+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. január 28. csütörtök, 16:13
Markus Söder bajor kormányfő szerint nem helyes, hogy az Európai Uniót megkerülve akarja Budapest engedélyeztetni az orosz vakcinát. De vajon miért száll bele Budapestbe annak a CSU-nak az elnöke, amely párt eddig mindig biztos szövetségese volt a Fidesznek?

A német közszolgálati ZDF szerda esti politikai vitaműsorában Markus Lanz vendége volt többek között Markus Söder, keresztényszociális bajor miniszterelnök, a CSU elnöke. Az apropót az adta, hogy a bajor politikus előzetesen élesen kritizálta az Európai Uniót az oltás lassúsága miatt.

 

„Oltáskudarc“ és „oltásnacionalizmus“

 

A Bild jobboldali bulvárnapilapnak egyenesen

 

„oltáskudarcról” beszélt, szerinte „jelenleg közel egyetlen ígéretet se tudunk tartani”,

 

és ezért szerinte Brüsszel és Berlin egyaránt felelős. Hozzátette: „Jelenleg nem fest jól a helyzet, az Európai Unió lassú”. Söder azt mondja, ő se érti most már, mi zajlik jelenleg: „Inkább többet fizettünk volna”, és akkor hamarabb indulhatott volna be az oltás.

 

Miközben az EU tízmilliárd euróból már tavaly nyáron az akkori összes potenciális oltóanyagból az egész közösség számára elegendőt lefoglalhatott volna, csak „egyetlen egy oltóanyagra fogadtunk” – véli kritikusan Söder. A műsorvezető Markus Lanz szerint a mostani hibák kapcsán „a politikai felelősség kérdését is fel kell majd vetni”.

 

Söder azt mondta, hogy ellenzi „az oltásnacionalizmust” – tehát azt, hogy egyes országok csak maguknak akarnak lefoglalni oltóanyagot –, éppen ezért találja jónak, hogy Németország nem élt a helyzeti előnyével, hogy az első sikeres oltóanyagot náluk (a mainzi BioNTechnél) fejlesztették ki. De elismerte: „mások nem ennyire etikusan, inkább praktikusan érvelnek”. Söder ekkor

 

„a furcsa helyzetek” egyik példájaként említette Magyarországot, amely „orosz vakcinát szállíttat magának“. Söder szerint az, hogy a magyar hatóságok egyoldalúan hagynák jóvá az orosz vakcinát, „Európában egyáltalán nem lehetséges”.

 

Szerinte ma nem tudni, mennyire biztonságosak az orosz és a kínai vakcinák, ezért elvárja, hogy továbbra is uniós szinten történjék az oltóanyagok engedélyezése.

 

Az EU gyorsítsa fel a folyamatokat!

 

Söder most azt javasolja, hogy az EU más gyógyszercégeket támogasson, hogy azok cserébe maguk is a kínai koronavírus elleni oltóanyagot állítsák elő – azaz vegyék át a már sikeres oltóanyagokat, és a gyártókapacitásaikat állítsák azok szolgálatába.

 

Söder, aki a német politikában a szigorú lockdownpolitika támogatója, úgy véli: „nagyon sok minden mellé ment”, mert az Európai Unió túlságosan óvatosan és lassan szerezte meg az oltóanyagot – emiatt kőrözte le az USA, Nagy-Britannia vagy Izrael az európai országokat az oltásban. Ezen államok ugyanis tavaly nyáron minden lehetséges oltóanyagból bevásároltak – még azelőtt, hogy bármelyiket is jóváhagyták volna –, és utána sem várták ki a normális jóváhagyási ügymenetet, hanem – ahogy azt Donald Trump vagy Benjamin Netanjahu is tette – rendkívüli döntéssel engedélyezték az oltóanyagokat. Söder úgy vélte a szerdai műsorban, hogy vannak helyzetek, amelyek rendkívüli lépéseket ígényelnek. Még

 

a kínai járványkezelésről is pozitívan beszélt, szerinte „a hatékonyság szempontjából jobb az ottani eredmény”,

 

ezzel szemben az EU-ban az egész oltóanyag-jóváhagyás normál ügymenetben zajlott – így az első oltóanyagnak, a BioNTech-Pfizer-félének is csak decemberben adott zöld jelzést az európai gyógyszerügynökség –, valamint túl óvatosan közelítették meg a témát. Az EU célja az volt, hogy a kárfelelősség kérdését előzetesen tisztázza – de még ez sem védte meg az EU-t a vakcinaszállítások mostani leállásától (például a AstraZeneca úgy állította le a gyártást, hogy arról előzetesen nem is tájékoztatta az Európai Bizottságot).

 

Söder azonban abból nem enged, hogy nem szabad gyorsan lazítani – úgy véli, hogy nem mond igazat az, aki szerint egy-két hónap múlva fel lehet oldani a mostani korlátozásokat. Elismerte:

 

ő mindig a pesszimista jóslatokra hallgat, mert az a biztosabb és reálisabb.

 

MIKÖZBEN SÖDER (BALOLDALT) A JÁRVÁNYÜGYI LAZÍTÁSOK ELLEN VAN, MINISZTERELNÖK-HELYETTESÉNEK, HUBERT AIWANGERNEK EGY MEDITÁCIÓS KÖNYVET AJÁNDÉKOZOTT NEMRÉG ANNAK ÖTVENEDIK SZÜLETÉSNAPJÁRA. FOTÓ: MS / FB

 

Söder szerint az Európai Uniónak jobban kéne kontrollálni, hova mennek a kontinensen gyártott oltóanyagok. Már Jens Spahn, német kereszténydemokrata egészségügyi miniszter is „exportkontrollt“ javasol például a brit-svéd Astrazeneca oltóanyagai kapcsán, elvégre azok most nagyrészt Nagy-Británniába mennek, holott a gyártás az Európai Unióban zajlik.

 

Lesz-e Söderből kancellár?

 

Markus Söder az oltások kapcsán azért is kritizál, mert ezzel is erősítheti a politikai profilját. Mint ismert: A közvélemény-kutatásokban ma Söder számít a legnépszerűbb kancellárjelöltnek – de ő maga egyelőre nem jelentette be, hogy indulna a CDU/CSU kancellárjelöltségéért. Hogy ki lesz a két párt közös jelöltje, azt tavasszal akarja Armin Laschettal, a CDU új elnökével megbeszélni. Árulkodó azonban, hogy Laschet elnökké választása napján Söder arra a kérdésre, hogy Laschet-e akkor a CDU/CSU természetes közös kancellárjelöltje, azt válaszolta, hogy „Laschet a CDU természetes elnöke”.

 

Markus Lanz szerdai műsorában az az Anna Clauß is vendég volt, akinek február másodikán jelenik meg Söderről írt életrajza. A kérdésre, hogy szerinte a bajor politikus szeretne-e kancallár lenni, azt mondta: neki az az érzése, hogy Söder annál jobban szereti a szép Bajorországot és Münchent, hogy feladja ottani életét, és Berlinbe költözzön. Söder azt mondta neki:

 

Berlinben az egyetlen szép dolog, hogy autópálya vezet Münchenbe.

 

Mindazonáltal Clauß szerint Söder érzi magán a nyomást, látja a kiváló népszerűségi adatokat. De még mindig nem biztos magában, hogy egy bajor politikus – erős frank dialektussal – lehet-e német kancellár. Eddig kétszer próbált meg bajor politikus német kancellár lenni a CDU/CSU színeiben, mindkét esetben bukás lett a vége.

 

Miért pont Magyarországot hozta fel Söder negatív példaként?

 

Söder kritikája a magyarországi orosz vakcina kapcsán annak függvényében is olvasandó, hogy a politikusról – noha a Fidesszel még mindig legszorosabb kapcsolatokat ápoló CSU elnöke – köztudott, hogy távolodni akar Budapesttől és Orbántól.

 

Söder 2019 áprilisában például csak Bécsbe, Zágrábba és Szófiába látogatott el délkelet-európai körútja kapcsán – mindhárom helyen konzervatív kormányok vannak, de feltűnő, hogy kikerülte Budapestet, pedig ez lehetett volna az első bajor miniszterelnöki látogatása. Ennek okát nem is halgatta el: Zágrábban – ahol a CSU új kelet-európai kedvencével, a mérsékelt konzervatív Andrej Plenković kormányfővel tárgyalt – azt mondta:

 

„Talán a múltban Bajorország túlságosan csak Magyarországra koncentrált, amikor Kelet-Európáról volt szó.”

 

MARKUS SÖDER A 2016-OS MÜNCHENI FARSANGRA EDMUND STOIBERNEK, A KORÁBBI BAJOR MINISZTERELNÖKNEK ÖLTÖZÖTT. (A KÉPEN TEHÁT SÖDER VAN.) A MAGYAROSZÁGHOZ VALÓ VISZONYÁBAN VISZONT NEM KÖVETI AZ ORBÁN-PÁRTI STOIBERT. FOTÓ: MS / FB

 

Söder aztán Szófiában keményen be is szólt Orbánnak, aki akkor még az EP-választási kampányban az Európai Néppárt szövetségét szorgalmazta a Salvini-féle szélsőjobbal. Söder azt mondta: Orbán javaslata számára egy „no-go”. A kérdésekre, hogy Budapestet miért hagyta ki – elvégre ilyen még Horst Seehofer miniszterelnöksége alatt se lett volna elképzelhető a jó magyar-bajor politikai és gazdasági kapcsolatok miatt –, Söder azt mondta:

 

„mindig aggodalommal” töltötte el, hogy a CSU túlságosan csak Magyarország felé orientálódik.

 

Söder egyenesen „befejezettnek” nyilvánította München és Budapest „eddigi exkluzív kapcsolatait”.

 

NYITÓKÉP: Markus Söder sajtótájékoztatót tart / MS, Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás