Bő két héttel a választások előtt még a harmadik helyezett Zöldek is kezdik őket beérni az általában elég megbízható n-tv felmérésben. Valamin sürgősen változtatni kell Merkel utódjának.

Kevesebb, mint egy hónappal a német parlamenti választások előtt a pártok kampánya is beindult. A videóikon is jól látszik, mit tudnak és akarnak ígérni, kinek kell inkább eldugnia a saját kancellárjelöltjét, és ki építi az egész mondanivalót rá. Mutatjuk a legfontosabb német pártok kampányklipjeit és azok üzeneteit!

A Merkel utáni CDU támogatottsága annyira bezuhant, hogy már logikus koalíciós partnereiket, a polgári-liberális FDP-t támadják azzal, hogy azok összeállnának a baloldallal. Csakhogy a német baloldalon közben valami egészen másról álmodnak.

Fej-fej mellett versenyeznek a szocdemekkel a második helyért, így a választás előtt másfél hónappal magukra akarták vonni a figyelmet.

Magát a CDU és az AfD közé, egyértelműen polgári erőként pozícionálja a német országos politikában eddig ismeretlen, de egyre több helyütt erős kispárt, a Freie Wähler. Kisvárosi arcok és szavazók, erős lokális kötődések, most pedig még Markus Söder bajor kormányfőtől egy ajándékba kapott téma: minden adott ahhoz, hogy ősszel a parlamentbe is bekerülhessenek.

Múlt csütörtökön tartotta Angela Merkel az utolsó kancellári beszédét a Bundestagban. Történelmi hosszúságú korszak ért véget, amelyet nem a nagy lépések, hanem a kis tapogatózások jellemeztek. Merkel egy másik Németországot és Európát hagy maga után. Mi jellemezte ezt a 16 évet?

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán. Szerinte nem lehet csak egyetlen meccsre egy stadiont szivárványosítani, amint nem lehet csak egyetlen politikai szimbólumot felhasználni. A Momentum-szövetséges FDP egyik politikusa is a magyar álláspont mellett állt ki. Eközben az egyik konzervatív politikus már karácsonyi képeslapot se akarna kapni Orbántól.

Hiába a harmonikus és dinamikus kezdet, a német ökopárt legyengülve és botrányokkal terhelten vághat neki az őszi Bundestag-választásoknak. Ennek megfelelően folyamatosan növekszik a Zöldek hátránya az Armin Laschetet jelölő CDU/CSU-val szemben. A Zöldek koalíciós álmai is kipukkanhatnak, ha a CDU/CSU tényleg tartja magát a nemrég bemutatott választási programjához. Miért és hova menekülnek a szavazók a német ökopárttól?

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is konzervatív.

A német jobboldal kancellárjelöltje, Armin Laschet szakít Helmut Kohl és Angela Merkel szokásával, és nem indul el egyéni mandátumért: ha veszít, így lehet, be se kell ülnie a Bundestagba. Markus Söder közben közölte: ha a CDU/CSU nem nyer, szó se lehet kormányzásról, ellenzékbe kell vonulnia a jobbközépnek.

Ha maradnak a jelenlegi trendek, ősztől az Európai Unió legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamát egy zöld politikus fogja vezetni. A Zöldek a programjukban igyekeznek a polgári rétegeknek is szólni, de egy valami biztos: Baerbock kancellársága éles szakítás lenne a merkeli örökséggel. Konfliktusok Moszkvával, Macronnal és a német ipari körökkel – mutatjuk, mire készülnek a német Zöldek kormányon!

Miközben a Zöldek olyan egységesek, mint még soha, a CDU/CSU-ban még mindig dúl a testvérháború, és még egy AfD-közeli botrányhőst is jelöltjükké választottak Türingiában. A jobb- és balközép abban bízhat: az Annalena Baerbock körüli felhajtásnak is olyan gyorsan vége lesz, mint 2017-ben a Martin Schulz körülinek.

A bajor Markus Söder hiába bukta el a CDU/CSU kancellárjelöltségét, tovább támadja a győztes jelöltet, Armin Laschetet. A bajor miniszterelnök egy hét alatt három interjúban szólt be keményen Laschetnek, miközben a zöldek jelöltjét dicsérte. Mire játszhat Söder Münchenből?

Armin Laschetet, a CDU/CSU kancellárjelöltjét szokás a merkeli centrista politika folytatójának tartani. Nemcsak az szól ez ellen, hogy a politikus egy tisztán jobboldali kormányt vezet a tartományában, és nagyon közel áll a nagyipari körökhöz, de legfontosabb háttérembere kapcsán is sejthető: Laschet sokkal inkább jobbra áll Merkeltől. De ki az a fundamentalista katolikus ifjú politikus, aki Laschet szürke eminenciásának számít?

Eldőlt, hogy a CDU-elnök Armin Laschet lesz a CDU/CSU kancellárjelöltje. De lehet, hogy éppen ezzel biztosítja be a hatalmát és majdani kancellárjelölti esélyeit a CSU-elnök Markus Söder, aki most látszólag visszavonult és veszített.

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését. Ezzel Armin Laschet, a CDU elnöke lesz a két párt közös kancellárjelöltje. A politikust a németek kevesebb, mint 20 százaléka támogatja, és vele szemben a héten bejelentetett Annalena Baerbock zöld kancellárjelöltnek is esélye lehet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: a CDU-s Armin Laschet egy majd' hétórás tárgyalás végén kierőszakolta, hogy megszavazzák őt a CDU kancellárjelöltjének.

Míg a CDU/CSU még mindig nem tudta eldönteni, kivel fussanak neki az őszi választásnak, a német Zöldek olyan határozottak és egységesek, mint még soha: Annalena Baerbock, a párt társelnöke lesz a kancellárjelöltjük. De ki ez a 40 éves nő, aki kormányzati tapasztalat nélkül készül a kancellári posztra?

Még mindig nincs megállapodás arról, hogy ki legyen a CDU/CSU közös kancellárjelöltje. Egyik fél sem enged: miközben Armin Laschet a CDU vezetését tudja maga mögött, Söder a CDU párttagságban mozgósít maga mellett.

Hétfő délután a CDU elnökségének ülése után Armin Laschet tartott sajtótájékoztatót. A párt elnöke közölte, hogy pártja mögötte áll, és őt támogatja. Ez azonban még nem végleges döntés a kancellárjelölt személyéről. Ezt Laschet Söderrel közösen hozza meg pár napon belül.

Markus Söder bajor kormányfő a hétvégén hivatalosan is bejelentette: szeretne a a CDU/CSU közös kancellárjelöltje lenni. De megéri-e egyáltalán neki idén beszállni az országos politikába? Noha ma sokkal népszerűbb ő, mint Laschet, a CDU/CSU nem biztos, hogy kancellárt tud adni Merkel után. A CDU elnöksége hétfőn Laschetet támogatta a jelöltségért folyó harcban. Ha Söder ezt nyugodtan elfogadja, az annak lehet a jele: nem idén, hanem négy év múlva akar csak beszállni az országos politikába. Az idei bukást vigye el Laschet.

A járványpolitika németországi vitái a CDU/CSU kancellárjelöltségére is kihatnak. Angela Merkel egy vasárnapi műsorban olyan élesen bírálta Armin Laschet CDU-elnököt, hogy sokan úgy értelmezik: a kancellár a bajor CSU elnökét, Markus Södert szeretné inkább utódjának. A CDU/CSU drasztikusan csökkenő népszerűsége azonban eleve okafogyottá teheti ebbéli szándékait.

A márciusi németországi tartományi választások nagy meglepetése volt, hogy a polgári Szabad Választók párt Rajna-vidék-Pfalzban megugrotta az öt százalékot. A párt ezzel három tartományi, valamint az Európai Parlamentben is jelen van már. Az őszi szövetségi választásokon azoknak akarnak alternatívát nyújtani, akiknek elegük van a CDU/CSU-ból, de az AfD radikalizmusából is. Megboríthatják a német jobboldalt?

A CDU után már a bajor kistestvért is elérték a korrupciós botrányok, ami csökkentheti Markus Söder esélyeit a kancellárjelöltségre. A két párt szövetsége eközben folyamatosan zuhan a közvéleménykutatásokban, egy CDU/CSU nélküli szociálliberális koalíciónak pedig a Bundestagban ősszel többsége is lehet.

A hétvégi német tartományi választásokon megjelent egy szociálliberális alternatíva a zöldek, szocdemek és liberálisok összefogásával. Ha a CDU továbbra is bukdácsol, az őszi parlamenti választásra komoly ellenfele lehet balközépről. Mi a CDU válságának oka? És tényleg lesz-e többség ősszel a CDU/CSU ellenében is?

A CDU és a CSU egy-egy parlamenti képviselőjéről is kiderült: anyagi támogatást kaptak a szájmaszkok beszerzéséért a győztes cégtől. Mindez ismét rávilágított a lobbitevékenységek problémájára. Noha a két politikus távozik, az ügy árthat a kereszténydemokrata kormánypártoknak: a most hétvégi két tartományi választást már fel is adták igazából, de az elégedetlenség az őszi szövetségi választásokig kitarthat.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében, ezért a párt kizárása mellett foglal állást. A bajor kormányfő nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Mindeközben megtagadták a közmédiától, hogy több pénzből működhessen.

A jelenleginél sokkal gyorsabb vakcina-engedélyeztetési eljárások kellenek Markus Söder szerint.

Markus Söder bajor kormányfő szerint nem helyes, hogy az Európai Uniót megkerülve akarja Budapest engedélyeztetni az orosz vakcinát. De vajon miért száll bele Budapestbe annak a CSU-nak az elnöke, amely párt eddig mindig biztos szövetségese volt a Fidesznek?

Egy éve van már hatalmon Bécsben egy konzervatív-zöld kormány. Az, hogy Sebastian Kurz alapvetően harmonikusan tud együttdolgozni a balliberális koalíciós partnerével, annak is köszönhető, hogy a Zöldek nagyon sok mindenben engednek – például a menekültkérdésben. Ez vár majd a német Zöldekre is, ha összefognak idén Berlinben a CDU/CSU-val?

Reménytelen pozíciónak indult, a járvány azonban Németország Merkel utáni második legnépszerűbb politikusává tette az egészségügyi minisztert, Jens Spahnt. A most épp az oltáskampányt beindító CDU-s politikus közben fű alatt igyekszik felülírni a papírformát a Merkel utódlásáért folytatott küzdelemben.

Idén véget ér Angela Merkel tizenhatéves kancellársága. A kereszténydemokraták januárban választanak pártelnököt, de lehet, hogy a kancellárjelöltet a bajor kistestvér adja. Bárki is kerüljön ki győztesként, Németország új kancellárját mindenképpen a keresztény uniópártok adják. Mit várhat Európa és Magyarország az egyes CDU-elnökjelöltek esetén?

Miért akarja kizáratni Kurz osztrák kancellár pártjának brüsszeli vezetője Deutsch Tamást a Néppártból? Mit szól mindehhez a Fidesz elé eddig védőhálót tartó Merkel-párt? Miért látogatta végig a nyugati szélsőjobbos pártvezetőket múlt héten Szijjártó Péter? Mi vár a Fideszre, ha elhagyják a Néppárt frakcióját? Megpróbáljuk megfejteni.

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a határozatba a romák védelmét is, ezt azonban a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

A német politika ezúttal is összezár Orbán Viktor mögött: a CDU/CSU ellenzi a Fidesz kizárását az Európai Néppártból.

A CDU elnökválasztó kongresszusa jövőre tolódik. Noha az ottani győztesnek lehet nagy esélye kancellárjelöltté válnia, van egy személy, aki mindenkit beelőzhet: Markus Söder Münchenből. A pár éve még a szélsőjobbal kacérkodó bajor konzervatív politikus vezetheti a német összjobboldalt a Zöldekkel közös koalícióba. Elmondjuk, hogyan fedezte fel magában a centristát.

Mivel a CDU-ban az a hagyomány, hogy aki pártelnök, az egyben a párt kancellárjelöltje is, a friss közvélemény-kutatások komoly fejtörést okoznak a pártban szinte mindenkinek.

A képviselőknek járó 323 eurós napidíj felfüggesztése is fáj neki, hozzá is vágta az EP-elnök fejéhez.

A korábban a Fidesszel szoros barátságot ápoló bajor CSU elnöke, egyben Németország potenciális kancellárja „nagyon megkönnyebbült”, amiért „jó véget ért az amerikai választási krimi”.

A CDU-elnökségért vívott küzdelem is elérte a második hullámot, miután az egyik jelölt átváltozott német Donald Trumppá. Esélyes, hogy végül egy olyan embert választanak a párt élére, aki ott sincs az elnökségért indulók között, a kancellárjelölt pedig olyasvalaki lesz, aki nem is tagja a Merkel-pártnak. Elmondjuk, hogyan!

Thaiföldön tüntetések zajlanak a monarchia megreformálásáért, eközben a király a Bajor-Alpok egyik luxusszállodájából irányítja az országot. Németországnak egyre kínosabb, hogy az uralkodó náluk „bujkál”, és a Thaiföldön is egyre többen teszik fel a kérdést, hogy eleve mi szükségük a királyra?

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

1945. szeptember 12-én alakult meg a bajor CSU. Mivel a tizenkétmilliós Bajorországot, Európa egyik legnagyobb gazdaságát gyakorlatilag 75 éve határozza meg, jelentősége túlmutat a bajor határokon. A CSU ráadásul ma talán Európa utolsó tényleg néppártja. De elfogadják-e egyszer a németek is a pártot?

Karl-Theodor zu Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit is szerzett megint, egy kétes hírű német professzornál.