+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 21. szerda, 18:10
A Neue Zürcher Zeitung oknyomozó cikke szerint a mostani koronavírus génállománya jelentősen egyezik egy olyan vírussal, amit 2013 óta egy vuhani laborban őriztek. Az ilyen szoros egyezés nem pár év alatt alakul ki: azaz vagy a mostani vírus már nagyon régóta velünk volt – de akkor kellene az a gazdaállat, akiről átugrott az emberre –, vagy pedig laborban upgradelt változatról lehet szó. Utóbbi mellett szólhat, hogy nagyon hatékonyan támadja az emberi szervezetet, márpedig ilyen vírusokkal régebb óta kísérleteznek vuhani laborokban.

Az, hogy a mostani koronavírus pusztán természeti eredetű, vagy laborban lett-e kifejlesztve, mindig fel-fel merült az eddigi járvány alatt. Eddig inkább az volt a tudományos konszenzus, hogy a laborsztorit ki lehet zárni, a WHO is azt mondta még idén februárban, hogy nagyon valószínűtlen a laboratóriumi elmélet – azaz vélhetően a természetben jelent meg, és került át valahogyan az emberre a vírus. Azonban azt is lehet tudni, hogy

 

Vuhanban vannak víruslaborok, és ezekben éppen olyan vírusokat is fejlesztenek, amelyek különösen veszélyesek és fogékonyak az emberi szervezetre.

 

Ezek mögött persze nem feltétlenül valami gonosz szándékot kell feltételezni – a laborokban sokszor éppen azért fejlesztenek ilyen nagyon veszélyes koronavírusokat, hogy a virológiai védekezést tudják segíteni, ezeket gain of function kutatásoknak hívják. Azaz kifejlesztenek főleg az emberre veszélyes fajtákat, hogy még mielőtt azok esetleg a természetben is kialakulnának, előzetesen fel tudjanak rájuk készülni. Amint arról a Politico amerikai kiadása beszámol: ezekről már 2017 végén küldött jelentéseket a pekingi amerikai nagykövetség Washingtonba, de a veszélyt ott nem vették annyira komolyan.

 

Trump gyanakodni kezd

 

Donald Trump amerikai elnök se tette azonnal felelőssé a kínai államot, amikor megjelentek tavaly januárban az első esetek Kínán kívül is. A 2020-as év Trumpnak külpolitikailag jól indult: lelőtték az irani Forradalmi Gárda vezetőjét Bagdadban, és éppen egy szabadkereskedelmi megállapodásra készült akkor Kínával – azaz semmiképpen nem akarta volna a kapcsolatokat emiatt veszélyeztetni. Még 2020. január 20-án is a davosi világgazdasági fórumon nyugtatta a kedélyeket a járvány kapcsán: szerinte mind az USA, mind Kína egészségügye fel van vértezve a veszéllyel szemben. Csak január végén jön fordulat az elnöki politikában: január 30-án Trump elrendeli a Kínából bejövő légiforgalom leállítását.

 

Trumpot azonban az egyik tanácsadója már előzetesen nemcsak a vírus veszélyére, de esetleges laboratóriumi keletkezésére is figyelmeztette. Mark Pottinger, aki akkor Trump egyik nemzetbiztonsági tanácsadója volt, már akkor gyanakodott, hogy esetleg laboratóriumból származhat a vírus. A 2003-as SARS-járvány idején Pottinger amerikai tudósítóként volt Kínában, és tudott arról, hogy vannak víruslaboratóriumok Vuhanban, ahol ilyen koronavírusokkal is kísérleteznek. Már 2004-ben a neokonzervatív Wall Street Journalben arról írt, hogy

 

nem biztonságosak ezek a laboratóriumok.

 

A mostani koronavírus kapcsán is még idén januárban is kitartott amellett, hogy szerinte a legvalószínűbb ok egy laboratóriumi baleset lehet – azaz nem a természetből jön a vírus.

 

Már 2013-ban volt a mostanival egyező vírus

 

A svájci konzervatív Neue Zürcher Zeitung ezért egy nagy oknyomozó cikkben ment utána az ügynek. Az oknyomzás középpontjában egy kínai virológus, Shi Zhengli áll.

 

Ő volt az, akinek sikerült a 2003-as SARS-járvány után végül megállapítania, hogy honnan indult a vírus, és az mely állat közvetítésével kerülhetett át a denevérről az emberre. Az akkori felfedezése szerint egy macskafajta volt a közvetítő állat, és a vírus egy dél-kínai denevérbarlangból indult. Mivel tíz éven át kereste az akkori okokat,

 

nagyon sokféle koronavírus-fajtát halmozott fel a vuhani laboratóriumában,

 

ahol valóban az említett kísérletek is folytak: azaz az emberre veszélyes fajták kialakítása – éppen azért, hogy egy ilyen megjelenésére előzetesen fel lehessen készülve a tudomány. Az ilyen kísérleteknek is helyt adó vuhani laboratórium a 11 milliós város belvárosában található.

 

Amint arról az NZZ beszámol: Zhenglit már 2019. december 30-án értesítik, hogy egy újfajta koronavírus jelenhetett meg Vuhan városában, ő pedig azonnal Pekingből a helyszínre siet. Ahogy a lap írja: Zhengli számolt azzal, hogy a denevér hordozta vírus egyszer megint megjelenhet, az azonban meglepte, hogy nem azon dél-kínai részen történt ez most meg, ahol a SARS-vírus okát sikeresen felfedezte egy denevérbarlangban. Vuhan több, mint 1000 kilométerre északra fekszik ezen vidéktől. Az NZZ azt állítja: már ekkor, 2019 legvégén Zhengliben ezért felmerült a gyanú, hogy esetleg egy vuhani laboratóriumból „szökött ki“ a vírus, elvégre a természetes megjelenést máshol sejtette. Ezen gondolatairól és félelmeiről maga Zhengli is beszélt már 2020 januárjában a Scientific American magazinnak. Itt maga nyilatkozta azt, hogy

 

„egyáltalán nem számítottam arra, hogy ilyesmi [azaz egy új koronavírus] Vuhanban, Közép-Kínában történhet”.

 

Zhengli az interjúban azonban azt állítja: mivel benne is felmerült a gyanú, hogy esetleg éppen az ő laborjából származhat a vírus, minden korábbi kutatási eredményt azon nyomban összehasonlított az új koronavírussal, és arra a megállapításra jutott, hogy az nem egyezik egyik korábbi kikísérletezett koronavírussal sem – azaz szerinte ezzel ki is lehet zárni a laboratóriumi eredet elméletét.

 

A Neue Zürcher Zeitung cikke azonban arra mutat rá: a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint ahogy Zhengli próbálja magát megnyugtatni. Zhengli 2020 márciusában a laboratóriumában őrzött vírusok közül megnevezett ugyanis egyet – amit akkor RaTG13-nak nevez el: az 'Ra' a denevér latin nevéből (Rhinolophus affinis), a TG a denevér származási helyéből, a dél-kínai Tongguanból jött, a 13-as szám pedig azért került a végére, mert 2013-ban találták meg a vírusos denevért  –, amelynek a génállománya 96 százalékben egyezik a mostani koronavírussal.

 

Egy Twitteren, a #drastic hashtag alatt szerveződő tudományos csapat azonban gyanút fogott. Eleve nem értik, hogy

 

miért csak 2020-ban közli Zhengli a vírusfajta komplett génállományát, amikor azt saját bevallása szerint is már 2013-ban megtalálták.

 

Valamint azt is furcsának tartják, hogy Zhengli nem nevezte meg ezen, 2013-ban talált koronavírus pontos lelőhelyét, csak körülbelül lőtte be, honnan származhat. Ha tényleg a természetben talált vírusról van szó, akkor ugyanolyan pontosan kéne ismernie a lelőhelyet, ahogy azt a SARS-vírus esetében is meg tudta precízen egy dél-kínai denevérbarlangban jelölni.

 

A gyanú csak fokozódik, amikor Rossana Segreto, egy innsbrucki mikrobiológus felfedezi: a Zhengli által 2020-ban közölt, de 2013-ban talált vírus nem is annyira új, mert a génállománya egy az egyben

 

megegyezik egy olyan koronavírussal, amiről a vuhani kutatók már egy korábbi írásukban beszámoltak – csak akkor sajátos módon egy másik név alatt elnevezve azt.

 

Ez felvethette a gyanút, hogy a 2020-as bejelentéssel pusztán el akarták terelni a figyelmet arról, hogy a mostani koronavírussal 96 százalékban egyező vírusról nagyon is tudtak már korábban. A Twitteren kommunikáló kritikus tudósoknak végül az innsbrucki kutató felfedezése után sikerül pontosan meg is határozniuk, amiről Zhengliék nem írtak: ez a bizonyos 2013-as koronavírus nem egy denevérbarlangból, hanem egy délkelet-kínai egykori rézbányából származik. Ezt később, tavaly novemberben végül Zhengliék is elismerték.

 

Rézbányából indult?

 

A rézbányás felfedezés azok érveit erősíti, akik szerint a mostani koronavírus már laboratóriumi eredetre vezethető vissza. Miért is? 2012 áprilisában az egykori Mojiang-rézbánya megtisztításakor – denevérfekáliát kellett eltávolítani – több bányász is súlyos tüdőfertőzést kapott el, amely tüneteiben és lefolyásában a mostani koronavírusra emlékezetett. A bányászok közül a kórházban többeket is meterségesen kellett lélegeztetni, egyikük bele is halt a betegségbe. A svájci lap azt írja, hogy a már említett twitteres kutatócsoport egy indiai tagja meg is találta a bányászok akkori kórházi diagnózisát, mely szerint egy, a SARS-vírushoz hasonló vírus fertőzte őket meg.

 

Miután azonban 2013-ban Zhengli kutatócsapata is bevizsgálta a helyet és ezernél több mintát vitt be a laborba (ezért van a RaTG13 végén a 13-as szám), megállapították, hogy a bányászok nem olyan vírusban fertőződtek meg, amelyek a vuhani laborban tárolt koronavírusokkal bármilyen módon egyeznének, azaz álláspontjuk szerint nem korai koronavírus-esetekről van szó. 

 

Az NZZ szerint azonban eléggé gyanús, hogy miközben Zhengli elismeri, hogy a 2020-ban publikált (de már korábban ismert), a mostani koronavírussal 96 százalékban egyező vírus ebből a rézbányából származik, végül mégis arra a következtetésre jut, hogy az ottani bányászok – akik koronavírusos fertőzésre utaló szimptómákkal kerülnek kórházba – tüdőgyulladását nem az ott talált és általa begyűjtött vírusok egyike, hanem egy gombafertőzés okozta. Egy valami azonban biztos: ezen bányából legkésőbb 2013 óta a vuhani laboratóriumban van olyan vírus, amely 96 százalékban egyezik a mostanival, és 2016 óta folytattak is vele több kísérletet.

 

Geopolitikai játszma

 

A gyanú azonban megmarad: Zhengli azért tagadja a bányászok koronavírusos megbetegedését, hogy nehogy azon vírussal – amellyel 2016 óta tehát kísérleteztek már a laborjában – hozzák összefüggésbe a mostanit? Az egész ügy értelemszerűen politikai fordulatot is vesz, elvégre miután 2020 márciusában a kínai külügyminisztérium szóvivője éles hangnemű tweetben gyakorlatilag az USA-t vádolja meg, hogy elterjeszette a vírust Vuhanban, Trump keményen beleáll a koronavírus kínaizásába, onnantól már nem is a „vuhani”, hanem a „kínai” lesz a mostani koronavírus állandó jelzője a trumpi retorikában.

 

Zhengli mellett és a laboratóriumi elmélet ellen gyorsan összeáll több tudós is, akik ezt kizárják – ezzel egy időre az ilyen spekulációk alt-rightos összeesküvés-elméleteknek számítanak.

 

Amint azonban az NZZ rámutat: a nyilatkozat egyik kezdeményezője az a Peter Daszak, New York-i zoológus és üzletember, aki évek óta több kutatásban is vesz részt Zhenglivel közösen – ezeknek pedig éppen az a céljuk, hogy a vuhani laboratóriumban az emberre különösen veszélyes koronavírusokat fejlesszenek ki. Noha az USA az ilyen kutatásokat 2014-ben betiltotta, Daszak kapott némi engedményt – csak nem az USA-ban, hanem Vuhanban kell azokat lefolytatni. Ezek biztonságáról azonban nem voltak meggyőződve az amerikai szakértők és diplomaták, akik megtekinthették a laboratóriumot. Az NZZ emlékeztet rá, hogy például

 

egy pekingi laboratóriumban 2004-ben volt példa arra, hogy baleset miatt szökött ki egy vírus, és fertőzött meg ottani munkatársakat.

 

A WHO kezdeményezésére tavaly tudósok már tettek látogatást a vuhani laboratóriumban – de egészen megbízhatónak nem lehet nevezni őket. Egyrészről a 17 nemzetközi tudós az NZZ szerint amolyan egyéni kutató volt, másrészről hárman eleve meg se jelentek, harmadrészt pedig egy német résztvevő csak mobilos kapcsolaton keresztül „járta be“ a laboratóriumot, de azt mondta, hogy a kamera nagyon remegett, alig látott valamit, egy ponton inkább ki is szállt a közvetítésből. A nemzetközi csapatnak pedig az említett Peter Daszak is tagja volt. Noha a trumpi adminisztráció más amerikai kutatókat javasolt, a WHO valamiért mégis a Zhenglivel szorosan együttműködő Daszakot választotta ki. A WHO végül a jelentésében azt írta, hogy a laboratóriumi baleset kizárható az okok közül. Mondjuk kissé árnyalja a képet, hogy a jelentés kapcsán eleve volt vétójoga Kínának, azaz bármit nem állapíthattak meg a nemzetközi ellenőrök.

 

Eleve problematikus, miként lehetne megállapítani az első fertőzések és egy esetleges laboratóriumi vírus kapcsolatát, amikor is az első fertőzöttek adatait, vérmintáit (stb.) nem adja ki Kína – adatvédelemre és személyiségi jogokra hivatkozva. Több tudós is ezért azt követelte: kaphassanak szabad hozzáférést azon rézbányához, ahol 2012-ben megjelent a mostanihoz nagyon hasonló koronavírus, és amellyel később folytak kísérletek; valamint kaphassanak szabad hozzáférést az első vuhani áldozatok kórképéhez is.

 

Hogyan tud egy vírus természetesen ilyen hatékony lenni?

 

A laboratóriumi eredet mellett szólna eszerint, hogy eleve Vuhanban már kísérleteztek a mostanihoz nagyon hasonló koronavírussal, amelynek eredetét Zhengliék csak más tudósok nyomására ismerték be. De a laboratóriumi eredet mellett az NZZ szerint más is szólhat. Számos tudóst foglalkoztatja ugyanis a kérdés, hogy

 

miként tud a mostani koronavírus ennyire ügyesen az emberi szervezethez alkalmazkodni, az emberre egyre veszélyesebb módon mutálódni. Mintha pont így fejlesztették volna ki

 

– és Vuhanban valóban vannak kutatások, mint a svájci napilap nyomán írtuk feljebb, amelyek célja éppen az, hogy az emberre nagyon veszélyes vírusokat tudjanak előre kifejleszteni.

 

Jelenleg is több ezer koronavírus-fajta van a világban. Ahhoz, hogy a mostani, embert is megtámadó fajta esetében a laboratóriumi rásegítés elméletét ki lehessen zárni, két információ kellene:

 

+ milyen állatról jutott át az emberre, azaz mi volt a közvetítő a denevér és az ember között,

 

+ és ki volt az ún. „patient zero”, azaz az első ember, aki elkapta.

 

A korábbi SARS-vírus esetében mindkét információ meglett – a mostani koronavírusnál azonban egyikről sincs információ.

 

Amikor 2019 végén megjelent a vírus, a kínai hatóságok azt mondták, hogy a vuhani élőállatpiacon „ugorhatott át” a vírus az emberre. A piac nincs messze egy másik koronavírus-laboratóriumtól – a Zhengli-féle laboratórium azonban a Jangce folyó másik oldalán van. Azonban kiderült: az első 41 megfertőzött harmadának nem volt semmiféle kapcsolata a piaccal, azaz mégsem az lehetett a hely, ahol állatról emberre átterjedt a vírus. Ráadásul a piacon mindenféle állat kapható, de pont denevér nem. Amikor háromszáz, a piacon árult más állat holttestét bevizsgálták, akkor is az derült ki: egyikük se hordozta a koronavírust.

 

Azt lehet tudni – amint a fentiekből kiderült –, hogy a vuhani laborban 2013 óta volt a mostani koronavírussal 96 százalékban egyező vírusfajta (az említett rézbányából). Az egyezés laikus szemmel nagynak tűnik ugyan, de

 

ilyen rövid idő alatt – azaz a 2013 és 2019 közötti hat év alatt – nem alakul ki egy vírus sem egy vele csak 96 százalékban egyező fajtából természetes úton, ehhez ugyanis évtizedek kellenek.

 

Persze ez sem jelenti azt, hogy feltétlenül a mostani koronavírust egy laboratóriumban fejlesztették volna ki. De azt mindenképpen, hogy ha a természetes kialakulást fogadjuk el okként, akkor a mostani koronavírus már évtizedekkel előbb is jelen volt, csak így magyarázható egy természetes mutálódás. A kérdés tehát az, hogy milyen állatban.

 

Azonban egy másik szám ennek mond ellent. Az első, tavaly decemberi fertőzötteknél 99 százalékos azonosság volt kimutatható a szervezetükben hordozott koronavírusok között, eszerint viszont

 

a „patient zero” nem lehetett időben nagyon messze tőlük – mondjuk 2019 őszére tehető az első, ma még nem ismert megfertőzött jelenléte.

 

Már korábban voltak olyan hírek, hogy a koronavírus 2019 őszén Franciaországban és Olaszországban jelen lehetett. (Az ezen tézist alátámasztani igyekvő sienai kutatóval az Azonnali készített is interjút a témában.)

 

 

A laboratóriumi elméletet ma sem lehet kizárni

 

A Neue Zürcher Zeitung a cikkében nem akarja és nem is tudja persze egyértelműen megválaszolni azt a kérdést, hogy akkor tényleg egy laboratóriumban kifejlesztett vírussal van-e jelenleg dolgunk.

 

A két legfontosabb információ – vagyis hogy mikor és hogy hol jelent meg legelőször a koronavírus emberen – ugyanis hiányzik. A laboratóriumi elméletet ezek híján cáfolni nem lehet,

 

miközben sok szól a gyanú mellett is:

 

+ Vuhanban már 2013-ban volt a mostanival nagyon megegyező koronavírus, amellyel folytak is kísérletek.

 

+ Zhengliék azt, hogy tudtak 2013 óta egy hasonló vírusról, megpróbálták elfedni először azzal, hogy 2020-as felfedezésként akarták a 2013-as vírusukat eladni, de ez végül egy innsbrucki kutató révén kiderült.

 

+ Zhengli ezután sajátos módon azt tagadta, hogy 2013-ban a dél-kínai rézbányában, ahonnan a mostanihoz hasonló koronavírus származik, az emberek koronavírusban haltak volna meg.

 

+ A 2019-es decemberi első megfertőzöttek kapcsán Kína visszatart fontos adatokat.

 

+ Az elmélet, hogy a vuhani piacról indult volna a fertőzés, megdőlt.

 

+ A mostani vírus feltűnően jól adaptálódik az emberhez, márpedig a vuhani kutatásokban éppen ilyen vírusok kifejlesztése is cél volt.

 

+ Ha a mostani vírus természetes úton alakult ki, akkor már évtizedek óta itt van velünk, de akkor meg az kérdés, miért most és milyen állaton keresztül robbant be.

 

+ Az első áldozatokban kimutatott koronavírusok közötti nagy (99 százalákos) azonosság azonban arra enged következtetni, hogy a vírus mégsem évtizedek óta lappangott az emberek között, hanem nemrégen – esetleg csak pár hónappal az első 2019. decemberi esetekhez képest – jelent meg.

 

Az egyetlen következtetés, ami ebből levonható, persze csak spekulatív – az, hogy

 

a laboratórumi eredetet nem lehet most sem kizárni.

 

Most már azon WHO elnöke, Tedros Adhanom Ghebreyesus is több vizsgálatot szorgalmaz a laboratóriumi eredet kapcsán, amely szervezet 2020-ban még Kína álláspontját képviselte, és nem csak a természetes eredetet hangsúlyozta, de Kínát védte a hiányosságok miatt. A WHO és Kína kapcsolatáról a járványkezelés hiányosságai kapcsán itt írt részletesen az Azonnali.

 

GRAFIKA: Papp Zsófia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás