A koronavírus elleni vakcina, ami már nem szükségmegoldást jelent

2021.06.09. 11:10

Egy osztrák immunológus szerint a jelenleg használt géntechnológiai oltások csak szükségmegoldások, és helyettük a most még fejlesztés alatt álló subunit-vakcinákat kellene használni világszerte. Mi a különbség az mRNS-vakcinák és a subunit-vakcinák között? Egyáltalán: mik azok a subunit-vakcinák, és mikortól lehet használni őket? Letoha Tamás kutatóorvossal jártunk utána!

A koronavírus elleni vakcina, ami már nem szükségmegoldást jelent

Izgalmas interjút készített a bécsi konzervatív Die Presse napilap Rudolf Valentával. A bécsi egyetem immunológusprofesszora azt állítja ugyanis, hogy Európai Gyógyszerügynökség által elsőként engedélyezett géntechnológiás vakcinák, mint a Pfizer-BioNTech és a Moderna valójában csak szükségmegoldások a vírus elleni harc megnyeréséhez, az igazi győzelmet „a régi iskola vakcinái” jelentik.

A régi iskola vakcinája jelen esetben nem az elölt vírusos technológiát jelenti, amivel az itthon is használt Sinopharm-oltás dolgozik, hanem az ún. subunit oltásokat, amelyek jelen esetben a koronavírus egyik tipikus fehérje-alegységét tartalmazzák. Mint az osztrák immunológus mondja: az ilyen oltások erős semlegesítő antitestválaszt és inkább mérsékelt sejtes immunválaszt adnak, ellentétben a géntechnológiás oltásokkal, ahol ennek az ellenkezője történik.

A fehérjealegységű oltás során egy meghatározott dózisú antigént (a vírus fehérjéjét) fecskendezik be a bőr alá vagy egy izomba, és ez ott is marad. A géntechnológiás vakcináknál – az immonológus idesorolja az mRNS-vakcinák mellett a vektorvírusosokat is, mint amilyen a Janssen-, az AstraZeneca- vagy a Szputnyik V-vakcina – azonban csak az antigén genetikai információját viszik be a sejtekbe.

Ez annyit jelent, hogy a szervezetnek magának kell előállítania az antigént, hasonlóan a koronavírus-fertőzéshez, és azt is, hogy ennek mennyiségét nem lehet kontrollálni, így az immunválasz is teljesen eltérő lehet. Ha ugyanis a szervezetünk maga állítja elő az antigéneket, bizonyos citotoxikus CD8-T-sejtek képződnek, amelyek megtámadják az antigént előállító sejteket – a koronavírus-fertőzésnél ez történik, és az osztrák tudós szerint vélhetően ez történik a géntechnológiai oltások esetében is.

Ez a fajta immunválasz bármilyen antigént előállító sejt ellen felléphet, akár izomsejtek ellen is: ez okozhatja a rengeteg mellékhatást a géntechnológiai oltásoknál.

A szakértő szerint éppen ezért a géntechnológiai oltások okozta immunválasz lényegében nagyon hasonlít egy mini koronavírus-fertőzésre, a szervezet ugyanis ugyanolyan széles spektrumon reagál rájuk, mint a koronavírus-fertőzésre: van, akinél semmiféle tünet nincs, és van, akinél komolyabb dolgokat is elő tud hozni, neajdisten bele is hal. „A géntechnológiai oltások jelentették az első szükségmegoldást. Olyanok, mint egy pótkerék. Azzal is lehet ugyan menni, de egy rendes kerék jobb lenne.”

KÉSZÜLNEK A PFIZER-BIONTECH-VAKCINÁK. FOTÓ: PFIZER / FACEBOOK

A kérdésre, hogy miért jobbak a fehérjealegységű vakcinák a géntechnológiásnál, Valenta azt mondja: a vírus legyőzéséhez olyan oltásokra van szükség, amelyek sterilizáló immunitást nyújtanak és könnyen felfrissíthetőek. Említett egy tanulmányt, mely szerint a koronavírus-fertőzöttek 20 százaléka semmiféle antitest-válasszal nem rendelkezett a betegségen való átesést követően, azaz könnyedén megfertőződhetnek újból, nem beszélve arról, hogy a fertőzésen átesettek 40-50 százaléka csak egy gyenge antitestválasszal rendelkezik. A géntechnológiás oltások esetében ugyanúgy megfigyelhető ez a jelenség, magyarázza. Ennek az oka egy genetikai hiba lehet, már folynak arról kutatások, hogyan és mi alapján lehet ezt a csoportot egyáltalán körülhatárolni. 

A kérdésre, hogy a vírus esetleges mutációi, variánsai okot adnak-e az aggodalomra – a magyar kormány ezekre hivatkozva tartja fenn őszig a veszélyhelyzetet –, Valenta közölte: éppen hogy azok adnak okot a legkevesebb aggodalomra: „Az én elméletem az, hogy amint egy oltás elég blokkoló antitestet képez, úgy ezek az antitestek a variánsok többségét is blokkolni tudják, a vírusoknak azon részei ugyanis, amelyekkel be tudnak jutni egy sejtbe, nem változnak meg erősen, hiszen különben nem lennének annyira fertőzőképesek.”

