Hiába az infláció és az áremelkedés, a Fidesz támogatottságát ezek eddig csak minimálisan érintették

2021.11.10. 08:45

Annak ellenére, hogy az infláció és az energiaárak növekedése már meglátszik az árakon, a magyarok alapvetően pozitívan tekintenek a gazdasági helyzetre, és az árnövekedés a kormányzó Fidesz-KDNP támogatottságát is csak minimálisan érintette. De miért van ez így? A 21 Kutatóközpont elemzése.

Hiába az infláció és az áremelkedés, a Fidesz támogatottságát ezek eddig csak minimálisan érintették

A 21 Kutatóközpont 2021 márciusában havi elemzési sorozatot indított, amelyben a lakossági gazdasági várakozások és egyes fontos, az ország financiális, társadalmi helyzetét befolyásoló pénzügyi változások, illetve a mindenkori kormánypártok támogatottsága közötti összefüggéseit vizsgálja.

Októberre a GKI fogyasztói bizalmi index – a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulását, a megtakarítási kilátásokat bemutató mérőszám – három hónap után jelentősen növekedett az újabb koronavírus hullám kapujában, és megközelítette a júniusi értéket, ami a legmagasabb volt a járvány kezdete óta.

A kormánypártok népszerűségében viszont kis mértékű csökkenés következett be.

A járvány okozta válság előtti értékekhez való közeledéssel októberben a júniusban tapasztaltakhoz hasonlóan alakult a státusz, a kormány ezúttal sem tudott profitálni a kedvezőbb fogyasztói értékelésből.

Hiába az infláció, a magyarok pozitívan néznek a jövőbe

A fogyasztói várakozások egyértelműen javultak októberre, míg a kormánypárt népszerűsége mind a pártválasztók, mind a választókorúak körében némileg romlott.

Az előző hónaphoz képest a gazdasági várakozások részletesebb adatai alapján lényegesen javult a lakosság saját pénzügyi helyzetéről, illetve a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlásának lehetőségéről alkotott véleménye.

A saját pénzügyi helyzetértékelés ráadásul 2019-ben, még a koronavírus-járvány előtt volt legutóbb legalább ennyire kedvező.

További pozitív tendencia figyelhető meg az ország gazdasági helyzetének megítélésében, illetve a következő évre vonatkozó megtakarítási képesség esetében, utóbbi adatai már hat hónapja javulnak.

Árnyalja viszont az összképet, hogy szeptemberhez képest az inflációs értékelés magas maradt, sőt, romlott is, és emellett a munkanélküliség mutatója is kis mértékben, de romlott. 

Októberben a kormánypárt támogatottsága a Závecz Research mérései szerint kisebb csökkenés után 45 százalék lett a pártválasztók körében, míg a teljes választókorú népesség körében 34 százalék, a párt népszerűsége tehát némi csúszással követte a fogyasztói bizalmi index korábbi hónapokban mutatott romlását.

Fotó: 21 Kutatóközpont

Év eleje óta a Fidesz támogatottsága hibahatáron belüli kis ingadozást mutatott, a bizalmi indexben viszont az újabb ugrást is figyelembe véve nagyobb hullámzás figyelhető meg. Októberben a kormánypárt adatainak egy-két százalékos csökkenése és a fogyasztói bizalmi index mozgásában bekövetkezett emelkedés miatt ezúttal elkezdett közeledni a két általunk vizsgált mutató.

De miért csökkent a Fidesz támogatottsága?

Az Ipsos októberben publikált felmérése szerint a lakosság egyre biztosabb volt a negyedik járvány hullám bekövetkezésében, de kevésbé voltak óvatosak a mindennapokban, mint a korábbi nagyszámú megbetegedések során. Az eredmények alapján a magyarok valószínűsítették ugyan a járvány felfutását, de úgy tűnt, nem feltétlenül a korlátozásokat tekintették a biztonság zálogának.

Korábbi elemzésünkben már rámutattunk, hogy a járványkezelés és a lezárás hatással lehet mind a gazdasági helyzet, mind a Fidesz megítélésére. A nyári lazítás után október első feléig a kormány nem vezetett be a korábbi hullámok során tapasztalt óvintézkedéseket,

ami egyelőre optimistább lakossági értékelést, így összességében a fogyasztói bizalmi index javulását eredményezhette.

Válság esetén a megtakarítások növekedése nem különös, a megtakarítási képesség hosszabb ideje tartó javulása a járvány okozta óvatosság és egyúttal a nyári költést leszámítva a visszafogottabb fogyasztás kényszer hatása is lehet.

Fotó: 21 Kutatóközpont

A gazdasági összefüggéseket vizsgálva a kormánypárttal szembeni minimális bizalomvesztést okozhatta az előző három havi gazdasági helyzettel való elégedetlenség áthúzódó hatása, közvetve az aktuális áremelkedések (pl. üzemanyag árak, egyes élelmiszerek), illetve a koronavírus-járvány negyedik hullámának romló tendenciái, a lehetséges korlátozások miatti bizonytalanság és óvatosság.

Az elmúlt három hónap tendenciája megváltozott, a járvány okozta válság előtti értékekhez való közeledéssel októberben a júniusihoz hasonlóan alakult a státusz.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

21 Kutatóközpont
21 Kutatóközpont állandó szerző

A 21 Kutatóközpontnak már a nevében is egy szám van, ezzel is azt kívánja jelezni az intézet, hogy adatgazdag, empirikus, tudományos igényességű elemzésekre törekszik. A 21-et 2020-ban alapították fiatal, a politika és a tudomány területén elkötelezett kutatók.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek