannia is megadta az engedélyt december 30-án.

 

NYITÓKÉP: Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök. Európai Bizottság / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás