Utasítsa el a magyar és a lengyel kormány keresetét az Európai Bíróság a jogállami mechanizmussal kapcsolatban – javasolja a testület egyik szakértője. Holé Katalin, az ELTE oktatója szerint ugyanakkor a főtanácsnok érvelésében vannak vitatható elemek.

Érvelésük szerint „a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható”, de azt, hogy mikor van ekkora egészségügyi vészhelyzet, a kormány eldöntheti, tehát nincs itt semmi látnivaló.

Markus Söder miniszterelnök jogellenesen rendelte el a teljes lockdown keretében az intézkedést 2020 márciusában – állapították meg.

Az ombudsmani hivatal a rendelettervezetet és a hozzá kapcsolódó törvényjavaslatot is súlyosan kritizálta.

Lengyelországban nemrég az Alkotmánybíróság egyik döntése kimondta, a jobboldali kormány igazságügyi reformja területén az Európai Bíróság döntései nem alkalmazhatóak. Mi történik valójában a lengyel parlamenttel és bíróságokkal? Maciej Taborowskit, az ország helyettes ombudsmanját kérdeztük.

Németország történelemkönyvének nem épp a szabad országról szóló lapjaira kerülnek majd fel az oltatlanok diszkriminálásáról szóló kormányzati mondatok, írja a svájci lap.

A BME-n szigorú védelmi intézkedések mellett a védettségi igazolással nem rendelkezők is vizsgázhatnak majd személyesen, a Semmelweis Egyetem ugyanakkor megerősítette: az oltás hiába önkéntes, júniustól a kártyával nem rendelkezőknek fizetniük kell majd a jelenléti vizsgák és órák előtti koronavírus-tesztekért.

Hétfő délután szavaz az Európai Parlament a korábbi katalán elnök, Carles Puigdemont és két képviselőtársának mentelmi jogának felfüggesztéséről. Puigdemont bizakodó: akkor sem hagyja el Belgiumot, ha felfüggesztenék a mentelmi jogát. Az EP-képviselő az Azonnalinak elmondta, miért nem szavazta meg a Minority Safepacket, miért nem jogállam Spanyoloroszág, és mi történne, ha Katalónia függetlenné válna, és miért lenne érdeke az EU-nak a független Katalónia EU-tagsága.

Vasárnap tette közzé Fekete-Győr András Momentum-elnök pártja „Új Rendszerváltás” programját, amivel elérnék, hogy a vágyott 2022-es kormányváltás után a mostani ellenzék ne csak kormányon legyen, de hatalmon is. De lehetséges-e ez kétharmad nélkül? Akarnak-e új alkotmányt? Mit csinálnának az Alkotmánybírósággal vagy Polt Péterrel? Meg lehet-e ígérni, hogy lecsukják Rogán Antalt? Egy háttérbeszélgetésen kiderült, hányadán állnak a momentumosok a realitásokkal.

Hétfőn nyolcvannégy éves korában elhunyt Dr. Tímár György, a Független Kisgazdapárt egykori politikusa. Személyében és politikájában is azt a polgári létet képviselte, amelynek anyagi alapjaitól a nyilasok és a kommunisták megfosztották, és amit a rendszerváltás Magyarországa sem hozott vissza.

Az EU-ban arra van hatáskör, amire politikai akarat van. Az Európai Bizottság pedig nem megy be egy olyan utcába, amiről messziről ordít, hogy zsákutca. Ráadásul nemcsak a Minority Safepack járt így, a Bizottság jellemzően az összes európai polgári kezdeményezést leszereli: játsszanak a gyerekek inkább otthon, a saját tagállamukban demokráciásat.

Európa utolsó diktátora ismét megpróbálja megmagyarázni, hogy miért verik félholtra a tüntetőket rohamrendőrei. Közben a volt ellenzéki elnökjelöltet Európa állam- és kormányfői sorban biztosítják támogatásukról.

Sok jogos kritikát és néhány érdemtelen dicséretet is tartalmaz az Európai Bizottság Magyarországról szóló jogállamisági jelentése, amit szerdán tettek közzé. Mivel azonban meg sem próbálták kontextusba helyezni a jelentésben felsorolt információkat, a dokumentum csak annyiban különbözik a „magyar helyzet” miatti aggódást kifejező eddigi közleményektől, hogy jóval hosszabb, és több időt meg energiát pocsékoltak el rá.

Persze inkább preventív eszköz lesz, mint politikai atombomba. Mutatjuk, mi alapján bírálja el a jogállamiságot majd az EU!

Věra Jourová jogállamiságért is felelős cseh EU-biztos mondta ezt a Magyarországról szóló európai parlamenti vitában, ahova Orbán Viktort meghívták, ő nem jött el, Varga Juditot pedig nem engedték felszólalni. A téma természetesen továbbra is a magyar veszélyhelyzeti törvény, mutatjuk, erről mit mondanak az EP-képviselők! A Bizottság képviselője hangsúlyozta: egyelőre nem indítottak kötelezettségszegési eljárást, de csak egyelőre.

Arra kérik az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy megfelel-e az európai értékeknek, hogy Orbán rendeletileg kormányozna a koronavírus miatt.

Jogerős ítélet született arról, hogy a GVH jogellenes módon úszta meg a közpénzmédia zászlóshajója, a KESMA fúziójának a kivizsgálását. A pernyertes felperes Szabad Pécs és a vesztes alperes GVH is azt mondja, hogy az derült ki: nekik van igazuk. De ki nyert igazából, és van-e ok örülni? Elmagyarázzuk!

Kedden megjelent a kormányhatározat az országot és főleg a fideszeseket napok óta lázban tartó börtönkártérítések ügyéről. Elmondjuk, mi az, amit a Fidesz valamiért nem szívesen kommunikál az üggyel kapcsolatban: például, hogy a börtönkártérítések rendszerét pont ők alakították ki, ráadásul az időközben közellenséggé vált strasbourgi bíróság ítéletei miatt. De elmeséljük azt is, hogyan tol ki duplán a fideszes többség többek között Szögi Lajos családjával.

Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük amúgy sem a szankcionálás a lényeg.

Semmit, már ha a semmire nem kötelező hőbörgést nem tekintjük valaminek. Az Európai Parlamentnek nem tetszik, hogy áll a 7-es cikkes eljárás, de igazából az egész úgy lett kitalálva, hogy álljon. Amíg nem vezetnek be új jogállamisági eljárásokat, addig aligha lesz ebből az egészből valami. Elmagyarázzuk, miért!

Az idei első plenáris ülésen is téma volt a magyar hetes cikk: ki az EU tétlenségét és lassúságát hibáztatta, ki boszorkányüldözést és bolsevik tempót emlegetett.

A nemzetközi szóvivő a zárt hetes cikkes meghallgatás közben tweetelt támadó hangnemben. Az EU Tanácsa írásos magyarázatot kért, de amit kaptak, azzal nem elégedettek.

A szeptemberinél jóval részletesebb volt a második 7-es cikkes meghallgatás a Tanácsban, az ellenzék parlamenti korlátozásáról viszont így sem kérdezték az igazságügyi minisztert Brüsszelben, értesült az Azonnali. A finn tanácselnökség szóvivőjétől azt is megkérdeztük, hogy mi lesz a Magyarország elleni hetes cikkes eljárással, ha a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban, és hogy a lengyelek ügyét miért nem sürgették ennyire.

„Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni” – ezzel a címmel írt értekezést Varga Judit igazságügyi miniszter a Euronews-ra. Kár, hogy eléggé leegyszerűsítő, tendenciózus kérdések jutottak eszébe, ráadásul azokat a valóság egy részének figyelmen kívül hagyásával válaszolta meg. Helyrerakjuk a dolgokat!

Annak a kimondása, hogy „a rendszerváltás megbukott”, valójában nem jelent sokat. Ez csak a rossz közérzet kinyilvánítása tartalom nélkül. Azt kellene megmagyarázni hozzá, hogy miért veszteség, vagy veszteség-e egyáltalán az alkotmányos jogállam szétzúzása, és hogy a joguralom csakugyan a Nyugat történeti kiváltsága-e vagy sem.

A szabadságot a tömegek nem kiharcolták, hanem eltűrték ’89-ben. A rendszerváltók leragadtak a vagyonelszámoltatásnál, amiből vagyonátmentés lett, a papíron tökéletes liberális jogállam pedig a magyar valóságban nem tette lehetővé a politikai kormányzást. Ebből a frusztrációból eredtek olyasmik, mint az őszödi beszéd, vagy Orbán 2002 utáni stratégiája.

Négy éve igazságügy-miniszter, és közben résztulajdonosa az ügyvédi irodájának, ami az ő nevével fut, és fel sem merül benne, hogy ebből probléma lehet? Már ez is beszédes! – mondja az Azonnalinak a Trócsányit megbuktató EP-szakbizottság alelnöke. A német zöld Sergey Lagodinsky azt is elmondja, sajnálja-e, hogy Trócsányinak nem kell nyilvánosan számot adnia, mit szól von der Leyen bizottsági elnökségéhez, és miért nem sikeresek a zöldpártok Kelet-Közép-Európában. Interjú.

Migránsozott-e Varga Judit? Megúszhat-e Magyarország bármit is azután, hogy Timmermanstól elveszik a jogállamiság-portfóliót? Nagyon bizalmasak az infók, de elmondjuk, amit tudni lehet.

A jogállamiság szóba kerülésekor általában bevándorláspárti Brüsszelt kiáltó kormányzati szólamokhoz képest meglepően konstruktív volt az igazságügyi miniszter az Európai Unió Tanácsának hétfői ülésén. Még megfelelőnek is tartana egy minden tagállamra kiterjedő jogállamiság-vizsgálatot, de csak akkor, ha azt a tagállamok, és nem az EU-s intézmények menedzselik.

Részben egy olyan javaslatot melegít fel az Európai Bizottság, amit pár éve, mikor azt az Európai Parlament kezdeményezte, még maga is feleslegesnek tartott. Jól kiherélték persze az eredeti ötletet, de a lényeg, hogy minden tagállamban egységesen monitoroznák a jogállamiságot. Persze ettől még egyértelműen Orbán és a lengyel kormány az ihletadó múzsák.

Az Európai Bíróság dönthet arról, hogy jogszerű-e, hogy Handó Tünde OBH-elnök nem hajlandó vezető pozícióba kinevezni a neki nem tetsző bírókat. Az általa korábban szintén ki nem nevezett Vasvári Csaba függesztette fel az egyik büntetőügyét, hogy kiderüljön: összeférnek-e az uniós joggal a magyar bírósági rendszer visszásságai. Az apropó: egy lőszert tartó svéd török.

Sikerülhet-e Macronnak föderalizálni az EU-t? Van-e bármi jelentősége annak, ha megbukik a csúcsjelölti rendszer? Megválthatja-e a lengyel ellenzéket az Európai Tanács éléről hazájába visszatérő Donald Tusk? Kiújulhatnak a viták a magyar és a lengyel jogállamiságról? Kirúgják-e a Fideszt a Néppártból? Zgut Edit politológus, a Varsói Egyetem Európa Központjának vendégelőadója elemzi ki az EP-választás eredményeit az Azonnalinak. Interjú.

Senki sem kérdezte magyar témában a néppárti vezetőket a nagyszebeni EU-csúcs előtti EPP-találkozón.