Egymásra mutogat a késő vakcinaszállítás miatt az EU és az AstraZeneca

A gyógyszergyártó szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen ne fordulhasson elő.

Áll a bál a brit-svéd gyógyszergyártó, az AstraZeneca körül, miután múlt hét pénteken bejelentette: nem tudja tartani az EU-nak beígért vakcinamennyiséget. Gyártási gondok miatt ugyanis 60 százalékkal kevesebb vakcinát tud csak leszállítani március végéig a 27 EU-tagállamnak, azaz az előzetesen vállalt 80 millió adag helyett csupán 31-et.

Bár ez a vakcina még nem kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, amely szükséges az oltás használatának megkezdéséhez, Olaszország már előre megrendelt 8 millió adagot március végéig, amiből csak 3,4 millió érkezett – az azóta már a kormányválság közepette lemondott Giuseppe Conte kormányfő ezért be is jelentette, hogy beperli az AstraZenecát az úgyszint késedelmesen szállító Pfizer/BioNTech cégpárossal együtt.

Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója, az olasz napilap, a la Repubblica hasábjain kedden megjelent interjújában adott magyarázatot a késedelemre. Elmondása szerint az Európai Bizottsággal a 300 millió vakcina lekötéséről és a további 100 millió adag oltóanyag kilátásba helyezéséről szóló szerződésben

Az interjúban Soriot a késedelmes gyártás miatt az EU-t tette felelőssé, mondván, az uniós gyártóüzemeknek most azért kell behozni a kapacitásbeli lemaradásukat, mert a Bizottság eleve későn, csak augusztus végén kötött szerződést velük, míg mondjuk a britek ezt már három hónappal korábban megtették.

A cég vezérigazgatója egyértelműen tagadta azokat a Bizottság felől érkező vádakat, hogy az EU háta mögött adna el vakcinákat más országoknak, miközben még az uniós kötelezettségeit sem teljesítette, ráadásul mindezt túlárazva a profit érdekében. Ahogy Soriot elmondta: cége nem termel a vakcinaeladásokból profitot, annak az ára 3 és 4 dollár (körülbelül 900-1200 forint) között mozog attól függően, hogy az ellátást fenntartásának helyi költségei hogyan alakulnak.

Stella Kyriakides egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztos egyébként még hétfőn a gyanú miatt belebegtette egy új vakcinaexport-szabályozás ötletét, aminek értelmében az EU-ban előállított vakcinák EU-n kívüli értékesítését előzetes uniós engedélyhez kötnék a humanitárius célból történő szállítás kivételével.

Soriot a keddi interjújában tisztázta egyúttal, hogy az EU 27 tagállama mennyi vakcinára számíthat: az AstraZeneca február végéig 100 millió adag vakcinát fog előállítani globálisan, és az EU-ba – amennyiben az EMA engedélyezi a készítményük forgalmazását –

– szúrt oda a Bizottságnak Pascal Soriot.

Mindez azonban nem hatotta meg az Európai Bizottságban lévők szívét: mint azt a Politico brüsszeli hírlevele említi, Eric Mamer bizottsági szóvivő az AstraZeneca-vezér interjújára úgy reagált, hogy az EU ragaszkodik az eredetileg tervezett mennyiségű vakcina eredetileg vállalt időpontig történő leszállítására, és a cég jobb, ha elkezdi gyorsan és kielégítően megmagyarázni a késlekedés okát, valamint azt is, hogy Sorioték miért írták alá velük a szerződést, ha – a vezérigazgató interjúja alapján – tudták, hogy valószínűleg nem fogják tudni teljesíteni az abban vállalt kötelezettségeiket.

Ezzel Mamer utalt Ursula von der Leyen keddi beszédére is, amiben a bizottsági elnök elmondta, hogy

„Amikor aláírtuk a megállapodást, azt azon az alapon tettük, hogy ezeknek a cégeknek megvan a gyártókapacitása” – mondta Eric Mamer, és hozzátette, a Bizottság részéről várják, hogy tovább tudják folytatni a megbeszélést a gyógyszergyártóval.

Az AstraZeneca vakcináját az orosz Szputnyik-V mellett egyébként nemrég az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet is engedélyezte nálunk azt követően, hogy Nagy-Britannia is megadta az engedélyt december 30-án.

NYITÓKÉP: Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök. Európai Bizottság / Facebook