Hiába nő a gazdasági optimizmus, mégsem változott érdemben a Fidesz támogatottsága

2021.07.02. 07:04

A 21 Kutatóközpont elemzése szerint ennek oka többrétű lehet: egyrészt a járványügyi korlátozások feloldását sem biztos, hogy a kormánypárt érdemének tekinti a lakosság, másrészt a jövőre vonatkozó növekvő gazdasági optimizmus még nem jelenti azt, hogy a közelmúltbeli és jelenlegi tapasztalatok is érdemben javultak volna, az infláció érzékelése pedig mélyponton van.

Hiába nő a gazdasági optimizmus, mégsem változott érdemben a Fidesz támogatottsága

A 21 Kutatóközpont 2021 márciusában havi elemzési sorozatot indított, amelyben a lakossági gazdasági várakozások és egyes fontos, az ország financiális, társadalmi helyzetét befolyásoló pénzügyi változások, illetve a mindenkori kormánypártok támogatottsága közötti összefüggéseit vizsgálja. Ez alapján kijelenthető:

az újranyitást követő optimista gazdasági várakozásokból a Fidesz-KDNP nem tudott látványosan profitálni.

A korlátozások feloldását és a javuló gazdasági kilátásokat nem egyértelműen Orbánéknak tulajdoníthatják a magyarok

Márpedig ehhez a pozitív fogyasztói várakozások – első látásra – adottak lettek volna. A GKI fogyasztói bizalmi index növekedése a 2. negyedév során végig kitartott, júniusban már a negyedik hónapja erősödik a mutató, bár a javulás mértéke alacsonyabb, mint az előző két hónapban.

A kormány népszerűsége azonban mindössze egy százalékponttal nőtt a pártválasztók között, visszaerősődve a tavasz elején mért adatra, a teljes népességben pedig nem változott. Összességében tehát stagnálás figyelhető meg az elmúlt hónapokban a Fidesz-KDNP támogatottságát illetően.

A járvány előtt azt szokhattuk meg, hogy a fogyasztói bizalmi index szintje és a kormány támogatottsága közötti különbség alacsony, a kettő szorosan együtt mozog. Az olló a járvány alatt váratlanul szélesre nyílt, a Fidesz-KDNP támogatottsága messze magasabb volt a fogyasztói bizalmi index szintjénél, de

a harmadik hullám elteltével kezd visszaállni a „régi rend” – azaz az, hogy az inkumbens párt népszerűsége pár hónap csúszással, kis különbséggel követi a fogyasztói bizalmi index változásait.

Fotó: A 21 Kutatóközpont júniusi elemzése

Két lehetséges oka lehet annak, hogy az újranyitást követő erősödő optimizmusból nem tudott látványosabban profitálni a kormány. A válság súlyosabb időszakában is volt egyfajta türelem a választók széles rétegében, sokan nem a kormánynak tulajdonították a nehézségeket – ezek után nem olyan meglepő, hogy a járványkorlátozások feloldását sem egyértelműen a kormány sikereként könyvelik el.

A fényesebbnek tűnő jövő nem egyenlő a Fidesz-KDNP jelenbeli támogatásával

A másik lehetséges olvasat szerint pedig a növekvő optimizmus inkább csak a jövőre vonatkozik: a következő 12 hónappal kapcsolatos várakozásban valóban jelentős a javulás (+ 0,4 már a járvány előtti szintet is eléri), de az elmúlt 12 hónap tapasztalata (-16,3-as érték) még jóval a járvány előtti szint, -4,9 alatt van az infláció érzékelése pedig évek óta nem volt ilyen rossz (átlagosan 51 százalékosnak érezték az elmúlt egy év áremelkedését a válaszadók). A második hipotézis szerint tehát

csak akkor lesznek hálásak a választók a kormánynak, ha már a jelenben is érzékelik a javulást, nemcsak a jövőben várják.

A részletesebb adatokat vizsgálva is arra következtetünk, hogy a második hipotézis igaz. A fogyasztói bizalmi index ugyanis több dolgot összesít: megjelenik benne az, hogy a lakosság hogyan látja

  • a saját és az ország anyagi helyzetével kapcsolatos kilátásokat a következő 12 hónapban 
  • a saját és az ország anyagi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hónapban
  • a saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségeit;
  • valamint az inflációról és a munkanélküliségről alkotott képet.

Ez alapján a kedvezőbb tendenciát továbbra is inkább a jövőre vonatkozó erősen javuló várakozások generálják, bár az elmúlt két hónapban a lakosság valamivel potizívabbnak látja a saját pénzügyi helyzetét és a megtakarítási lehetőségeket is. Az elmúlt 12 hónap megítélése júniusban sem közelítette jelentősen a járvány okozta válság előtt tapasztaltakat. A múltra vonatkozó inflációs érzékelés pedig kiemelkedő, a legrosszabb értéket érte el az általunk vizsgált, 2019 novemberétől kezdődő időszakban.

Az infláció mértéke is magyarázhatja, hogy miért nem lőtt ki a kormánypártok támogatottsága

Június elejére a hivatalos adatok és kommunikáció alapján véget ért a járvány harmadik hulláma, és az újraindítás, sok korlátozás megszűnése óvatos optimizmust eredményezett a félév végére.

Az óvatosságot támasztják alá az Ipsos havi rendszerességgel felvett adatai is a Covid-19-re adott hazai lakossági reakciókról. A kérdésre, hogy a harmadik hullám után mikor érhetnek véget Magyarországon a korlátozó intézkedések, és térhet vissza minden a korábbi rendbe, a várakozások megoszlanak, és a hónapok múlásával egyre szkeptikusabbnak mutatkoznak a magyarok. Körülbelül egyharmados kisebbség (37 százalék) véli úgy, hogy legkésőbb szeptemberig megszűnnek a hazai korlátozások, további 28 százalék szeptemberi vagy még későbbi időpontot vár. A lakosság 16 százaléka szerint viszont sosem szűnnek meg a korlátozások, és minden ötödik lakos bizonytalan ebben a kérdésben.

2021 első félévét vizsgálva a lakosság 1. negyedéves pesszimistább hangulatát támasztotta alá a GKI fogyasztói bizalmi index eredményei mellett az Eurobarometer kutatása is. A tavaszi adatfelvétel során a legtöbben (50 százalék) a bizonytalanságot (is) jelölték aktuális érzelmi állapotuk leírására, és a legtöbb válaszadó (38 százalék) szerint a koronavírus-járvány hatással volt az anyagi helyzetükre.

Magyarországon fordított volt az arány az uniós átlaghoz (41 százalék) képest: a korlátozások következményeinek vonatkozásában 60 százalék mondta, hogy a gazdasági kár nagyobb az egészségügyi előnynél.

Ugyanakkor az Eurobarometer felmérésben az érzések rangsorában második helyre került a remény (39 százalék jelölte ezt), és bár a válaszadók fele szerint a dolgok rossz irányba mennek Magyarországon, ez az arány nem kiugró, és az uniós átlaghoz (32 százalék) képest magasabb azok aránya (39 százalék), akik szerint viszont jó az irány. Utóbbiak összefüggést mutatnak a 2. negyedévre kialakult pozitívabb helyzetértékeléssel, a fogyasztói bizalmi index (azon belül főként a jövőre vonatkozó mutatók) javulásával és a kormánypárt támogatottságának szintjével. A kormánypárt népszerűségének értékei az összes választókorú megkérdezett esetén már negyedik hónapja meghaladják a 2020 legelején tapasztaltakat.

Fotó: A 21 Kutatóközpont júniusi elemzése

Az első félév végén a múltra vonatkozó inflációs érzékelés kiemelkedő, és az inflációs várakozás is bár javult májushoz képest, továbbra is magas.

Az áremelkedések áttételes hatása lehet, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsági adataiban az elmozdulás még továbbra is jóval kisebb mértékű, mint amire a gazdasági helyzetértékelés javulása alapján számíthatnánk.

Az infláció alakulása közvetlenül azt is eredményezhette, hogy a fogyasztói bizalmi index e havi javulása alacsonyabb, mint az előző két hónap esetében.

Összességében folytatódik a 2. negyedévben elindult tendencia, a válság előtti helyzethez való visszatérés, azaz a vizsgált mutatók közelítik a 2020. április előtti értékeket.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

21 Kutatóközpont
21 Kutatóközpont állandó szerző

A 21 Kutatóközpontnak már a nevében is egy szám van, ezzel is azt kívánja jelezni az intézet, hogy adatgazdag, empirikus, tudományos igényességű elemzésekre törekszik. A 21-et 2020-ban alapították fiatal, a politika és a tudomány területén elkötelezett kutatók.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek