Az Azonnali birtokába jutott egy az ellenzéki összefogás kampányában használt táblázat, ami alapján az ellenzék 30 biztosan megnyerhető egyéni választókörzettel számolt magának, de emellé még „kötelezően megnyerendőnek” minősített további 24 körzetet, ráadásul az érdemi fideszes többséggel bíró választókörzetek közül is többet be akartak húzni. Az Azonnali saját – a változatosság kedvéért szintén táblázatba rendezett – számításai jól mutatják, a valósághoz képest még a megnyert körzetekben is hogyan apadt le az ellenzék korábbi előnye és hogyan billent simán hátrányba még ott is, ahol nyerni szerettek volna; valamint hogyan vált akár kétszámjegyű Fidesz-előnnyé az ellenzék által „csatatérként” azonosított körzetekben. Mi mehetett ennyire félre az ellenzék számára? Elemzés.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a választási hajrában eddig töretlennek bizonyul, miközben a fogyasztói bizalmi index februárban már a harmadik hónapja javuló tendenciát mutat az infláció ellenére. De hogyan hat mindez a választásokra? A 21 Kutatóközpont elemzése.

Az euró mihamarabbi bevezetése az ellenzéki oldalon fontos kampánytéma. A Republikon Intézet most megkérdezte, hogyan állnak hozzá az emberek.

Még az ellenzéki és a bizonytalanok szavazók is azt mondják, hogy a korrupciónál vannak nagyobb bajok is az országban.

2021 igazi hullámvasút volt a lakosság számára, hiszen a koronavírus-járvány miatt folyamatosan változtak a lakosság gazdasági értékelése. De hogyan hatott mindez az Orbán-kormány támogatottságára? A 21 Kutatóközpont elemzése.

Nemcsak ezen kezdtek dolgozni, hanem azon is, hogy korlátozzák az oltatlanok hozzáférését az egészségbiztosításhoz.

Annak ellenére, hogy az infláció és az energiaárak növekedése már meglátszik az árakon, a magyarok alapvetően pozitívan tekintenek a gazdasági helyzetre, és az árnövekedés a kormányzó Fidesz-KDNP támogatottságát is csak minimálisan érintette. De miért van ez így? A 21 Kutatóközpont elemzése.

A 21 Kutatóközpont elemzése szerint ennek oka többrétű lehet: például a lakosság nyári járványügyi nyitás felett érzett öröme, vagy a kormány foglalkoztatottság terén elért sikere.

Tipikus tyúk-tojás dilemma, hogy a jelenlegi Jobbik-szavazók jakabisták-e vagy inkább jobbikosok: azért szavaznak-e a pártra, mert Jakab vezeti, vagy mert jobbikosok, ezért a Jakab által vezetett pártra szavaznak?

A 21 Kutatóközpont elemzése szerint ennek oka többrétű lehet: egyrészt a járványügyi korlátozások feloldását sem biztos, hogy a kormánypárt érdemének tekinti a lakosság, másrészt a jövőre vonatkozó növekvő gazdasági optimizmus még nem jelenti azt, hogy a közelmúltbeli és jelenlegi tapasztalatok is érdemben javultak volna, az infláció érzékelése pedig mélyponton van.

Szerda estig volt ideje Jair Lapid ellenzéki vezetőnek összehozni egy Netanjahu-ellenes koalíciót, és úgy tűnik, sikerült. Az utolsó órában létrejött megállapodást nyolc izraeli párt írta alá a szélsőjobboldaltól a zsidó baloldalon át az iszlamistákig. A kormány – ha egyáltalán létrejön – csak kisebb csodák árán tudná kitölteni négyéves mandátumát, és az Orbán-Netanjahu-barátság ellenére nem biztos, hogy romlanának az izraeli-magyar kapcsolatok.

A horvát helyhatósági választások második fordulójában a négy legnagyobb horvát városból háromban baloldali vagy liberális jelöltek győztek, a megyékben azonban öt kivételével mindenütt tarolt a konzervatív HDZ. Miközben Zágrábban az újbaloldal győzött, Isztriában meggyengült a helyi balliberális párt, bár a félsziget ettől még nem lett jobboldali.

A brit Munkáspárt történelmi vereséget szenvedett a hétvégi választásokon Nagy-Britanniában. Keir Starmernek Labour-vezérnek egyelőre nem sikerül visszaszereznie az észak-angliai szavazókat, pedig megválasztásakor a fő ígérete ez volt. A Munkáspártnak a túléléshez lehet, hogy választania kell a bázisukat adó két társadalmi csoport között.

Naponta bejelentett képviselők, folyamatos tárgyalások, választókerületenként alkalmi szövetségek az ellenzéki pártok között. Ez a hírverés elemi érdeke a feleknek, ha egy ilyen, be nem járatott és informális folyamatot, mint az ellenzéki előválasztást, akarják felépíteni a köztudatban. A „csodafegyvert”, amivel meg lehet teremteni azokat a minimumfeltételeket, hogy 2022-ben az ellenzéki összefogásnak matematikai esélye legyen a választási győzelemre.

Mi alapján dől el, hogy Szijjártó miért, Rogán pedig miért nem beszél? A Paradigma Intézet elemzése.

Az elemzés szerint az embereket jobban befolyásolja az, ha kevesebb pénzt kapnak, mintha annak az értéke csökkenne. Ezenkívül azt is megvizsgálták, hogy az infláció változása érdemben változtatja-e a Fidesz támogatottságát.

A hatpárti ellenzéki szövetségen belül most minden párt pakolássza fel a sakkbábukat a táblára és számolgat, hogyan járhatna úgy jól, hogy az ne legyen túl jó, mert akkor a másik öt szereplő azonnal összezár vele szemben.

Joe Biden még nem lépett hivatalba két hónapja, de a Közel-Kelet máris az ajtaján kopogtat, miközben az elnök vissza akarja állítani az amerikai vezető szerepet és erős kontrasztot mutatni elődjével, Donald Trumppal szemben. Pár hét alatt még nem tudunk végleges következtetéseket levonni, de egyelőre a demokrata vezetés bizonytalannak tűnik, és olyan lavírozgatást folytat, amiből nem lesz könnyű győztesen kijönni.

A Fidesz és Orbán Viktor politikájának az elsődleges mozgatórugója az volt, hogy csak úgy kell és szabad cselekedni, hogy annak hozadéka legyen a Fidesz számára. Ez alól az évszázad járványa és a farvizén érkező válság kezelése sem jelenthetett kivételt. Ha Orbán így folytatja, akár még a járványhelyzet nyertese is lehet, pedig szinte minden körülmény ellene szól. Nem csupán az ellenzék hibái, de az orbáni innováció is kell ahhoz, hogy 2021 és aztán 2022 is Orbán Viktor éve legyen a magyar belpolitikában.

Három figyelemreméltó dolog történt az elmúlt hónapokban Orbán körül: mindhárom egyértelmű politikai célt szolgál, de nem abban az offenzív értelemben, amit a Fideszhez szoktunk kötni. A háttérben egy koherens és minden részletre kiterjedő, a hatalom megtartását és megvédését célzó pragmatikus politikus döntései sejlenek fel.

Elemi erővel a 2019-es főpolgármesteri kampányban robbant be a Fidesz részéről az ellenzék és különösen Karácsony Gergely híres alkalmatlanságának üzenete. Ez a narratíva, még ha változó intenzitással is, de folyamatosan kíséri a főpolgármesteri ciklust és az ellenzéki együttműködés formálódását a kormány sajtójának köszönhetően. A közelmúltban viszont elkezdődött egy régi üzenet feltámasztása is, ami az ellenzék kormányzóképességét firtatja.

Nagyon nem mindegy, hogyan öltözik fel az ember, amikor úgy dönt, este betör a szövetségi törvényhozás épületébe, pláne a világsajtó figyelme által kísérve. Mutatjuk, mik voltak a legjobb szettek a Kapitólium ostrománál!

Vélhetően nem kell magyarázni, hogy miért számít negatív konnotációnak a moslékkoalíció kifejezés, vagy az a próbálkozás, hogy elhiggyük, vagy legalább is a szavazói bázis megértse: az ellenzék a vírus pártján áll, halálpárti. Ha az ellenzék nem kezd el mondani magáról valamit, megteszi ezt helyette a Fidesz.

Visszalép-e Biden elnöksége alatt az USA az iráni atommegállapodásba? Mi lesz, ha nem, és elég lesz-e a feszültség eszkalálódásának megelőzéséhez, ha igen? Hogyan hathat minderre az idén júniusban esedékes iráni elnökválasztás? Elmagyarázzuk!

A magyar politikai rendszer egészét tekintve 2020-szal új időszámítás kezdődött a kormány és az ellenzék viszonyát tekintve, még ha új korszakba persze nem is léptünk. Meglepő módon az ellenzéknek segítő végső lökést éppen Orbán Viktor jelentette be szombaton az önkormányzatok eddig nem látott mértékű csuklóztatásával.

Az Eurostat adatai rávilágítanak, hogy mennyire hamis az a kormánypárti sajtóban megjelenő érvelés, hogy az alkalmatlan ellenzék ellenében Orbán személye mekkora stabilitást és gazdasági növekedést garantál a magyaroknak – hiszen a többi V4-államban sokkal több kormányváltás volt, mint nálunk, mégis sokkal többet gyarapodtak az emberek, mint nálunk.

Instabil lehet az új jobbközép román kormánytöbbség a rengeteg, PSD-ből a PNL-be átlépő, és most a nemzeti liberálisok színeiben politizáló politikus miatt. Miért volt ekkora az érdektelenség? Mi lenne a legjobb az RMDSZ-nek? Miért lepett meg mindenkit a szélsőjobb? Értékelés Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Másfél héttel ezelőtt Grúzia az ország történetének legdemokratikusabb választását volt hivatott megtartani, ehhez képest a Miheil Szaakasvili dominálta ellenzék csalást kiáltott és bojkottálja a parlamentet. Milyen következményei lehetnek Grúzia legújabb belpolitikai válságának és eleve, miért történik most mindez?

Attól függetlenül, hogy Joe Biden vélhetően behúzza az elnökséget, ezt a választást a Demokrata Párt elvesztette: a Képviselőházban legalább három helyet vesztettek, a Szenátust pedig nem sikerült megfordítaniuk. A Demokrata Párt számára ez minden, csak nem győzelem.

Mindkét oldal csalással vádolja egymást az amerikai elnökválasztáson, ahol abszolút számokban több amerikai állampolgár szavazott, mint a történelemben valaha. Az eddigi adatok alapján nagyon szoros eredmény várható, ami hosszas jogi hercehurcával végződhet.

Mennyi pénzből működik ma egy közéleti profilú újság vagy rádió? Mennyi a bevétel, a kiadás, a profit? Hogyan változott mindez az elmúlt évtizedben, és mennyire fenntartható a magyar sajtó helyzete? Ez az elemzés ezt járja körbe a kiadók nyilvánosan elérhető beszámolóiból származó adatok alapján. Az adatok egy egyre kedvezőtlenebb piaci viszonyok között működő, részben az állami finanszírozásnak kiszolgáltatott, depresszív, zsugorodó iparág képét mutatják – összhangban a nemzetközi trendekkel. Ez pedig a közélet minősége szempontjából sem jó. Vajon van-e arra esély, hogy az előfizetői modell térnyerése változtasson ezen?

Az európai közösség a saját hitelességét kockáztatja azzal, ha nem lép fel érdemben a belarusz társadalom támogatása érdekében. Külpolitikailag valóban korlátozott az EU mozgástere, viszont bőven rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek segíthetnek rendezni a belarusz válságot. Mit tegyen és mit ne tegyen a Nyugat Belaruszért?

Több, mint fél éve új polgármestere van Győrnek, aki ugyan nem veri nagydobra, de komoly takarításba kezdett a városházán és a városi cégek környékén a Borkai-éra után. De mi áll emögött, és meddig mehet el egy fideszes polgármester, mielőtt rálép valakinek a tyúkszemére?

A koronavírus sok mindent megkavart a lengyel elnökválasztás kapcsán, ám meglepetéseredmény így sem született az első fordulóban, megmaradt a konzervatív Jog és Igazságosság és a liberális Polgári Platform dominanciája. A polarizációnak mint mindig, most is vannak kihívói, de ezek megint nem tudtak átütő sikert elérni. A választási előrejelzések szerint a szélsőjobboldali jelölt szavazói fontos szerepet játszhatnak majd a második fordulóban, és nem biztos, hogy a regnáló Andrzej Duda javára.

Egy évvel azután, hogy Volodimir Zelenszkij átvette a stafétát Petro Porosenkótól, Ukrajna három fronton is óriási kihívásokkal áll szemben. A politikában tapasztalatlan új elnök sokat hibázott, de az ukránok többsége kitart mellette.

Alig egy évvel Volodimir Zelenszkij beiktatása után az ukrán elnököt övező remény nagyjából szertefoszlott. A kezdeti reformeredmények után az utóbbi hónapokban ismét erősödött az oligarchák befolyása és gyengült a befektetői bizalom. A globális válsággal tetézve annyira megingott az ország makrogazdasági helyzete, hogy az államcsőd elkerülésének egyetlen útja az IMF-hitel maradt. A kormánytöbbségen belül pedig olyan súlyos ellentétek törtek felszínre, hogy ma már világos: Ukrajnában egy évnyi fellélegzés után ismét a politikai instabilitás az úr.

A Borkai-botrány és a két győri választás megmutatta, hogy az ellenzéknek, de talán a kormánypártoknak is ideje újraépítenie az aktivistabázisuk után a szakértői holdudvart is. Szakács András leírta, miért.

Az EU-támogatások területalapú elosztása körül kialakult politikai botránynak az első áldozatai nem is a települések lehetnek, hanem az eddig szinte biztos befutónak számító győri fideszes jelölt, Dézsi Csaba András. Pedig a január 26-i győri polgármester-választás jelöltjei eddig nem nagyon hibáztak, sőt, kifejezetten magas színvonalon versenyeznek a választók kegyeiért. Kampány- és programelemzés!

Ritkán történik olyan, hogy egy leginkább bugyis képeivel hódító celebritás oktatja a követőit, de most ez a helyzet.

Tarlós István egy kapavágást sem tett a közösségi média felületein, Karácsony Gergely kiemelkedően sokat posztolt, ezzel rengeteg aktivitást váltott ki követőiből. Viták generálásában Puzsér Róbert végzett a dobogó legfelső helyén, Berki Krisztián pedig nem értette meg, miről szól a választás, ennek megfelelően a bulvártémákat futtatta, a semmibe.

Bejelentette Ursula von der Leyen leendő európai bizottsági elnök, hogy melyik biztosjelölt melyik portfóliót kaphatja meg a következő ötéves periódusban. De kik a nagy nyertesek, kik buktak nagyot, és egyáltalán: kik azok, akik képviselhetik majd „az EU kormányát” a következő fél évtizedben? Listába szedtük őket!

Újra trendi témává változott az összehasonlításunk nyugati szomszédunkkal, de a legfontosabb különbségek mintha senkinek nem tűntek volna fel. Természetesen csak eddig. Azonnali-lista!