A német kisgazdapárt, ami oltásszkeptikus húrok pengetésével először juthat be a német parlamentbe

Szerző: Bukovics Martin
2021.08.03. 15:45

Magát a CDU és az AfD közé, egyértelműen polgári erőként pozícionálja a német országos politikában eddig ismeretlen, de egyre több helyütt erős kispárt, a Freie Wähler. Kisvárosi arcok és szavazók, erős lokális kötődések, most pedig még Markus Söder bajor kormányfőtől egy ajándékba kapott téma: minden adott ahhoz, hogy ősszel a parlamentbe is bekerülhessenek.

A német kisgazdapárt, ami oltásszkeptikus húrok pengetésével először juthat be a német parlamentbe

München, június vége, Markus Söder bajor miniszterelnök és helyettese, Hubert Aiwanger bajor gazdasági miniszter állnak a kamerák előtt, szokásos felállás, koalíciós partnerek, alapvetően jó köztük az együttműködés. Söder, aki az egykori nagy jobbos bajor állampárt, a CSU élén a lockdownok és a németországi oltáskampány egyik élharcosa, hirtelen odaszól Aiwangernek: „Talán te magad is elmagyarázhatnád, hogy miért is nem akarod beoltatni magadat.” 

Az, hogy a Freie Wähler (Szabad Választók) nevű pártot vezető Aiwanger egyedüliként a bajor kormányban még nem oltotta be magát, köztudott volt, a bajor közszolgálati média kérdésére árulta el még május elején mindezt maga a politikus. Botrány akkor nem lett belőle, a CSU is elintézte azzal, hogy aki még gondolkodik az oltás kapcsán, annál ezt tiszteletben kell tartani, joga van erre még a miniszterelnök-helyettesnek is.

A közben eltelt időben azonban kiderült, hogy a Söder vezette Bajorország az utolsóelőtti helyen áll Németországban átoltottság terén: a CSU-s politikus ebből azt a tanulságot vonta le, hogy a bajor kormány tagjainak, így Aiwangernek is példát kell mutatnia. Ezzel pár hónappal a szeptember 26-i németországi szövetségi parlamenti választás előtt az 5 százalékos bejutási küszöb alatt táncoló jobbközép agráriánus kispártnak, a Freie Wählernek (Szabad Választók) pont Markus Söder találta meg azt a témát, ami berepítheti őket a Bundestagba:

az oltás magánügy, az nem lehet kötelező, és pláne ne lehessen oltottak és oltatlanok közötti diszkriminációt bevezető apartheidrendszert kiépíteni Németországban.

Hubert Aiwanger Södernek azzal válaszolt a helyszínen a kamerák előtt, hogy mindenkinek a személyes döntése, hogy beoltatja-e magát, ennek joga és lehetősége pedig a bajor miniszterelnök-helyettesre is vonatkozik. Eddig azért nem oltatta be magát, mert nem tudott dönteni az oltóanyagot illetően, ez azonban nem jelenti rögtön azt, hogy nem is fogja beoltatni magát valamikor a covid ellen: „Egyszerűen megnézem, hova fejlődnek a dolgok a következő hetekben és hónapokban.” (Ismert, hogy a géntechnológiás vakcinák mellett hamarosan piacra kerül majd a francia Valneva Sinopharmhoz hasonló leölt vírusos oltóanyaga, ahogy a prémium oltóanyagként aposztrofált, Sanofi-féle subunit-vakcina is.)

Balról a második Hubert Aiwanger, balról a harmadik Markus Söder.

Balról a második Hubert Aiwanger, balról a harmadik Markus Söder.

Fotó: Bayern.de / Facebook

Miben áll egy politikus felelőssége?

Ezt a német sajtóban volt, aki már veszélyes véleményként aposztrofálta, holott alapvetően ez a hatályos törvények szellemének leginkább megfelelő álláspont: a covid elleni oltás ugyanis nem kötelező. A média és politika formálta narratíva miatt azonban ennek ellenére úgy tűnhet: rossz ember, aki ezen jogával élve kompletten az oltás ellen vagy hezitálva annak csak későbbi beadatása mellett dönt. Németországban eddig a lakosság 61,6 százaléka kapta meg legalább az első dózist, de minden bizonnyal a magukat (még) nem beoltató 38 százalékon túl is vannak olyanok, akik a német alaptörvény szellemiségét többre tartják a magát helyenként egy gyógyszergyári lobbista szerepébe helyező média mantráinál.

Ez az a csoport, amely a klasszikus liberális józan észt és az egyéni felelősséget keresve Aiwanger pártjára adhatja az őszi választáson a protestvoksot,

és miután a Freie Wähler nagyon be akar történetében először kerülni a Bundestagba, a bajor politikus szavai és az arra jövő támadások higgadt kezelése mögött érdemes politikai számítást is felfedezni. Noha a pártban az elnök szavait nem fogadta kitörő lelkesedés  a hesseni pártszervezet kiadott egy közleményt, miszerint a járvány mielőbbi leküzdése érdekében továbbra is kampányolni kell az oltás mellett, több politikusuk pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Aiwanger a magánvéleményének adott hangot –, Aiwanger később erősített kijelentésein.

Mint mondta, ő noha elismeri az oltások hasznosságát a járvány elleni küzdelem terén, arról, hogy beadassa-e magának is, továbbra sincs meggyőzve, főleg az oltások masszív mellékhatásai miatt bizonytalan (Németországban főleg a géntechnológiás Pfizer-oltóanyagot használják), a környezetében ugyanis rengeteg embernél jöttek ki ilyesmik. „Részben nem ok nélkül bizonytalanok az emberek” – így a politikus, aki szerint itt a kérdés az, hogy mennyiben avatkozhat bele az ember életébe az állam: „A testem a vörös vonal: arról én döntök.”

A nyár elején még a pártja iránti médiabeli érdektelenség miatt panaszkodó Aiwanger június vége óta magát az alapvető jogok védelmezőjeként próbálja felépíteni. Mint egy rádióinterjúban elmondta: míg Söder exkluzív jogokat akar a beoltottak számára, ő a magukat be nem oltatók másodrangú állampolgárrá válása ellen lép fel, hogy még véletlenül se kezdődjön el Németországban is „a vita az apertheidről”, és míg Söder az ingyenes tesztelés őszi leállítását sürgeti, ő ezt a rendszert mindenképpen megtartaná. Az újságírói kérdésre, miszerint miniszterelnök-helyettesként nincs-e felelőssége abban, hogy példát mutasson, Aiwanger azt mondta:

az ő felelőssége éppenhogy abban áll, hogy ne tegyen meg mindent, amit a többség követel, a politikai establishment pedig elvár tőle.

A konkurens pártok az alapjogokat érintő kérdésekre nem reagáltak, csak a politikus oltásokat illető kijelentéseire reagáltak: a CDU szerint Aiwanger mellékhatásokról szóló kijelentései nevetségesek, a szociáldemokraták szerint hihetetlen, hogy Söder megtűr egy ilyen minisztert maga mellett, a kommunista Linke szerint fake news, a Zöldek szerint ez a bizonyíték arra, hogy Bajorország jobb kormányt érdemel, a szélsőjobboldali AfD szerint viszont nem szabad hinni neki, ez csak egy választási taktikai manőver, Söder és a Freie Wähler közös színházi előadása a választás előtt, hiszen Aiwanger végig tagja volt Söder szigorú lockdownokat elrendelő kormányának.

A Freie Wähler jenai szervezetének egyik kocsija a felirattal, miszerint aki egy demokráciában elalszik, arra ébred, hogy diktatúra lett.

A Freie Wähler jenai szervezetének egyik kocsija a felirattal, miszerint aki egy demokráciában elalszik, arra ébred, hogy diktatúra lett.

Fotó: Hubert Aiwanger / Facebook

Hát ezek meg kicsodák?

A gyökereit 1965-ig visszavezető, alapvetően falvak, kisvárosok önkormányzataiban erős, azok erősebb jogköreiért küzdő, alapvetően regionalista elemekkel operáló, pártként csak 2010 óta működő centrista-jobbközép Freie Wähler az utóbbi pár évben kezdett el látványosan építkezni szövetségi szinten. A lokális sikereiket épp az adta, hogy ők kisvárosi, polgárközeli erőként nem nagyon akartak belefolyni sosem az országos politikába, véleményük inkább csak a helyben mindenkit érintő ügyekről volt. A pártot igazán ismertté az tette, amikor 11,6 százalékos eredményüket látva a 2018-as bajorországi tartományi választáson Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke őket választotta koalíciós partneréül, neki ez persze kapóra is jött, elvégre így nem kellett a Zöldekkel kormányoznia.

A bajorországi siker, a CDU és az AfD közé pozicionált mérsékelt politika és a pártelnök Hubert Aiwanger bajor miniszterelnök-helyettesként a médiában való nagyobb láthatósága lendületet adott a többi tartomány Freie Wähler-szervezeteinek is: a 2019-es szászországi választáson az eddigi legjobb eredményüket érték el (igaz, a 3,4 százalék a bejutásra nem volt elég), a 2019-es, Németországban bejutási küszöb nélküli európai parlamenti választáson 2,2 százalékot elérve két EP-képviselőt küldtek Brüsszelbe (a Renew Europe-frakcióban ülnek, ott, ahol a Momentum is), Rajna-vidék-Pfalzban pedig 2021-ben be is jutottak a mainzi parlamentbe 5,4 százalékkal.

Aiwanger pedig idén már Berlinre kacsintgat, miután látja a lehetőséget arra, hogy a Merkel által egyre inkább középretolt CDU-ból és az egyre keletnémetebb és neonácibb hangokat hallató AfD-ből való kiábrándulás és a polgári-liberális FDP inkább nagyvárosi témái miatt lehet tere egy modern kisgazdapártnak.

A párt a választási programja alapján klasszikus jobbközép, szociálkonzervatív párt, kicsit olyan, mint a Merkel előtti CDU, csak éppen agráriánus kiadásban. Erősítenék a rendőrséget, jobban védenék a németországi zsidóságot, az azonos nemű párokat és a kisebbségeket, betiltanák az iszlamista csoportokat, lefaragnák az Európai Bizottság létszámát, a német nyelvet bevezetnék az uniós bürokráciában hivatalos nyelvként, erősítenék az EU külső határait, lefaragnák a bérből és fizetésből élők adóját és egy kicsit is az áfakulcsokat is lejjebb vinnék, emelnék a minimálbéresek nyugdíját, kiegyensúlyoznák a férfiak és nők fizetési közötti esetleges különbségeket, eltörölnék az egykori keletnémet területek felzárkóztatására fizetett, a fizetésekből levont 5,5 százalékos Solidaritätszuschlagot, vidéken számos már nem használt vasúti szárnyvonalba lehelnének életet, szigorúbb adatvédelmi sztenderdeket és a számítógépes játékok kultúrtermékként történő elismerését, az iskolások pandémia miatti lemaradásának tematizálását akarják többek közt.

A pártelnök közölte: ha bekerülnek a Bundestagba, otthagyja a bajor politikát. A friss közvélemény-kutatások 3 százalék körüli támogatottságot mérnek nekik, az 5 százalék még viszonylag messze van, igaz, a kampány még csak most lendül be, az oltás témájában pedig Aiwangerék fogalmazzák meg az egyedüli kulturáltan kétkedő véleményt, azaz hála Markus Södernek a következő hetek-hónapok várhatóan legfontosabb témájában lett egy markáns, mindenkit foglalkoztató, minden párt által vitatott, így nekik pluszláthatóságot biztosító álláspontjuk.

Aiwanger megköszönheti Södernek

Azzal, hogy Söder Aiwanger személyes meggyőződéséből ekkora közügyet kreált, a bajor miniszterelnök a Neue Zürcher Zeitung németországi kiadásának elemzője szerint leginkább saját magának árt. Hiába mondja el ő maga és mondatja el párttársaival a német sajtóban, hogy Aiwangernek nagyon vigyáznia kell arra, hogy ne sodródjon a részint járványtagadó Querdenker-mozgalom köreibe, és hogy jót fog tenni neki álláspontja átgondolására a nyári szünet, koalíciós partnerének álláspontja konzekvens és polgári: az oltást a járvány leküzdésének fontos elemének tartja, kötelező oltást azonban nem akar, az oltott és nem beoltott emberek egymás ellen való hergelését pedig végképp nem.

Elszámította magát, vagy direkt szabotálja korábbi ellenfele, Armin Laschet CDU-s kancellárjelölt sikerét? Markus Södernél soha nem lehet tudni.

Elszámította magát, vagy direkt szabotálja korábbi ellenfele, Armin Laschet CDU-s kancellárjelölt sikerét? Markus Södernél soha nem lehet tudni.

Fotó: Bayern.de / Facebook

Aiwanger nyilatkozataiban szemtelenségnek tartja Söder kísérletét arra, hogy őt betolja a szélsőjobboldalra emiatt. Mint az NZZ rávilágít: nem ritka, hogy egy tartományi kormányzat vezetőinek ennyire heves személyes vitája szakításhoz vezet, ebből azonban Söder a következő tartományi választásig igencsak rosszul jönne ki. Aiwanger jelenléte a kormányban ugyanis eleve rosszízű emlékeztető számára: mégpedig az, hogy a korábban évtizedeken át az abszolút többséget egyedül is megszerző CSU a vezetése alatt 37 százalékot ért csak el 2018-ban, és koalíciós partnerre szorult.

Ha a Freie Wähler elhagyná a kormányt, Söder rá lenne szorulva a Zöldekre, ami Aiwangerék számára a lehető legnagyobb ajándék lenne, ha pedig a következő választásig, 2023 őszéig koalíciós partnerének szidalmazásával lenne elfoglalva a bajor kormányfő, az a szavazók szemében tenné őt nevetségessé, értékel Alexander Kissler, a svájci napilap berlini politikával foglalkozó szerzője:

„Így vált a CSU-s politikus a Freie Wähler legjobb reklámozójává, amit csak kívánhatnak. Söder minden egyes pofona csak ismertebbé teszi Aiwangert. Ennél jobb nem is történhetett volna a Freie Wähler szövetségi politikát érintő ambícióival.”

Söder kijelentései a CDU/CSU bajorországi támogatottságára is kihatással vannak: ha most vasárnap lenne a választás (ami szeptember 26-án lesz), a jobbközép uniópártok 36 százalékot szereznének csak a tartományban (országosan 27-30 százalék közé mérik a CDU-t, a Zöldek és az SPD már fej-fej mellett áll 18 százalékon, a liberális FDP 13 százalékon, az AfD 11-en, a Linke 7 százalékon). Ez minden idők legrosszabb CSU-s eredménye lenne: a rekorder a 2017-es, amikor 38,8-at hoztak. Södernek persze erről is megvan a véleménye: szerinte ha nem Armin Laschet, hanem ő lenne a CDU/CSU kancellárjelöltje (ugye ő is indult érte), most egészen más számaik lennének. Csakhogy a pártszövetség nem őt választotta jelöltjének, a CSU főtitkára július legvégén pedig már attól tartott, hogy szavazóik egy része pont Aiwanger pártjához vándorol át.

NYITÓKÉP: Hubert Aiwanger / Facebook

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek