Az izlandi példa mutatja: nem kell rettegnünk a delta variánstól

Szerző: Petróczi Rafael
2021.07.30. 07:10

Izlandon éppen felívelőben van a delta variáns miatti újabb járványhullám, amiben ráadásul a teljesen beoltottak fertőződnek meg tömegével – viszont senki nem hal meg. Ennek oka, hogy a koronavírus – egyáltalán nem meglepő módon – olyan evolúciós utat jár be, ahol ugyan az újabb mutációk fertőzőképessége nagyobb, a megbetegítő képességük viszont alacsonyabb. Emiatt már nem jár akkora veszéllyel, ha az oltásoknak köszönhető védettség birtokában elkapjuk a fertőzést, cserébe viszont még erősebb immunitást kaphatunk.

Az izlandi példa mutatja: nem kell rettegnünk a delta variánstól

Világszerte most sokan a koronavírus indiai eredetű delta variánsától félnek: Joe Biden amerikai elnök az új változat miatt tartja fenn a beutazási korlátozásokat az Egyesült Államokban, Indiában az egészségügy kis híján összeomlott június-júliusban a delta variáns terjedése nyomán, Narendra Modi miniszterelnök is sürgette ennek kapcsán a lakosságot a koronavírus elleni oltásra, a WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus egyre aggasztóbbnak nevezte június közepén a gyorsan terjedő, és sok helyütt már dominánssá váló delta variánst, sőt, még a nemzetközi pénzpiacokat is megrázta az ettől a mutációtól való félelem.

A félelemhullám következtében először Franciaországban tették kötelezővé az oltást az egészségügyben és a szociális intézményekben dolgozók számára – egyesek szerint ezzel erodálva a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat –, ráadásul Emmanuel Macron elnök a mindennapi életet érintő korlátozásokat is szigorúbbá teszi, oltási igazolványt vagy negatív PCR-tesztet követelve meg az éttermekben, színházakban, mozikban, illetve a távolsági vonatokon is.

Mindeközben Magyarország is követi a francia példát: a delta variáns okozta potenciális negyedik hullám miatt Orbán Viktor már bejelentette, hogy az egészségügyben nálunk is kötelező lesz oltatni, és a veszély miatt igyekszik növelni az oltási arányt a kormány mind az idős, mind a fiatalabb korosztályokban.

Izland: ahol viharos gyorsasággal terjed a delta variáns, de senki nem hal meg

Mindeközben van egy kis európai állam – de nem uniós tagállam –, ahol a számok alapján látható, hogy valóban terjed a delta variáns, mégsincs túlzottan nagy ok a pánikra:

ez Izland.

A Grönland és Skócia között, a Feröer-szigetektől északnyugatra, az Atlanti-óceán északi részén elhelyezkedő, mindössze 343 ezer fős népességű szigetországban július közepe óta meredeken emelkedik az azonosított új esetek száma: július 26-án és 27-én idén a legmagasabb, 123 új esetet regisztráltak.

A fertőzések számának alakulása Izlandon

A fertőzések számának alakulása Izlandon

Fotó: Izlandi Egészségügyi Szolgálat

Ezzel szoros összefüggésben az aktív esetek száma is kevesebb, mint fél hónap alatt a tízszeresére nőtt: július 16-án még 60-an küzdöttek a koronavírus-fertőzéssel, július 26-án már 609-en. A romló statisztikákért egyértelműen az Izlandon is terjedő delta variáns felel.

Van azonban két adat, ami egyáltalán nem tükröz ennyire rossz képet: a halálozások és a lakosság oltottsági aránya.

Hiába indult el a delta variánssal Izlandon ugyanis a harmadik hullám júliusban, a legutóbbi, igazoltan koronavírus-fertőzésbe belehalt személyt jóval korábban, május 26-án regisztrálták – aznap csak ez az egy ember halt meg.

Ezzel párhuzamosan Izland az e tekintetben korábban példaként beállított Izraelt is megelőzi a lakosság koronavírus elleni átoltottságában: az izlandiak 74,33 százaléka már a teljes védettséghez szükséges vakcinamennyiséget megkapta, 4,15 százalék pedig csak részben védett egy első oltást követően – tehát a koronavírus-fertőzés ellen valamilyen fokon oltással védettséget szerzők aránya 78,48 százalék.

Izlandon egyébként négy koronavírus-vakcinával oltanak jelenleg: december végétől Pfizerrel, január közepétől Modernával, február elejétől AstraZenecával, és kicsivel március közepe előttől pedig már az egydózisú Janssennel is. Oltani 12 évtől felfele lehet. Messze a legtöbbet használt vakcina a Pfizeré (134 ezer főt oltottak ezzel), AstraZenecával ennek már kevesebb, mint felét, 44 százalékát (60 ezer főt), míg Janssent 53 ezren, Modernát pedig 20 ezren kaptak.

Így összesen – nemi bontásban – a 16 év feletti női lakosság 92 százaléka, a 16 év feletti férfi lakosságnak pedig a 88 százaléka kapott már legalább egy oltást.

Korcsoport szerinti bontásban pedig tendenciózusan az életkor emelkedésével nő az oltottsági arány is, ami nagy szó, tekintve, hogy a 16-29 év közötti lakosság körében is már majdnem 83,5 százalékos az átoltottság. A 70 év feletti lakosságban az oltottsági arány csaknem teljes, 98 százalék feletti.

A beoltottat százalékos aránya Izlandon korcsportok szerint.

A beoltottat százalékos aránya Izlandon korcsportok szerint.

Fotó: Izlandi Egészségügyi Szolgálat

De hogy még inkább zavarba ejtő legyen az összkép, egyáltalán nem arról van szó, hogy a be nem oltott mintegy 22 százalékot fertőzné meg a delta variáns, és körükben terjedne a vírus:

sőt, a fertőzést a legnagyobb számban és arányban pont azok kapják el, akik már a teljes védettséghez szükséges oltást megkapták.

A beoltottak száma a koronavírussal megfertőződöttek között Izlandon

A beoltottak száma a koronavírussal megfertőződöttek között Izlandon

Fotó: Izlandi egészségügyi szolgálat

Például a július 24-én azonosított 87 újonnan regisztrált eset több mint 81,5 százaléka (71 fő) a teljesen védett lakosságból került ki, miközben a részleges védettséggel rendelkezők aránya 2,3 százalék (2 fő), a vakcinát nem kapóké pedig csupán 16,1 százalék (14 fő). Arányaiban ez a tendencia érvényesül Izlandon a harmadik hullámban.

Adjuk tehát össze mindezt: adott egy ország, ahol ismételten felívelőben van a járvány, annak ellenére is, hogy a lakosság hatalmas részét már beoltották, ráadásul a teljes védettséghez szükséges mennyiségű vakcinával. Mindeközben az újabb hullám elsősorban pont ez utóbbiak között terjed,

szerencsére viszont – eddig – senki sem halt bele a fertőzésbe.

Pont ezt vártuk a vakcináktól

Amennyire meghökkentőnek tűnhet mindez első pillantásra, annyira nincsen benne semmi meglepő Rusvai Miklós virológus szerint: ő úgy véli, az orvostudomány a kezdetektől fogva erre számított és ezt mondta. Tehát azt, hogy a koronavírus elleni vakcinák nem azt akadályozzák meg, hogy az ember megfertőződjön, hanem azt, hogy az ember súlyosan beteg legyen, lélegeztetőgépre kerüljön, és végül akár meg is haljon. Így egyáltalán nem meglepő, amit az olyan magas átoltottságú országokban látunk, mint Izland, Izrael vagy az Egyesült Királyság: hogy a delta variáns az oltottakat fertőzi meg nagy tömegével.

Mindazonáltal a kép összetett: mint arra Letoha Tamás kutatóorvos az Azonnalinak rávilágított, a delta variáns azért tud tömegével terjedni az oltottak körében Izlandon (is), mert a vírus – ahogy azt például az amerikai járványkezelésért felelős CDC is kimutatta – elkezdett alkalmazkodni a tüskefehérje-fókuszú oltások miatt megváltozó játékszabályokhoz.

Az Izlandon használt vakcinák az eredeti, vuhani vírus tüskefehérjéje ellen adnak immunitást – márpedig a koronavírusok hagyományosan a tüskefehérjéjük megváltoztatásával hoznak létre újabb és újabb mutációkat.

A delta variáns tulajdonképpen az oltásokra adott válasz volt a koronavírus részéről:

a tüskefehérje szekvenciájának megváltoztatásával egy olyan variáns képződött, ami bizonyos mértékig ki tud már bújni a tüskefehérje-fókuszú vakcinák nyújtotta védettség alól – ezért tudja fertőzni a delta variáns tömegével a beoltott személyeket is.

Ez Letoha szerint elsőre ijesztőnek hangozhat (főleg, ha az egyoldalú, covidrettegtető politikai és médiakörnyezetet is figyelembe vesszük), de pánikra még nincs okunk. A koronavírus-mutációknak ugyanis nem feltétlenül az a céljuk, hogy megöljék a gazdaszervezetet, hanem az, hogy még nagyobb tömegben reprodukálják önmagukat – és hát pont saját maguknak tartanának be, ha az evolúciójuk során abba az irányba mennének el, hogy inkább megölik a hordozójukat ahelyett, hogy felhasználnák azt a sokasodásra.

Így nem csupán a SARS-CoV-2, hanem más koronavírusok evolúciójában is az a minta figyelhető meg, ami a delta variánssal a 2019-ben felbukkant koronavírus-változatnál: olyan mutációk jönnek létre, amik a fertőzőképesség növelésére koncentrálnak, a virulenciájuk, azaz a megbetegítő képességük viszont inkább a csökkenés irányába mozdul.

Ahogy Letoha Tamás kifejtette: „A koronavírus tüskefehérjéjén bekövetkező mutációk adnak a vírusnak leginkább evolúciós előnyt. Az eddigi koronavírus-járványok dinamikáját és a vírus elleni egyre szélesebb körű védettséget figyelembe véve nem valószínű, hogy az újonnan felbukkanó variánsok virulenciája nagyobb lesz. Ráadásul belátható időn belül érkeznek újabb vakcinák is, köztük azokkal, amik a kínai, elöltvírus-alapú oltásokhoz hasonlóan szélesebb, azaz a tüskefehérjén túli régiók ellen is kiváltják az immunitást, ezzel is támogatva a tüskefehérje-variánsok elleni védelmet.”

Azzal, hogy a jövőben aligha várható a mostaninál virulensebb mutációk kialakulása, Rusvai Miklós is egyetért. Hogy meddig fog szelídülni a koronavírus, azt egyelőre még Letoha Tamás szerint nem látni, viszont már annak is örülhetünk, hogy előreláthatóan az újabb és újabb hullámok a korábbiaknál jóval kisebb mértékben fogják megterhelni az egészségügyet.

Rusvai Miklós szerint az eddigi tendenciák alapján az látszik, hogy a koronavírus amolyan szezonális náthává fog szelídülni két-három éven belül.

Imádkozzon a fertőzésért az, aki megkapta az oltást

Mindezek alapján mind Letoha Tamás, mind pedig Rusvai Miklós szerint kijelenthető, hogy

a politikában és a médiában látható pánik a delta variánssal kapcsolatban túlzó.

Mint azt a kutatóorvos Letoha hozzátette: az orvostudomány molekuláris szinten ismeri ezt a vírust, tisztában van a fertőzőképességével, tudja, hogy hogyan kell ellene védekezni, és – a más koronavírusok evolúciója alapján – van egy tudományos alapokon álló előrejelzési képesség a jövőbeni variánsokra – már csak ezért sem kell teret engedni a pániknak.

Sőt mi több, ahogy arra Rusvai Miklós rávilágított, lassacskán a fertőzéshez való hozzáállásunkon is változtatni lehet: így, hogy a delta variáns kétségkívül fertőzőképesebb, de kevésbé betegíti meg az embereket, már egyáltalán nem esztelenség azt kívánni, hogy megkapjuk a fertőzést – amennyiben persze beoltattuk magunkat, és van már egyfajta védettségünk.

Ennek háttere az, hogy a koronavírus elleni vakcinák az emberi testben az ellenanyagokhoz kötődő sejtes és humorális immunválaszt váltanak ki (hogy ezek pontosan mik, és milyen védelmet adnak, itt jártuk körbe), azonban a legteljesebb védelmet az adja, ha emellé megkapjuk a fertőzést, és a nyálkahártyánk is ellenállóvá válik a vírussal szemben.

Most már, hogy a delta variánssal egy alacsonyabb veszélyességgel rendelkező mutáció terjed, ezt a még erősebb, teljes védettséget szerezhetjük meg, ha az oltás után megfertőz minket a delta variáns,

így akár a későbbi fertőzéssel szemben már valóban immunissá válva.

Ahogy Rusvai Miklós fogalmazott: „Én erről álmodozom, hogy még most, amíg a január-februárban kapott Pfizerrel védve vagyok, kapjam meg én is a fertőzést ebben a kezdődő hullámban minél hamarabb, hogy meglegyen a nyálkahártya-védettségem is.”

Ha egyszer megszelídül a koronavírus, kell-e korlátozásokat fenntartani?

Mindazonáltal a politikai és egészségügyi döntéshozók jelenleg még, olybá tűnik, inkább az elmúlt másfél évben kialakult reflexek alapján cselekszenek: a delta variáns felemelkedésével ismételten a korlátozások eszközéhez nyúlnak, például a határzárak fenntartásával, vagy a védettségi igazolványok, neadjisten az egyáltalán nem erre a célra kitalált uniós zöldigazolvány megkövetelésével a bizonyos helyekre és rendezvényekre történő belépéshez.

Letoha Tamás szerint ezek a korlátozások nem indokoltak, tekintve, hogy egy ilyen, maximum száz nanométer nagyságú vírus ellen az ebbe a nagyságrendbe tartozó molekuláris szintű eszközök – így az oltások vagy a gyógyszerek – tudnak igazán hatékonyan védeni, nem azok a „középkori eljárások”, amiket az elmúlt időszakban láthattunk, mint az egymással való kapcsolataink lecsökkentése, a kesztyűk, a hónapokig használt és épp ezért számos kórokozóval szennyezett maszkok, illetve az ipari mennyiségű fertőtlenítőszerek ész nélküli használata – ezek eddig sem gyakoroltak érdemben hatást a vírus terjedésére.

A kutatóorvos szerint mostanra a védettségi kártyarendszer is káros fordulatot vett:

annak eredetileg az lett volna az értelme, hogy az embereket az oltásra ösztönözzék vele, mostanra viszont „háborús állapotokat okoz az emberek közötti megkülönböztetéssel”.

Tökéletes példa erre, hogy nálunk munkahelyi nyomással és elkülönítéssel próbálják a munkáltatók ösztönözni az alkalmazottakat az oltás beadatására, vagy az oltatlan lakót egyszerűen kizárják a társasházi közgyűlésről. De külföldön is akad példa bőven: New Yorkban a világ egyik legjelentősebb operaháza nemes egyszerűséggel kitiltja az oltatlanokat az előadásairól, köztük az oltást kapni sem tudó 12 év alatti gyerekeket is, sőt, az olasz baloldal már azzal a gondolattal kacérkodik, hogy a covid elleni oltáshoz kösse a passzív választójogot.

Éppen ezért Letoha szerint a korlátozások szigorítása helyett fontosabb lenne racionálisan, célzottan a kockázati csoportok, valamint a velük nagy mértékben érintkezők minél magasabb arányú oltására és molekuláris szintű egészségvédelmére koncentrálni. Ezt viszont a csakis a vírusfertőzés molekuláris megértéséből adódó, célzott gyógyszeres és védekező kezelésekkel érhetjük el.

Rusvai Miklós azért ezt némileg másképp látja.

Szerinte ha egy járvány terjedőben van, akkor egy hatóság nem teheti azt, hogy nem lép semmit: ahogy a virológus elmondta, ha Magyarországon a delta variáns miatt 200-250 fölé emelkedik a napi fertőzöttek száma, akkor szükség lehet kisebb korlátozások újbóli bevezetésére például a boltokban, a tömegközlekedésben vagy a közterületeken a maszkhasználat visszaállítására, vagy akár a védettségi igazolvány megkövetelésére egyes rendezvényeken.

Szerinte ez nemcsak a társadalom megnyugtatását szolgálná, hanem egészségügyi szakmai funkciója is lenne: sok fertőzött esetén ugyanis megnövekszik az új mutációk kialakulásának lehetősége, aminek – a várhatóan csökkenő virulencia ellenére – sosem örülünk.

Ráadásul egy kevésbé virulens vírus is veszélyesebb akkor, ha az nagy mennyiségben terjed el egy populációban, és okozhat komolyabb megbetegedést például egy olyan embernél, akinél a régen kapott oltás után megmaradt immunválasz túlságosan gyenge, hogy sikerrel vegye a nagy tömegben érkező kórokozó jelentette kihívást. Ahogyan azt Rusvai összegezte: „Soha nem örülünk annak, ha egy járvány nagy tömegben jelentkezik, mert ez akkor is veszélyforrás, ha a populáció nagy része oltott.”

Persze a korlátozások újbóli bevezetésével kapcsolatban nagy segítség lenne tudni a nemzeti kormányoknak, hogy a delta variánssal szemben hány százalékos oltottságnál teremtődik meg a sokat emlegetett nyájimmunitás: Letoha Tamás ezzel kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni, utalva az egymásnak ellentmondó szakirodalomi adatokra, Rusvai Miklós szerint pedig az orvostudomány ezt most 80-85 százalékra teszi. Magyarországon jelenleg az átoltottság mértéke – ha a részlegesen védett, egy oltást kapott lakosságot is beszámítjuk – 58,09 százalék.

NYITÓKÉP: Rejkjavík látképe nyáron. Fotó: MaxPixel

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek