Annak ellenére, hogy az Európai Unióban már az emberek 70 százaléka kapott legalább egy oltást az eddig használt négy vakcinából, az Európai Bizottság olyan gyártókkal is szerződést kötött, amelyek vakcináit még nem engedélyezték. De milyen vakcinák jönnek még, mit kell ezekről tudni? És egyáltalán, mennyit vásároltak ezekből az európai adófizetők pénzén? Utánajártunk!

Az Economist Intelligence Unit nemrég közölt egy tanulmányt, miszerint Oroszország és Kína célja a vakcináikkal a geopolitikai érdekeik maximalizálása, és jelenleg ezzel nagyon jól is áll a két ország. De pontosan hogyan lehet a vakcinákat felhasználni geopolitikai fegyverként? Mik az elsődleges céljaik velük? És beszállt-e a nyugat is a vakcinadiplomáciába? Utánajártunk!

A kínai vakcina az elölt vírusos technológiával készült.

Pfizer, AstraZeneca, SinoVac, legyen bármi: a gyógyszergyárak és az állami szereplők egymás vakcináit szólják le, próbálva aláásni a beléjük vetett bizalmat, a média meg amilyen hülye, ennek be is dől.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Az oltás olyan logikával működik, mintha a Reszkessetek, betörők Kevinjét próbálnánk különböző módszerekkel felkészíteni a betörők elintézésére. De mit küldjünk be Kevinnek a házba? Lekötözött betörőket? Feszítővasat? Vagy pusztán egy rajzot a feszítővasról? Mindegyik vakcina más elvet követ: az Azonnali vakcinaösszefoglalójában elmagyarázzuk, melyik vakcina hogyan működik, kinek melyik való, és mik az egyes típusok erősségei, gyengeségei.