+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Dercsényi Dávid
2021. január 6. szerda, 07:05
Jelenleg a vakcinából kevés érkezik, de hamarosan egyre több kapja meg az engedélyt, és egy idő után már csőstül jönnek majd. Melyikből mennyire számíthatunk és mi lesz, ha senki nem akarja beadatni?

Jelenleg két kérdés kavar nagy indulatokat és vitát a koronavírus-járvány témájában: mennyire legyen kötelező az oltás, illetve mikorra és hogyan lehet elegendő embert beoltani. Nemrégiben Rusvai Miklós állatorvos-professzor azt nyilatkozta az RTL Híradónak, hogy áprilisig be kellene oltani a nyájimmunitás kialakulásához a lakosság 60 százalékát – ez 4-5 millió embert jelent -, hogy elkerüljük a járvány harmadik hullámát.

 

Rusvai az Azonnali megkeresésére azt mondta, ehhez 8-10 millió adag oltásnak kéne megérkeznie a következő 2,5 hónapban, de már ennek fele-harmada is érezhető enyhülést hozhatna – a koronavírus járvány legnagyobb problémája az egészségügyi rendszer túlterhelése, ezen is tudna segíteni 3-4 millió, de akár 1-2 millió adag vakcina beadása is.

 

Lassan annyi vakcina lesz, mint az oroszok

 

A kérdés, hogy honnan jöhet ennyi. (Mármint az egyik járványügyi kérdés, a másik az, hogyan lehetne az oltakozási kedvet 15 százalékról 60-80-ra emelni.) A jelenleg az EU-ban egyetlen elfogadott vakcina, a Pfizer-BioNTech-vakcinából 2,2 millió adag érkezik 2021-ben Magyarországra, ezt a cég jelentette be nemrég. A hvg.hu arról ír, hogy ez a következő hónapokra lebontva 3-500 ezer vakcina érkezését jelenti.

 

Ez tehát nem elég.

 

De világszerte folynak a fejlesztések, és több más vakcina is ott áll az engedélyeztetés kapujában. Rusvai sorolja: a Moderna cég vakcináját, amit Nagy-Britanniában már – hasonlóan a Pfizeréhez – engedélyeztek, az EU gyógyszerhatósága, az EMA várhatóan január 6-án, azaz szerdán engedélyezi, és onnantól hozzánk is jöhet.

 

A Pfizeréhez hasonlóan a Moderna vakcinájára is közös megállapodást az Európai Bizottság, méghozzá 160 millió dózisra még 2020 novemberében (ebből az oltásból is kettőt kell kapni az immunitáshoz, mint a Pfizeréből). Ez is, hasonlóan a Pfizeréhez, 95 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a nagy egyedszámú 3. tesztfázisban, és ez is módosított RNS-alapú vakcina, azaz a szervezetünket antigén előállítására utasító genetikai anyagot tartalmaz, nem pedig legyengített vagy inaktivált vírust, mint a hagyományos oltóanyagok.

 

A kormány most nem dicsekszik a vakcina fürkészéssel-portyázással

 

Az EU egyébként hat gyógyszergyártóval kötött előzetes megállapodást, a Sanofi/GSK-val (300 millió adag), az AstraZenecával (400 millió), a Janssen-Johnson&Johnsonnal (400 millió), a Pfizer-BioNTechkel (300 millió), a CureVackal (405 millió) és a Modernával (160 millió), összesen több, mint 2 milliárd adagot kötött le. Ezt osztja szét az Európai Bizottság. Rusvai azt mondja, nem tudni, milyen szempontok alapján mennyi adagot kap egy-egy tagállam, ez függ a járványügyi állapotoktól is, de

 

a megegyezést a kormányszervek ismerik, azonban erről is inkább hallgatnak.

 

Vagyis nem tudni, hogyan fürkészett-portyázott a kormány az EU-s megállapodásban, csak annyit, amennyit mindennap közöl az operatív törzs, hogy a kormány mindent megtesz, hogy minél több helyről vakcinát szerezzen be. Ahogy azt sem tudni, mi pontosan az oltási terv (egy kivonat az oltandók csoportját priorizálja a NNK oldalán), az Európai Bizottság oldalán viszont az olvasható, megkérték a tagállamokat, dolgozzák ki az oltási tervet, hogy felkészülhessenek a tömeges oltásokra.

 

További érkező vakcinák: az oxfordi kutatók és a svéd AstraZeneca adenovírus-vektor alapú oltása is érkezik valószínűleg már januárban, ezt Falus András immunológus mondta el az Azonnalinak, Rusvai pedig azt, hogy Svájcban és Nagy-Britanniában már megkapták ezek az engedélyt a helyi gyógyszerhatóságtól.

 

Ez az oltás úgy működik, hogy egy semleges vírussal, az adenovírussal juttatják be a vírus génjét a szervezetbe, ezt olvassa le a szervezet, és kezd ellene antitestet termelni. Csakhogy, mondja Rusvai, az adenovírus ellen a magyar lakosság egy jelentős része immunis, így esetükben a szervezet rögtön elpusztítja a befecskendezett vírust, mielőtt a szervezet kialakítaná a védettséget a koronavírus ellen,

 

vagyis náluk a vakcina nem fog működni.

 

Falus András szerint még jöhet a Janssen-Johnson&Johnson készítménye is, amely most a 2-3. tesztfázisban van, tehát várni kell még az engedélyeztetésre, de mire megérkezik, a nagyobb kínálat miatt olcsóbb is lesz talán. És végül ott a Novavax, egy amerikai vakcina, ami decemberben lépett be a harmadik tesztfázisba, ez is a vírus tüskefehérjéjét használja fel az immunreakció kiváltásához.

 

Patrióták ne várjanak a Nemzeti Vakcinára

 

Mi a helyzet az orosz (Szputnyik V) és a kínai (CanSino) vakcinákkal? Rusvai és Falus sincs elragadtatva tőlük. A Szputnyik V harmadik fázisú tesztelésébe beszálltunk önkéntes alapon, 3000 ember kap ilyen készítményt. Ez is adenovírus alapú, Falus azt mondja, ezek nem a megfelelő kontroll és nyilvánosság mellett létrehozott készítmények. Ezekből még 2-3 hónapig biztos nem lesz engedélyezett készítmény, Rusvai annyit tesz hozzá

 

„nem bánnám, ha nem erőltetnék olyan nagyon” ezeket.

 

Még a tavaszi első hullámban érkeztek a hírek, hogy Magyarországon is elindult egy vakcinafejlesztési program, de Rusvai Miklós szerint ezek nagyon kezdetleges állapotban vannak, a magyar kutatócsoportoknak nagy versenyhátránya van a nemzetközi nagy gyógyszergyártó cégek kapacitásához, fejlesztési lehetőségeikhez képest.

 

Nem érdemes tehát a magyar vakcinára várni szerinte, esélyesebb, hogy valamelyik nagy cég vakcináját utángyártjuk majd Magyarországon.

 

Előbb, de inkább utóbb lesz tehát elég vakcina, lesz kínálat is, de kérdéses, elkerülhető-e a harmadik hullám, ha az emberek jelentős része ódzkodik a vakcinától ilyen-olyan okokból

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A bölcsődéket nyitva hagyják, de lehet, hogy később bezárják. A virágboltok nőnap után zárnak, míg „az élethez nem szükséges” szolgáltatások már hétfőtől.

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás