Neue Zürcher Zeitung: Az oltás kötelezővé tétele tovább erodálja a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat

Németország történelemkönyvének nem épp a szabad országról szóló lapjaira kerülnek majd fel az oltatlanok diszkriminálásáról szóló kormányzati mondatok, írja a svájci lap.

Németországban újra arról van szó a médiában, hogy mit és mennyire korlátozzanak ősszel, vagy akár már mostantól is, miután az eddig indiainak nevezett delta variánsról szóló hírekben csak annak jobb fertőzőképességét emelik ki, jelentősen alacsonyabb mortalitását nem. A német médiában az uralkodó narratíva megkérdőjelezésének, az újságíróktól korábban elvárt állandó kétkedésnek és a kormányzati intézkedések szabadságpárti kritikájának egy biztos pontja van a járvány alatt, ez pedig a svájci Neue Zürcher Zeitung, ami a kritikusabb német polgárok igényeinek megfelelően egy ideje németországi kiadást is elindított.

Mennyi ideig és milyen mélyen nyúlhat bele polgárainak szabadságjogaiba az állam? – ezt a kérdést teszi fel a Neue Zürcher Zeitung berlini szerkesztőségének publicistája, Alexander Kissler a francia kormány szigorú járványügyi szabályai miatt kirobbant tömegtüntetések kapcsán. Párizs ugyanis covidigazolványhoz kötötte lényegében minden, a közösségi élethez szükséges hely látogatását, azaz csak akkor lehetne mondjuk beülni egy étterembe, ha az illető oltott, átesett a víruson vagy van friss negatív tesztje, bizonyos foglalkozások űzéséhez pedig kötelezővé tették az oltást. Emiatt a NZZ szerzője szerint Franciaország utcáin szociológiai kísérlet zajlik: az, hogy

vajon meddig mehet el olyan döntések meghozatalában és betartatásában egy kormány, amit egy jelentős kisebbség az ország értékei elleni támadásként értékel?

„Az oltásról szóló vita alkalmas barátok elválasztására, házaspárok egymásnak ugrasztására, állampolgárok államtól való elidegenítésére. Együttélésünk alapjait teszi mindez kockára: és senki sem tudja, hogy azok elég stabilak-e (...)” – írja Kissler, aki egy országhatárt átugorva felidézi Angela Merkel kereszténydemokrata német kancellár és Jens Spahn, az ugyancsak a CDU-ból érkező egészségügyi miniszter többször megerősített szavait, miszerint Németország nem akarja ezt az utat járni. Kissler szerint ezek után a covid elleni oltások bármiféle kötelezővé tétele szószegés lenne, noha ő érezhetően abból indul ki a politikusok szavaiból a sorok közt, hogy valami lehet, mégis lesz, ami „tovább erodálja a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat”.

Ha mégis tartják a szavukat a politikusok, úgy még bonyolultabbá válik a helyzet a publicista szerint: vajon hogyan bánik majd az állam azon polgárokkal, akik élve jogukkal nem oltatják be magukat? „Aki őket oltástagadóként bélyegzi meg, destruktívvá teszi a vitát.”

Az NZZ felidézi a merkeli kancellári hivatalt vezető Helge Braun nagy botrányt kiváltó mondatait, miszerint „az oltottaknak határozottabban több szabadsága lesz, mint az oltatlanoknak”, és az éttermek, mozik vagy épp stadionok látogatása még friss negatív teszttel sem biztos, hogy lehetséges lesz a túl magas kockázat miatt. Noha az NZZ nem említi, mert valószínűleg nem tudják, de ez lényegében az orbáni védettségi igazolványok belengetése, arról viszont markáns véleménye van a svájci lap berlini szerzőjének, hogy ez mivel jár majd: 

„Ennek a mondatnak Németország krónikájában külön fejezetet lehetne szentelni, csak épp nem azokban a részekben, amelyekben a szövetségi köztársaság történelmét egy szabad ország történeteként mesélik el.”

A szerző szerint azok az emberek, akik Braunhoz hasonlóan gondolkodnak, rögtön három alapvetést tüntetnek el a föld színéről: hogy a negatív teszttel rendelkezők sem magukra, sem másokra nem veszélyesek, hogy a beoltottak mindent megtettek azért, hogy megvédjék magukat és másokat, és hogy a járvány egy kivételes helyzet kell maradjon, az alapjogok minden polgár számára való garantálása a normalitás.

„Az utolsó ezek közül a leginkább elgondolkodtató. Az alaptörvényt azért alaptörvénynek hívják, mert a benne foglalt alapjogokat mindenki számára biztosítja. A szabadságjogok teljes katalógusát nem lehet egy folyamatosan változó célhoz, mint a nyájimmunitás, kötni. Nem szabad csak azon polgároknak profitálnia a mozgás és gyülekezés szabadságából, aki kompletten eleget tesznek az állam folyamatosan változó egészségpolitikai követeléseinek. A tesztelt oltatlanok nem másodrangú állampolgárok. Németország jogállam, amelyben az emberi méltóság abszolút, nem pedig relatív alapjog” – fakad ki a szerző, érzékeny pontra betalálva, a németek ugyanis rendkívül büszkék az alaptörvény első mondatára, ami szerint az ember méltósága érinthetetlen.

Egy liberális társadalomnak tudomásul kell vennie azon kockázatot, hogy lesz egy nem túl nagy kisebbség, amely nem akarja beoltani magát, ahogy azt is, hogy az ember rendelkezik egyéni felelősségel is: ha ezt nem teszi, úgy köztársaságból kényszerítő állammá változik, zárja cikkét Kissler.

Mit kell tudni az NZZ-ről? Techet Péter megírta.