A tudós szerint a probléma az, hogy az oltottakat és a koronavírusból felépülteket ugyanúgy kezelik, anélkül, hogy pontosan tudnák, tényleg rendelkeznek-e semlegesítő antitestekkel. Ennek megtudásához a megszokott antitest-vizsgálat azonban kevés, ugyanis kifejezetten a semlegesítő antitestekre kellene tesztelni: ezt megtenni viszont csak a legmagasabb biztonsági körülmények között szabad, ugyanis magával a vírussal kell közben dolgozni. Igaz, lassan a piacra kerülnek olyan tesztek is, amelyek magát a vírusfertőzést utánozzák, így e célra használhatóak.

Diverzifikáltabb immunválaszt adhatnak a subunit-vakcinák

Arról, hogy valóban csak szükségmegoldásnak számítanak-e a jelenleg forgalomban lévő vakcinák, Letoha Tamás kutatóorvost kérdeztük.

Letoha szerint van ráció abban, amit Rudolf Valenta mond, mivel az mRNS-alapú oltásoknál a fehérjeburoknak csak egy bizonyos részének, az ún. tüskefehérjének a genetikai információját tudják bejuttatni a szervezetbe, amit aztán a szervezetnek kell legyártania. „Ahhoz, hogy az emberi sejt le tudja olvasni az információt, a vírus tüskefehérjéjéből egy viszonylag rövid szakaszt lehet csak bevinni” – kezdte a kutatóorvos, majd elmondta, hogy ez a legtöbb oltásnál a tüskefehérje gazdasejthez kapcsolódó régiója lett, hiszen az a legdominánsabb része a vírusnak, ha az immunválasz szempontjából vizsgáljuk meg a vírust – a szervezetünk a vírus ezen részére reagál leginkább.

Ezzel szemben a subunit-vakcináknál ugyan nem a koronavírus teljesfehérjeburkát, de az mRNS-vakcinákhoz képest jóval nagyobb részét lehet bejuttatni a szervezetbe.

A Die Pressének is nyilatkozó immunológus, Rudolf Valentáék például olyan technológiával dolgoznak a szakértő szerint, ahol a tüskefehérje mellett a vírusburok egyéb immunogén (azaz immunaktivátor) régióit is be tudják juttatni, amivel így elméletben egy változatosabb, több régióval szemben kialakuló immunválaszt képesek kialakítani.

Mivel a koronavírusnak a tüskefehérje a legváltozékonyabb része, ezért

egy diverzifikáltabb immunválaszt adó vakcina jobb lehet Letoha szerint, így igaza lehet az osztrák immunológusnak.

„Ahhoz, hogy egy hosszabbtávú védelmet, és az újabb variánsok ellen is ellenállóbb védelmet biztosító oltást alakítsunk ki, ahhoz az kell, hogy a leginkább mutálódó tüskefehérjén túli, relatíve stabilabb szekvenciájú fehérjerégiókat is belerakjunk a vakcinába” – véli a kutatóorvos, aki szerint a subunit-vakcinákkal ezt lehet biztosítani.

Miben térnek el a subunit-vakcinák az mRNS-vakcináktól?

Letohától azt is megkérdeztük, hogy a két technológia elméleti és gyakorlati különbségei között a vakcinák között még milyen különbségek lehetnek. Megtudtuk: a jelenleg használatban lévő vakcinák valójában mimikálnak egy kisebb koronavírus-fertőzést, mivel miután a szervezetünk elkezdi legyártani a tüskefehérjéket, azokkal szemben a szervezetünk immunválaszt ad, és ennek következtében keletkezik ellenanyag a vérünkben vagy alakul ki a sejtes immunitás.

Azonban azt a kutatóorvos szerint fontos hozzátenni, hogy

a jelenlegi vakcinák ezzel azt imitáltatják a szervezetünkkel, amikor fertőzés alakul ki, miközben a subunit-vakcinák más elven alakítanak ki immunitást a szervezetben.

„Az mRNS-vakcinákkal egy olyan fertőzést mimikálunk, ami a légutakat kikerülte, és egy szisztémás, periférián lévő tüskefehérje-termeltetést hozunk létre. Ez nem egy szokásos fertőzési mód, ez a fertőzésnek egy relatíve kiterjedt fokozata. Emiatt a vakcina olyan sejtekkel gyártatja le ezek a tüskefehérjéket, amik adott, normál esetben nem kerülnének kapcsolatba koronavírussal, mert a légutak különböző biológiai akadályai megállítanák őket, hogy csak lokálisan alakuljon ki a fertőzés” – mondta Letoha.

A PFIZER-BIONTECH VAKCINÁIT ILYEN HŰTŐLÁDÁKBAN SZÁLLÍTJÁK, MIVEL A VAKCINÁT KORÁBBAN -70 FOKNÁL HIDEGEBB HŐMÉRSÉKLETEN KELLETT TÁROLNI. AZÓTA KIDERÜLT, HOGY ELÉG A -20 FOK IS. FOTÓ: PFIZER / FACEBOOK.

Ezzel szemben a subunit-vakcináknál a tüskefehérje helyett a koronavírus burokfehérjéjének egy nagyobb részét juttatják be a szervezetünkbe, ami nem termeltetne semmit, hanem a szöveti falósejtek bekebeleznék, és később elraktározzák ezeknek az információját – így alakítva ki immunitást a koronavírus ellen. Ezzel a vakcinálási folyamattal csak az immunsejtjeinket „készítenénk fel a harcra”, kizárva olyan sejteket, amiknek normális esetben nem is kéne találkozniuk a koronavírussal.

A subunit-vakcinákkal való oltás során nem sérülnek a szervezetünk sejtjei, az oltással bevitt vírusfehérjével csak és kizárólag az immunsejteket aktiváljuk,

míg az mRNS- vagy DNS alapú-vakcinák miután beindítják a testi sejtekben a tüskefehérje termelését, az immunrendszer ezen tüskefehérje-termelő sejtek ellen is felveszi a harcot, azokat az immunsejtek a koronavírus-fertőzött sejtekhez hasonlóan megsemmisítik.

Vannak-e subunit-vakcinák?

Jelenleg három ismertebb subunit-vakcina fejlesztése zajlik világszerte:

+ ilyen az amerikai Novavax, aminek a vakcinája a tüskefehérjének egy nagyobb részét tartalmazza;

+ francia és brit együttműködésben gyárt ilyet a Sanofi és a GSK, akiknek a vakcinafejlesztését újra kellett kezdeniük, miután az első „prototípus” a 65 év felettieknél nem volt elég hatékony;

+ illetve ilyen még az orosz EpiVacCorona, aminek a vakcinája a tüskefehérjén kívül más szakaszokat is tartalmaz a fehérjeszekvenciából.

Előbbi kettőből az Európai Bizottság is berendelt, azonban jelenleg csak a Novavax van a tesztelés harmadik fázisában. A Novavax szerint a szerük 90 százalékos hatékonyságú, míg az EpiVacCorona 100 százalékos hatékonyságot ígér a koronavírus, illetve annak variánsai ellen is. A Novavax azt ígéri, hogy 2021 végére már 250 millió adag dózist tudnak legyártani, míg a Sanofi csak 2021 nyarán kezdené el gyártani a vakcináit.

Az orosz szert már 2020 decembere óta használják Oroszországban, ezenkívül Türkmenisztánban is engedélyezték már, azonban a klinikai tesztelés harmadik fázisát még nem végezték el.

Hiba akkor a Pfizerre hagyatkozni?

Letohától azt is megkérdeztük, hogy ha elméletben ezek a vakcinák hatékonyabbak lehetnek a koronavírus különböző variánsai ellen, akkor hiba volt-e az Európai Bizottságnak lekötnie 900+900 millió adag Pfizer-BioNTech-vakcinát 2021 és 2023 közöttre.

A kutatóorvos szerint azonban ez a kérdés nem ilyen egyszerű, hiszen a vakcinabeszerzésnél egyéb szempontokat is figyelembe kell venni.

„Az mRNS-vakcinákat gyorsabban tudták létrehozni, és azokkal hamarabb tudták megkezdni az oltáskampányokat. Hiszen a terápiánál az is számít, hogy milyen gyorsan tudjuk eljuttatni a szert az emberekhez. Az első hivatalosan hatékony vakcina pedig a Pfizeré volt” – emlékeztet a kutatóorvos. Szerinte az mRNS- és vektorvakcinák azért kerülhettek hamarabb a piacra, mivel a meglévő technológia miatt hamarabb tudták teljesíteni a különböző klinikai teszteket, ami miatt hamarabb kapták meg a vészhelyzeti engedélyt is.

Az pedig, hogy az Európai Unió inkább a Pfizer-BioNTech vakcinája mellett döntött, a hatékonyság mellett és a gyorsaság is indokolta, főleg akkor, mikor a variánsok még nem is voltak igazán elterjedtek. Igaz, a Pfizernek a variánsokra is van válasza: a cég korábban azt ígérte, hogy az új variánsok ellen száz nap alatt tudnának létrehozni új hatóanyagot, hiszen csak a tüskefehérjének a megváltozott RNS-ével kell frissíteni a vakcinájukat, azonban a jelenlegi kutatások szerint mind a brit (újabb, polkorrekt nevén alfa), a dél-afrikai (béta), és az indiai variáns (delta) ellen is hatékony védelmet nyújt a vakcinájuk.

Milyen elven működnek a különböző vakcinák? Elmagyarázzuk! Tényleg térde kényszerítik a koronavírus variánsai a vakcinákat? Utánajártunk! 

NYITÓKÉP: Governor Tom Wolfe / Flickr

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől
Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek