+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. január 27. szerda, 09:05
A gyógyszergyártó szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

Áll a bál a brit-svéd gyógyszergyártó, az AstraZeneca körül, miután múlt hét pénteken bejelentette: nem tudja tartani az EU-nak beígért vakcinamennyiséget. Gyártási gondok miatt ugyanis 60 százalékkal kevesebb vakcinát tud csak leszállítani március végéig a 27 EU-tagállamnak, azaz az előzetesen vállalt 80 millió adag helyett csupán 31-et.

 

Bár ez a vakcina még nem kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, amely szükséges az oltás használatának megkezdéséhez, Olaszország már előre megrendelt 8 millió adagot március végéig, amiből csak 3,4 millió érkezett – az azóta már a kormányválság közepette lemondott Giuseppe Conte kormányfő ezért be is jelentette, hogy beperli az AstraZenecát az úgyszint késedelmesen szállító Pfizer/BioNTech cégpárossal együtt.

 

Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója, az olasz napilap, a la Repubblica hasábjain kedden megjelent interjújában adott magyarázatot a késedelemre. Elmondása szerint az Európai Bizottsággal a 300 millió vakcina lekötéséről és a további 100 millió adag oltóanyag kilátásba helyezéséről szóló szerződésben

 

nem azt vállalták, hogy ezt egész biztosan meg is fogják tenni, csupán azt, hogy ezért „megteszünk minden tőlünk telhetőt, de nem tudjuk garantálni, hogy sikerrel járunk”.

 

Az interjúban Soriot a késedelmes gyártás miatt az EU-t tette felelőssé, mondván, az uniós gyártóüzemeknek most azért kell behozni a kapacitásbeli lemaradásukat, mert a Bizottság eleve későn, csak augusztus végén kötött szerződést velük, míg mondjuk a britek ezt már három hónappal korábban megtették.

 

A cég vezérigazgatója egyértelműen tagadta azokat a Bizottság felől érkező vádakat, hogy az EU háta mögött adna el vakcinákat más országoknak, miközben még az uniós kötelezettségeit sem teljesítette, ráadásul mindezt túlárazva a profit érdekében. Ahogy Soriot elmondta: cége nem termel a vakcinaeladásokból profitot, annak az ára 3 és 4 dollár (körülbelül 900-1200 forint) között mozog attól függően, hogy az ellátást fenntartásának helyi költségei hogyan alakulnak.

 

Stella Kyriakides egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztos egyébként még hétfőn a gyanú miatt belebegtette egy új vakcinaexport-szabályozás ötletét, aminek értelmében az EU-ban előállított vakcinák EU-n kívüli értékesítését előzetes uniós engedélyhez kötnék a humanitárius célból történő szállítás kivételével.

 

Soriot a keddi interjújában tisztázta egyúttal, hogy az EU 27 tagállama mennyi vakcinára számíthat: az AstraZeneca február végéig 100 millió adag vakcinát fog előállítani globálisan, és az EU-ba – amennyiben az EMA engedélyezi a készítményük forgalmazását –

 

ebből 17 millió adagot, azaz a teljes termelés 17 százalékát fogja megkapni. Mindezt úgy, hogy az európai lakosság „a világ népességének öt százalékát teszi ki”

 

– szúrt oda a Bizottságnak Pascal Soriot.

 

Mindez azonban nem hatotta meg az Európai Bizottságban lévők szívét: mint azt a Politico brüsszeli hírlevele említi, Eric Mamer bizottsági szóvivő az AstraZeneca-vezér interjújára úgy reagált, hogy az EU ragaszkodik az eredetileg tervezett mennyiségű vakcina eredetileg vállalt időpontig történő leszállítására, és a cég jobb, ha elkezdi gyorsan és kielégítően megmagyarázni a késlekedés okát, valamint azt is, hogy Sorioték miért írták alá velük a szerződést, ha – a vezérigazgató interjúja alapján – tudták, hogy valószínűleg nem fogják tudni teljesíteni az abban vállalt kötelezettségeiket.

 

Ezzel Mamer utalt Ursula von der Leyen keddi beszédére is, amiben a bizottsági elnök elmondta, hogy

 

az EU is nagy mennyiségű forrással szállt be már idejekorán a gyártási költségek fedezésébe, így az AstraZeneca védekezése nem állja meg a helyét.

 

„Amikor aláírtuk a megállapodást, azt azon az alapon tettük, hogy ezeknek a cégeknek megvan a gyártókapacitása” – mondta Eric Mamer, és hozzátette, a Bizottság részéről várják, hogy tovább tudják folytatni a megbeszélést a gyógyszergyártóval.

 

Az AstraZeneca vakcináját az orosz Szputnyik-V mellett egyébként nemrég az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet is engedélyezte nálunk azt követően, hogy Nagy-Britannia is megadta az engedélyt december 30-án.

 

NYITÓKÉP: Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök. Európai Bizottság / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás