+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. április 7. szerda, 07:20
Bár a Valneva-vakcinát érintő klinikai vizsgálatok harmadik, tömeges fázisa még hátra van, az eredmények biztatóak, és a leölt vírust tartalmazó technológia megítélésének is jót tesznek. Letoha Tamás magyarázza el az Azonnalinak, mit kell róla tudni, és mikor kezdhetnek el oltani a franciák oltásával.

Kiemelkedő eredményt produkált a francia Valneva cég által fejlesztett koronavírus-vakcina a mellékhatások és a hatékonyság terén is az első és második fázisú klinikai teszteken – áll a cég sajtóközleményében.

 

A cég vakcinája jelentősebb mellékhatások nélkül 90 százalékban bizonyult hatásosnak.

 

Míg a nyugati koronavírus-vakcina zászlóshajói, a Pfizer és a Moderna a legújabb, mRNS-technológiát képviselik, és az Astra-Zeneca (és a Szputnyik) vírusvektor-technológiája is a legmodernebb technológiák közé tartozik, addig a Valneva vakcinája

 

a hagyományos, inaktivált vírus elvén működik – pont ugyanúgy, mint a Magyarországon is használt kínai Sinopharm-vakcina.

 

De miért fontos, hogy egy nyugati cég fejleszt ezzel a technológiával koronavírus-vakcinát? Letoha Tamás kutatóorvossal jártuk körbe a kérdést.

 

Hagyományos, de nem elavult

 

A Valneva francia biotechnológiai cég bár kevésbé ismert, az oltóanyag-fejlesztés terén számos eredményt tud felmutatni – mondja Letoha –, és több engedélyezett vakcinája is van már, például a kolera ellen.

 

A koronavírus ellen fejlesztett vakcinájuk gyakorlatilag ugyanazzal a technológiával működik, amit a kínaiak alkalmaztak – mutat rá a kutatóorvos –: a tenyésztett vírust inaktiválják, majd az osztódásra és fertőzésre képtelen, de sértetlen burokfehérjével rendelkező vírust juttatják be a szervezetbe. A fázis egy, azaz a biztonsági teszt, és a fázis kettő, vagyis a hatékonysági vizsgálat eredményeit Letoha is nagyon jónak tartja. Alig volt mellékhatás: a vizsgálatban 153 ember vett részt, közülük

 

egy-egy alanynál lépett fel komolyabb fejfájás és fáradékonyság, ami nagyon alacsony arány.

 

A második fázis, vagyis a hatékonysági vizsgálat is kimagasló eredménnyel zárult – mondja Letoha –, az oltottak 90 százaléka nagyon erős védettséget szerzett. Nemcsak a vírus elleni specifikus antitestek jelentek meg, hanem az oltás

 

a specifikus T-sejtek termelését is kiváltotta, amik a hosszú távú immunitást biztosítják.

 

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a vírus több összetevője ellen is kialakult a hosszú távú immunitás – azaz termelődtek ellenük a T-sejtek –, vagyis az immunrendszer tartósan „emlékezik” mind a tüskefehérjére, mind a vírus membránfehérjéjére és a vírus belső burkának a fehérjéire is.

 

A technológia renoméja

 

„Bebizonyosodott, hogy ez a hagyományos technológia is képes nagyon változatos, de hatékony immunizálást biztosítani”

 

– mondja Letoha. A kutatóorvos ugyanakkor emlékeztet rá, hogy ezek egyelőre a kislétszámú vizsgálatok eredményei, hátra van még a harmadik fázis, amin nagy tömegek kapják meg az oltást. Ez pedig több szempontból is jó hír Letoha szerint: egyrészt várhatóan lesz egy újabb hatékony vakcina a koronavírus ellen, másrészt a francia cég eredményei

 

megerősíthetik a bizalmat a magyar nyilvánosságban valamiért gyakran elavultnak ítélt technológia iránt.

 

Letoha úgy látja: sokan vannak, akik alapvetően megbíznának a hagyományos technológiában, de a negatív hírek eltántoríthatják őket, másrészt pedig azok is, akiknek „csak a kínai” jut, láthatják, hogy a hagyományos technológia nem feltétlenül elavult. (Ilyen elven működő oltás többek között a járványos gyermekbénulás ellen kifejlesztett, inaktivált poliovírust tartalmazó Salk-vakcina is.)

 

A cég a sajtóközleménye szerint még áprilisban megkezdi a fázis három vizsgálatot, vagyis a nagy létszámú alanyon végzett teszteket. Letoha úgy látja,

 

már szeptemberre meglehet az Európai Gyógyszerügynöksége engedélye is, és ezáltal széles körben elérhető lesz a vakcina.

 

A kutatóorvos úgy gondolja, nem fog előfordulni, hogy egy a vakcina iránt esetlegesen különleges érdeklődést mutató ország az EMA-t megelőzve engedélyezze otthon a vakcinát (mint azt ugye Magyarország tette az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm oltásaival): mivel európai vakcináról van szó, Letoha szerint az EMA biztosan nem kerül majd szembe az egyes országok otthoni szabályozásával. A brit kormány mindenesetre már februárban lekötött belőle 100 millió dózist 2022-re.

 

NYITÓKÉP: Vakcinagyártás a Valnevánál. Forrás: Valneva

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás