Mindent megvétózni képes klímavédelmi minisztériumot akarnak maguknak a német Zöldek

Fej-fej mellett versenyeznek a szocdemekkel a második helyért, így a választás előtt másfél hónappal magukra akarták vonni a figyelmet.

Eléggé elfogyott a német Zöldek tavaszi lendülete: akkoriban, a CDU/CSU belharcai közepette még úgy tűnt, a szavazatmaximalizálás érdekében középre orientálódó lifestyle-baloldali ökopárt akár meg is nyerheti a szeptember 26-i Bundestag-választást, és nem a kereszténydemokraták kegyéből kerülhetnek kormányra, hanem épp ellenkezőleg, Angela Merkel pártja mehet juniorpartnernek Annalena Baerbock kormányába.

Azóta viszont kiderült, hogy a CDU/CSU csak belharccal tudja magát lenullázni, ha kampányüzemmódba kapcsol, akkor minden rendbe jön, ráadásul Merkel koalíciós partnere, az Olaf Scholz alkancellárt kancellárnak jelölő szociáldemokrata SPD is aktivizálta magát, a Zöldek kancellárjelöltjéről pedig sorra derültek ki kínosabbnál kínos dolgok, így mára a helyzet újra a régi. A jobbközép uniópártok 26-28 százalékos támogatottsággal magabiztosan az élen állnak, az SPD és a Zöldek pedig fej-fej mellett küzdenek a második helyért 16-20 százalék környékén.

Semmi meglepő nincs tehát abban másfél hónappal a választás előtt, hogy a Zöldek elkezdtek tényleg kampányolni, vagy ahogy a Spiegel hírlevele fogalmaz, bedobták az Annalena Baerbock-mentőcsomagot: a kancellárjelölt bemutatta ugyanis azt a programot, amit kormányra kerülve gyakorlatilag azonnal megvalósítana a párt.

1. Minél előbb átállni megújuló energiára, ennek érdekében előírnák, hogy amennyiben teljeskörűen felújítanak vagy újonnan építenek bármilyen épületet, arra kötelezően napelemeket kell rakni a karbonsemlegesség elérése érdekében. 
2. A széndioxid-kibocsátáscsökkenés költségét (tonnánként 25 euró, egy 50 négyzetméteres lakásnál ez évente nagyjából kicsivel több, mint 50 euró) a fűtésszámlákon a bérlők helyett (ez a mostani helyzet) a háztulajdonosok kellene, hogy állják, Németországban ugyanis rengetegen bérlők, nem tulajdonosok, és rengeteg olyan bérlakás van, amit kifejezetten nagy ingatlancégek tulajdonolnak és kezelnek. Ám mint Gabor Steingart újságíró megjegyzi a hírlevelében: az antikapitalistának tűnő ötlet vége az lenne, hogy a háztulajdonosok átterhelik valahogy a bérlőre ennek költségét, a vidéken, saját házban lakók meg eleve maguk fizetik azt meg.
3. A gépjárműadó összegét nem a kocsi típusához, korához, méretéhez, hanem széndioxid-kibocsátásához szabnák. Rengeteg új e-autót töltő állomást hoznának létre, 2,5 milliárddal növelnék a tömegközlekedésre, vasúti sínek építésére-karbantartására és kerékpárutakra költhető keretet. A cél, hogy az állam a tömegközlekedés és az e-autó irányába lökje a polgárokat, a probléma viszont az, hogy hiába vennének sokan e-autót a megváltozott gépjárműadó miatt, ha csak évek múlva épül ki hozzá a rendes töltőhálózat.
4. Támogatná az állam az istállók állatbarátabbra történő átépítését.
5. Az alacsony keresetű ingázókat anyagilag támogatnák, ha a munkahelyükre e-autóval utaznának, ezt egy az egyben a háztulajdonosok által fizetendő széndioxid-kibocsátáscsökkenési hozzájárulásból fizetnék, abból a pénzből ugyanis egy ún. energiapénz-kasszát hoznának létre, amivel azok költségeit térítenék meg, akiknek túl nagy ár az átállás megfizetése a zöldebb energiákra és közlekedési módokra. Gabor Steingart szerint ennek hátránya az, hogy létrehozna egy csomó munkahelyet olyanoknak, akik ezt az újraelosztást bürokratikusan felügyelnék és menedzselnék, ami a pénz egyrészét már el is vitte.
6. Transzatlanti klímapartnerséget akarnak az USA-val egy közös CO2-minimumár meghatározása érdekében. Steingart szerint ez teljes naivitás a német zöldek részéről, miután az USA tavaly év végére a fosszilis energiahordozók legnagyobb lobbistája lett.
7. Álljon fel egy vétójoggal rendelkező klímavédelmi minisztérium: ebben a minisztériumban dolgozzanak ki minden fontos, a klímavédelmet érintő reformtervet, egyúttal legyen neki vétójoga annak érdekében, hogy megakadályozza más minisztériumok esetlegesen a párizsi klímaegyezményben foglalt klímavédelmi célokat veszélyeztető intézkedéseit. 

A legnagyobb visszhangot a klímavédelmi minisztérium létrehozásának ötlete kapta, amin kórusban röhögnek az ötletet kommentálók. Mint a Spiegel hírlevele fogalmaz, a vétójoggal bíró klímavédelmi minisztérium ötletének van némi sármja, miután a Zöldek legnagyobb valószínűséggel juniorpartnernek mehetnek csak be egy kormányba, így ezt lényegében magukra írták. Persze ha Annalena Baerbockból kancellár lenne, mindez még viccesebb lenne, így ugyanis valószínűleg valamelyik koalíciós partneréé lenne a minisztérium, ami mondjuk a CDU vagy a kifejezetten gazdaság- és nagyiparpárti liberális FDP esetén hozna mulatságos pillanatokat.

Gabor Steingart szerint mindez egyszerű átverés, hiszen

a mindenkori szövetségi kormány irányvonalának és kompetenciáinak meghatározása a mindenkori kancellár feladata és felelőssége, az utolsó szó joga költségvetési kérdésekben pedig Bismarck óta a német parlamenté, így mint írja, a zöldek vétójogának ötlete nem fogja túlélni a választás napját.

A pártok részéről a kereszténydemokrata CDU/CSU és a polgári-liberális FDP fogalmazott meg kritikát: előbbi részéről a CSU-s Andreas Scheuer közlekedési miniszter nevezte jövőképtelen vétóminisztériumnak az ötletet, míg Christian Lindner FDP-elnök szerint a Zöldek még mindig csak tiltásokban képesek gondolkodni.

NYITÓKÉP: Annalena Baerbock / Facebook