Szerda estig volt ideje Jair Lapid ellenzéki vezetőnek összehozni egy Netanjahu-ellenes koalíciót, és úgy tűnik, sikerült. Az utolsó órában létrejött megállapodást nyolc izraeli párt írta alá a szélsőjobboldaltól a zsidó baloldalon át az iszlamistákig. A kormány – ha egyáltalán létrejön – csak kisebb csodák árán tudná kitölteni négyéves mandátumát, és az Orbán-Netanjahu-barátság ellenére nem biztos, hogy romlanának az izraeli-magyar kapcsolatok.

A horvát helyhatósági választások második fordulójában a négy legnagyobb horvát városból háromban baloldali vagy liberális jelöltek győztek, a megyékben azonban öt kivételével mindenütt tarolt a konzervatív HDZ. Miközben Zágrábban az újbaloldal győzött, Isztriában meggyengült a helyi balliberális párt, bár a félsziget ettől még nem lett jobboldali.

A brit Munkáspárt történelmi vereséget szenvedett a hétvégi választásokon Nagy-Britanniában. Keir Starmernek Labour-vezérnek egyelőre nem sikerül visszaszereznie az észak-angliai szavazókat, pedig megválasztásakor a fő ígérete ez volt. A Munkáspártnak a túléléshez lehet, hogy választania kell a bázisukat adó két társadalmi csoport között.

Naponta bejelentett képviselők, folyamatos tárgyalások, választókerületenként alkalmi szövetségek az ellenzéki pártok között. Ez a hírverés elemi érdeke a feleknek, ha egy ilyen, be nem járatott és informális folyamatot, mint az ellenzéki előválasztást, akarják felépíteni a köztudatban. A „csodafegyvert”, amivel meg lehet teremteni azokat a minimumfeltételeket, hogy 2022-ben az ellenzéki összefogásnak matematikai esélye legyen a választási győzelemre.

Mi alapján dől el, hogy Szijjártó miért, Rogán pedig miért nem beszél? A Paradigma Intézet elemzése.

Az elemzés szerint az embereket jobban befolyásolja az, ha kevesebb pénzt kapnak, mintha annak az értéke csökkenne. Ezenkívül azt is megvizsgálták, hogy az infláció változása érdemben változtatja-e a Fidesz támogatottságát.

A hatpárti ellenzéki szövetségen belül most minden párt pakolássza fel a sakkbábukat a táblára és számolgat, hogyan járhatna úgy jól, hogy az ne legyen túl jó, mert akkor a másik öt szereplő azonnal összezár vele szemben.

Joe Biden még nem lépett hivatalba két hónapja, de a Közel-Kelet máris az ajtaján kopogtat, miközben az elnök vissza akarja állítani az amerikai vezető szerepet és erős kontrasztot mutatni elődjével, Donald Trumppal szemben. Pár hét alatt még nem tudunk végleges következtetéseket levonni, de egyelőre a demokrata vezetés bizonytalannak tűnik, és olyan lavírozgatást folytat, amiből nem lesz könnyű győztesen kijönni.

A Fidesz és Orbán Viktor politikájának az elsődleges mozgatórugója az volt, hogy csak úgy kell és szabad cselekedni, hogy annak hozadéka legyen a Fidesz számára. Ez alól az évszázad járványa és a farvizén érkező válság kezelése sem jelenthetett kivételt. Ha Orbán így folytatja, akár még a járványhelyzet nyertese is lehet, pedig szinte minden körülmény ellene szól. Nem csupán az ellenzék hibái, de az orbáni innováció is kell ahhoz, hogy 2021 és aztán 2022 is Orbán Viktor éve legyen a magyar belpolitikában.

Három figyelemreméltó dolog történt az elmúlt hónapokban Orbán körül: mindhárom egyértelmű politikai célt szolgál, de nem abban az offenzív értelemben, amit a Fideszhez szoktunk kötni. A háttérben egy koherens és minden részletre kiterjedő, a hatalom megtartását és megvédését célzó pragmatikus politikus döntései sejlenek fel.