Hogyan működnek a koronavírus-vakcinák, és kinek melyik való? Elmagyarázzuk!

2021.01.11. 07:07

Az oltás olyan logikával működik, mintha a Reszkessetek, betörők Kevinjét próbálnánk különböző módszerekkel felkészíteni a betörők elintézésére. De mit küldjünk be Kevinnek a házba? Lekötözött betörőket? Feszítővasat? Vagy pusztán egy rajzot a feszítővasról? Mindegyik vakcina más elvet követ: az Azonnali vakcinaösszefoglalójában elmagyarázzuk, melyik vakcina hogyan működik, kinek melyik való, és mik az egyes típusok erősségei, gyengeségei.

Hogyan működnek a koronavírus-vakcinák, és kinek melyik való? Elmagyarázzuk!

Amióta megjelent és alapjaiban változtatta meg az életünket az új típusú koronavírus, felpörgött az ellene védettséget adó oltás kifejlesztése is. Több, mint hatvan vakcina fejlesztése folyik, gyógyszergyártók, kutatóközpontok, egyetemek foglalkoznak a kérdéssel. Az első, karácsony óta Magyarországon is használt védőoltás a Pfizer-BioNTech vakcinája, de a kormány élénken érdeklődik az oroszok Sputnik-V oltása (amit akár az Európai Unió illetékes szervét, az Európai Gyógyszerügynökséget megkerülve is beadadhatna a magyaroknak) és az egyik kínai vakcina iránt is. 

Egyelőre itthon csak a Pfizer-BioNTech vakcinájával oltanak, az oltási terv pedig homályos, de várhatóan egyre több gyártó védőoltása lesz elérhető – még ha Magyarországon kérdéses is, hogy minden ide érkező adagot fel fogunk-e tudni használni. A vakcinákat azonban még csak a kormányok vásárolják, és ők döntenek arról is, kiket hogyan oltanak be.

Az tehát egyelőre nem valószínű, hogy a magát beoltatni kívánó állampolgár csak úgy válogathat közülük – de így is felmerül egy csomó kérdés, aminek a megválaszolása segíthet eloszlatni a bizonytalanságot.

+ Hogyan működnek az egyes vakcinák, mi történik a szervezetünkben, miután beoltottak valamelyikkel?

+ Mi alapján dőlhet el, hogy ki milyen vakcinát kap?

+ Vannak-e korcsoportok, vagy olyan betegségben szenvedők, akiknek az egyik típusú vakcina javasolt, míg a másik nem?

Szakértők segítségével jártuk körbe azokat a kérdéseket, amikről a kormányzati Vakcinainfó mélyen hallgat.

Védőoltás és immunitás

A válaszokhoz először is meg kell értenünk, hogy pontosan hogyan védekezik a szervezetünk a védőoltások segítségével. Leegyszerűsítve: a vakcinák felkészítik az immunrendszert arra, hogy amikor majd találkozik a fertőzéssel, felismerje azt, és azonnal tudja, milyen választ kell adnia, megakadályozva ezzel a betegség kialakulását. 

Egy természettudományos pályát választó Lázár Ervin sem találhatott volna ki szebb neveket a kórokozók elleni védekezésben részt vevő sejteknek: ezek a makrofágok, a B-limfociták és a T-limfociták. A makrofágok fehérvérsejtek, amik lenyelik és megemésztik a kórokozót, valamint a halott vagy haldokló sejteket, viszont nem végzik el a teljes munkát: hátrahagyják a vírus egyes részeit (antigénjeit), amik ellen antitesteket küld a szervezet.

A makrofágok által hátrahagyott vírusmaradványokkal harcot felvevő antitestek termeléséért a B-limfocita nevű fehérvérsejtek felelnek. A T-limfociták pedig olyan fehérvérsejtek, amik a megfertőzött sejteket támadják meg és semlegesítik. 

Az immunitás – tehát az, hogy nem betegszünk meg a fertőzéstől – azt jelenti, hogy az immunrendszer emlékszik, hogyan harcolt először a fertőzéssel.

Ez a T-limfociták egy speciális fajtájának, a memóriasejteknek köszönhető, amik ha érzékelik a vírus antigénjeinek újbóli megjelenését, egyből utasítást adnak a B-limfociták termelésére, még mielőtt a betegség kialakulhatna. Az immunitás tehát nem azt jelenti, hogy ne fertőződhetnénk meg újra – és így azt sem, hogy mi nem fertőzhetünk meg már másokat –, csupán azt, hogy amennyiben megfertőződünk, a szervezetünk számunkra észrevétlenül elpusztítja a betolakodókat, még mielőtt azok kárt okozhatnának. Igaz persze az is, hogy amennyiben az immunrendszerünk képes megakadályozni, hogy nagy számban reprodukálódjanak a szervezetünkben a kórokozók, akkor másokat is jóval kisebb eséllyel tudunk megfertőzni.

Amiben minden vakcina egyezik

A koronavírus-vakcinák mindegyike a memóriasejtek és a B-limfociták termeléséhez ad „üzemanyagot”. A célja mindegyiknek az, hogy biztonságosan megismertessék a szervezetet a csak a vírusra jellemző fehérjéjével, ami ellen felveheti a harcot.

Ez olyan, mintha egy számítógépes játékban a gyakorlópályán játszanánk, ahol mi kipróbálhatjuk a hatékony fogásokat, miközben az ellenfél nem képes visszaütni.

Így már élesben nagy valószínűséggel le tudjuk legyűrni a ténylegesen harcoló ellenfelet anélkül, hogy ott helyben rögtönözve kéne kitalálnunk, hogy milyen kombókkal tudunk ütéseket bevinni.

KORONAVÍRUS-OLTÁS KÖZBEN A BALASSAGYARMATI KENESSEY ALBERT KÓRHÁZBAN. FORRÁS: MAGYARORSZÁG KORMÁNYA / FACEBOOK

Az egyes technológiák közötti különbségek megértéséhez tegyük fel, hogy a szervezetünk egy ház, a vírus betörő, az immunrendszerünk pedig Kevin McCallister a Reszkessetek betörőkből. Miközben Kevin küzd a betörőkkel, még ha ki is veri őket, a házban jelentős károk keletkezhetnek, és sajnos az is előfordulhat, hogy a ház leég és megsemmisül.

A védőoltás arra szolgál, hogy Kevin fel legyen készülve a betörők érkezésére, és azonnal, célzottan lesújtson rájuk.

Többféle módja is van annak, hogy Kevint felkészítsük a betörők felismerésére és az azonnali ellencsapásra.

1. A legyengített / elölt vírussal dolgozó vakcina

A klasszikus, elterjedt módszer a vírus legyengített vagy hatástalanított változatának szervezetbe juttatása, ami nem képes reprodukálódni a szervezetben – ezzel szemben küldi harcba az immunrendszerünk a B- és T-limfocitákat, a memóriasejtekkel megjegyezve a védekezés módját. 

A Reszkessetek betörők példájánál maradva:

ez olyan, mintha Kevinnek beküldenék a házba a lekötözött betörőket, aki jól megnézi őket, látja, hogy símaszk van a fejükön és feszítővas a kezükben, és kitalálja, hogyan hatástalanítsa őket.

Így amikor legközelebb jönnek, egyből elintézi őket anélkül, hogy a házban kár keletkezne. Ezt az utat járják a kínai fejlesztők: a SinoVac, aminek tesztelésébe Magyarország is besegít, klasszikus, legyengített vírust használó védőoltás.

2. A rekombináns vakcina

A probléma ezzel, hogy ha mindenkit így akarunk beoltani, azaz az egész város összes házának Kevinjét fel akarjuk készíteni, ahhoz rengeteg betörőt kell összeszedni és lekötözni, ami meglehetősen erőforrás- és időigényes. Ezért egyszerűbb, ha csupán dublőröket küldünk be Kevinhez, hogy azokon gyakoroljon: ezeket biztosítják a rekombináns vakcinák, amik egy laboratóriumi körülmények között előállított, ártalmatlan vírust, úgynevezett rekombináns vagy adenovírust juttatnak a szervezetünkbe.

Ez a nem veszélyes vírus azonban tartalmazza a koronavírus genetikai állományát (ez a része a befecskendezett vírusnak az úgynevezett vírusvektor),

ami ha bejut a sejtjeinkbe, instrukciókkal látja el azokat, hogyan fejlesszék ki a koronavírusra jellemző tüskefehérjét.

Ugye ez az a fehérje, ami önmagában veszélytelen, és mindössze abban segít a koronavírusnak, hogy be tudjon hatolni a szervezetünkbe. A fehérjét aztán érzékeli az immunrendszerünk, és megteszi a megfelelő ellenlépéseket, elraktározva a memóriasejtekben a hatékony védekezés módját.

Az Oxford/AstraZeneca, a Johnson & Johnson és az orosz Sputnik-V vakcinája ezt az eljárást használja. Hátránya mindazonáltal a rekombináns vakcináknak, hogy a szervezetünk képes lehet idejekorán felismerni a rekombináns vírust, és még azelőtt elpusztítani, hogy a koronavírus genetikai állományát tartalmazó vírusvektor elvégezhetné a feladatát. Ha ez történik, a koronavírus fehérjéje nem tud kifejlődni a sejteken, így a szervezet sem fog ellene limfocitákat hadrendbe állítani – magyarán nem nyerjük el az immunitást.

3. A fehérje-alegység vakcina

Az újabb technológiák nem a legyengített és nem is a rekombináns vírust, hanem közvetlenül a koronavírus fehérjéjének egy részét küldik be a szervezetbe, ami megtapadva a sejteinken kiváltja az immunválaszt.

Azaz ekkor már nem lekötözött betörőket, és nem is dublőröket küldenek be Kevinhez, hanem csupán a feszítővasat, amit felhasználva Kevin megvédheti a házat akkor is, ha tényleg jönnek a betörők. A GSK/Sanofi oltása ezen az elven működik.

4. Az mRNS-vakcina

A legmodernebb technológiát az mRNS-vakcinák jelentik: ekkor egy olajos védőburokban nem a fehérjét, hanem csupán az úgynevezett hírvivő ribonukleinsavat (messenger RNS, azaz mRNS) juttatják be a szervezetbe. Az mRNS alapvetően egy olyan kémiai anyag, ami – nevéből adódóan – közvetíti azokat az információkat a szervezetünknek, amik egy-egy fehérje előállításhoz szükségesek.

A koronavírus-vakcina esetén a szervezetünkbe beküldött mRNS-ek a koronavírus-tüskefehérje előállításhoz szükséges információkat közvetítik a sejtjeinknek, amit azok saját maguktól felépítenek, és amikkel szemben az immunrendszerünk már fel tudja venni a harcot.

Azaz itt még csak feszítővasat sem küldünk be Kevinnek, mindössze levélben egy rajzot,

ami alapján Kevin a háztartásban fellelhető anyagokból összerak egy feszítővasat. Ezen az elven működik a már itthon is használt Pfizer/BioNTech vakcina, a frissen az EU-s engedélyt megkapó Moderna, valamint a CureVac védoltása is.

AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZETT PFIZER-VAKCINÁK. FORRÁS: MAGYARORSZÁG KORMÁNYA / FACEBOOK

Nem véletlen, hogy az mRNS-vakcinák az elsők, amik eljutottak az engedélyeztetésig: mivel ezeket a vakcinákat – ellentétben a többivel – könnyen hozzáférhető anyagokból is ki lehet fejleszteni, így maga a fejlesztés gyorsabb. Mármint a koronavírus elleni vakcina esetében: magának az mRNS-technológiának a fejlesztése már hosszú évek óta folyik. Viszont a technológiai újdonsága miatt – az oltásellenességen túl is – nagyobb velük szemben a bizalmatlanság, hiszen nem állnak rendelkezésre többéves tapasztalatok a technológia működésével kapcsolatban.

Ráadásul az mRNS nagyon instabil anyag, ezért kell azt nagyon alacsony hőmérsékleten tárolni. Az Európai Unióban egyelőre engedélyezett Pfizer és a Moderna vakcinája között pont ebben van a lényegi különbség:

a Modernának olyan, az mRNS-t körbeölelő védőburkot sikerült kifejlesztenie, amit mínusz húsz fokon is elég tárolni, míg a Pfizer-féle vakcina tárolásához mínusz hetven fok kell.

Előnyök és hátrányok

„A koronavírus körülbelül két tucat fehérjéje közül egyetlen olyan fehérjére van szükség, ami ellenanyagokat generál” – magyarázza Rusvai Miklós egyetemi tanár és víruskutató az Azonnalinak. „Az összes többi komponense a vírusnak szükségtelen az immunitás kiváltásához.” Rusvai elmondta: a vakcinák egy része úgy működik, hogy ezt az egy fehérjét elkülönítik, és beoltják a szervezetbe, az mRNS-vakcinák esetében viszont ennek a fehérjének csak a genetikai információját juttatják be a szervezetbe, és a mi sejtjeink termelik le az immunválaszt kiváltó fehérjét, vagyis az eredmény ugyanaz.

A hagyományos vakcinák esetében a laboratóriumokban, sejttenyészetekben letenyészett vírust kíméletesen megölik, úgy, hogy a fehérjéje ne menjen tönkre – vázolja fel Rusvai a hagyományos vakcina előállításának alapelvét. Az ilyen oltás esetében az összes fehérje ellen termelődnek ellenanyagok, de nem olyan jó hatásfokú az immunválasz, mert az immunrendszer 20-30 fehérjére ad immunválaszt, nem csak egy fehérje ellen: emiatt, mint mondja, 

nemcsak hatékonyabbak az mRNS-vakcinák, hanem gyorsabban is működnek.

Ráadásul biztonságosabbak is abból a szempontból – teszi hozzá Rusvai –, hogy a hagyományos vakcina esetében elméletben előfordulhat, hogy nem tökéletesen pusztítják el a tenyésztett vírust – az nem inaktiválódik tökéletesen –, és ez problémát okozhat.

A szkeptikusok körében is gyakran hivatkoznak ezekre a körülményekre – ezt már Letoha Tamás kutatóorvos mondja. Az inaktivált vírust hasznosító hagyományos oltóanyagok hátránya, hogy szigorú „biohazard” körülmények között kell őket előállítani, és az oltás egyes segédanyagai, adjuvánsai is produkálhatnak mellékhatásokat. Ugyanakkor

az inaktivált vírust tartalmazó oltás már jól bevált és hatékony módja az immunizálásnak

– hangsúlyozta Letoha, aki hozzátette: ha a víruson óhatatlanul be is következik egy kis genetikai változás, egy-két antigén megváltozik, az immunrendszer a mutáns vírust is közel ugyanolyan hatékonysággal képes legyűrni, mint a kiinduló vírustörzset.

A hagyományos vakcina egyik legnagyobb előnye – mondja Rusvai –, hogy akár „a szobapolcon is eláll két évig”. Afrikában vagy egy távol-keleti félreeső faluban inkább ezeket részesítik előnyben, mert

zötyögtethetők a terepjáró csomagtartójában három napig is, szemben az extrém hűtést igénylő mRNS-vakcinákkal.

Letoha Tamás kiemelte: az új technológia segítségével ugyanakkor a koronavírus mutációi ellen hatékonyabban lehet küzdeni. Mutáció esetén ugyanis nem kell újabb teszteknek kitenni a mutálódott vírusfehérjét; ilyenkor csak a vakcina mRNS-kódját változtatják meg, ez pedig nem befolyásolja a már kipróbált mRNS hatékonyságát és biztonságosságát. 

Kockázatok és mellékhatások

Mivel az mRNS-vakcinák csak az adott fehérje genetikai információját tartalmazzák, Rusvai szerint mellékhatások kevésbé várhatók, és ha vannak is, akkor azokat inkább az oltóanyag „nem immunizáló” komponensei okozzák: a konzerválószer, a hírvivő RNS-t stabilizáló lipid-komponens, és az mRNS lebomlását megakadályozó hozzáadott anyagok. Az egyik hátránya az mRNS-vakcináknak pont ez: hogy könnyen lebomolnak, ezért is igényelnek extrém hűtést.

Letoha szerint az immunrendszer aktivációján alapuló oltások esetében sosem lehet teljességgel kizárni, hogy bizonyos mellékhatások előforduljanak. Csak akkor engedélyeznek egy vakcinát – magyarázza a kutató –, ha az immunizálásből eredő, klinikai körülmények közt mért hatékonyság több nagyságrenddel felülmúlja a tapasztalt mellékhatásokat.

Az adenovírus-alapú vakcina például – ilyen az orosz Sputnik-V – nagyon erős immunizálásra képes, mert az oltottak szervezetében hatékonyan termelteti az immunválaszt kiváltó koronavírus-tüskefehérjét, de az orosz kutatók is kiemelték, hogy bizonyos kockázati csoportoknak ez a vakcina nem javasolt – idézi fel Letoha, aki hozzáteszi, hogy a vizsgálati fázisok időkorlátjai miatt

a jelenleg rendelkezésre álló klinikai adatok nem teszik lehetővé a vakcinák pár hónapon túli hatékonyságának és biztonságosságának egzakt elemzését.

Előrejelezni persze ezekből is lehet – teszi hozzá a kutatóorvos.

Kinek melyik oltás a megfelelő?

Rusvai szerint nem lehet konkrét csoportokat körülhatárolni aszerint, hogy melyik vakcina melyik csoportnak ajánlott és melyiknek nem, ez inkább egyéni szinten dől el. Vannak olyan személyek, akik bizonyos vivőanyagokra érzékenyek – mondja a víruskutató. Van olyan vakcina, amelyikben higanytartalmú konzerválószer van, így aki higanyérzékeny, az ilyennel nem oltathatja be magát.

A Pfizer-BioNTech vakcinát például nem javasolják a terheseknek, gyerekeknek vagy immunhiányos betegeknek

– fejti ki Rusvai –, mert még nem tesztelték kísérleti körülmények között megfelelő számú emberen: a harmadik fázisú klinikai kísérlet elsősorban egészséges középkorú önkénteseken történt, nem terhes nőkön, nem gyerekeken.

A kutató egyébként már-már túlzott óvatosságnak tartja azt, hogy a terheseknek egyelőre nem javasolják az mRNS-vakcinát, és szerinte ebben nemcsak az játszik közre, hogy még nem tesztelték a vakcinát megfelelő számú terhes nőn, hanem részben az interneten terjedő álhírek is.

Mi a helyzet a terhesekkel és a gyereket tervezőkkel?

Az ugyanis, hogy az mRNS-vakcina veszélyes lenne a terhesekre vagy a gyereket tervezőkre, Rusvai szerint „fake news”. Az álhír abból indul ki – magyarázza a víruskutató –, hogy az immunválaszt kiváltó, 1300 aminosavból álló tüskefehérje 5 darab aminosavban rokon az embrió beágyazódását segítő egyik fehérjével.

Ebből vezették le azt, hogy ezen rokonság miatt a tüskefehérje ellen termelt ellenanyagok esetleg hátráltathatnák az embrió beágyazódását is, de Rusvai azt mondja, hogy

ennek az elméletnek semmilyen szakmai alapja nincs.

Hogy ilyen nem történik, azt a kutató szerint az is alátámasztja, hogy a sokmillió, fertőzésen átesett – és így immunitással is rendelkező – ember között biztosan volt jónéhány olyan nő is, aki a megfertőződést következő napokban-hetekben teherbe esett, és nem érkeztek arról hírek, hogy bárki esetében bármilyen gond lett volna a magzati fejlődéssel a fertőzést követően.

„A meddőségi kockázatok kérdését eddig klinikumban nem vizsgálták, így e kérdéskörben jelenleg még nem állnak rendelkezésre egzakt klinikai adatok” – fejti ki Letoha. A kutatóorvos hangsúlyozta: az oltottak egészségi állapotát szem előtt tartva a gyártók és a gyógyszerügynökségek egyelőre óvatosságból nem javasolják terheseknek, illetve a gyermeket tervezőknek a vakcina beadását.

Rusvai Miklós kiemelte, hogy már ilyen csoportokon is tesztelik a vakcinát önkéntes alapon, de ezek eredményére még várni kell. A víruskutató szerint azonban valószínűleg ezeknél a csoportoknál sem okoz gondot majd a vakcina, de a gyártó addig nem mondhatja, hogy őket is oltsák, amíg ezek a kísérletek be nem fejeződnek. Letoha is úgy gondolja, hogy

a kockázati csoportoknak inkább az mRNS-vakcina felel meg,

de ezzel kapcsolatban addig nem lehet biztosat mondani, amíg az összes kifejlesztett vakcina esetében a kifejezett kockázati csoportokra vonatkozó kísérleti jelentések nem állnak rendelkezésre. De jelenleg Európában egyébként is csak mRNS-alapú vakcinák vannak forgalomban – emlékeztet Letoha. Mivel az aspecifikus immunválasz kevésbé lép fel azoknál, akiknél az immunrendszer kevésbé aktív, a kutató az időseknek az mRNS alapú vakcinákat javasolja.

Az allergiásoknak sem kell félniük, de azért oda kell rájuk figyelni

Az eddigi nemzetközi tapasztalatok szerint tízezerből egy ember lehet esetleg allergiás a vakcina valamelyik komponensére – mondja Rusvai. Megfigyelték azt is, hogy akik egyidejűleg többféle anyagra allergiásak, vagyis többféle allergén képes a szervezetükben allergiás reakciót kiváltani, azoknál előfordulhat, hogy a vakcinára is túlérzékenységi reakciót adnak, ezek a reakciók azonban kezelhetők – hangsúlyozta a víruskutató.

Rusvai hozzátette, hogy pont ezért kell a vakcina beadása után fél óráig orvosi ellenőrzésre bennmaradni: ha van ilyen reakció, az 5-10 perc alatt jelentkezik a vakcina beadása után.

Magyarországon eddig 21 ezer embert oltottak be – emlékeztetett a kutató –, és senkinél nem jelentkezett ilyen reakció.

(A beszélgetés január 8-án, pénteken készült – a szerk.) Vagyis az allergiások is olthatók a jelenleg hozzáférhető vakcinával – hangsúlyozta Rusvai, aki azt javasolja; ha valaki több dologra is allergiás, az ezt jelezze oltáskor, és rá még jobban figyelnek majd. 

„Az mRNS lipid nanohordozókkal alkotott, nanométeres, tehát a vírusokkal hasonló mérettartományba tartozó komplexe mérténél fogva önmagában képes aspecifikus immunaktivációra” – magyarázza Letoha Tamás. Magyarra lefordítva ez azt jeleni, hogy az immunrendszernek minden gyanús, ami hasonló méretű, mint egy vírus. Azoknak, akiknél fennállhat az immunrendszer túlaktivációjának veszélye – vagyis az allergiásoknak – Letoha a kezelőorvosukkal való előzetes egyeztetést is javasolja az oltás felvételét megelőzően. 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől
Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali egykori újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek