Mekkora visszaesést okoz a koronavírus-járvány? Mi az ára a lockdownnak?

Miért nem tudjuk pusztán a GDP-adatokkal mérni a lockdown hatását? Mennének-e egyáltalán a vírustól félő emberek étterembe, ha szabadna? Mennyien vesztették el a munkájukat a 2008-as válsághoz képest? Mennyire zuhantak be a leginkább érintett ágazatok? Elmondjuk, amit ki lehet számolni a lockdown gazdasági hatásairól.

A koronavírus-járvány nem csupán az egészségügyi ellátórendszert terheli meg, hanem a gazdaságot is: a járvány terjedését a legtöbb ország korlátozó intézkedésekkel próbálta és próbálja megfékezni. Magyarországon is zárva tartanak azok a helyek, ahol az emberek hosszabb időt szoktak zárt térben tölteni: az éttermek, a bárok, a szálláshelyek, a színházak, a mozik, az edzőtermek, az uszodák és egyéb beltéri sportlétesítmények. 

Ennek folyományaként rengeteg vállalkozás esett el a bevételeitől és a túlélésért küzd, illetve ezen cégek alkalmazottainak a megélhetése is veszélybe került. A túlélésért küzdő vállalkozók több országban indítottak mozgalmat a korlátozó intézkedések ellen: Csehországban rendszeresek a tüntetések, Olaszországban polgári engedetlenségi mozgalom indult (ennek ötletgazdájával, aki egy október óta folyamatosan nyitva tartó pizzéria tulajdonosa, interjúztunk is), és itthon is szerveződik egy tiltakozó akció.

Abból, hogy a vállalkozóknak és a vendégeknek is elegük van a korlátozásokból, jól mutatja a január 22-én a rendőrség által bezáratott Központ nevű budapesti hely esete is: a korlátozásokat addig csak kiszállítással túlélni próbáló bár kinyitott, hogy elvitelre is kiszolgálja a vendégeket, akikből kisebb tömeg jött össze az utcán a bár előtt. 

az pedig kétségtelen, hogy súlyos károkat okoznak az országnak. Hogyan számszerűsíthetők ezek a károk?

Egyértelmű bezuhanás

Kézenfekvőnek tűnik a 2020-ra előrejelzett és a végül teljesült GDP-adat összevetése – az utóbbi negyedik negyedéves adatára még várni kell. Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök szerint a GDP-adat kielégítően írja le a gazdaság egészének az állapotát – utólag. Majd ellenőrzött tényadatok birtokában remek elemzések születnek a koronavírus-járvány gazdasági hatásairól is – mondja a közgazdász az Azonnalinak –, ám

Olyan adat azonban nincs, amivel számszerűen meg lehetne becsülni a járvány gazdasági viszonyokra gyakorolt hatását, ezért proxykat használunk – magyarázza a közgazdász – vagyis mivel nem tudjuk mérni azt, amit akarunk, ezért azt mérjük, amit tudunk és kapcsolatban áll azzal, amit akarunk mérni.

Példaként Bod a nemzetközi légi közlekedést hozza fel, ami iparág és egyben életforma: számára sokkoló volt látni azt a bezuhanást, amit a gépek által lerepült utaskilométerek száma mutatott. (A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség adatai szerint 2020 márciusában 53, áprilisában pedig 94 százalékkal csökkent az utaskilométerek száma a légi közlekedésben az előző év azonos hónapjaihoz képest – a szerk.) „Ilyet még életemben nem láttam, pedig megtapasztaltam már néhány gazdasági visszaesést” – fogalmaz a közgazdász.

Bod szerint a foglalkoztatási adatok már közelebbi képet adnak a válság hatásáról, bár ezekről közgazdászkörökben többen is úgy gondolják, hogy hiányosak. Arról ugyanis van adat – mutat rá a volt jegybankelnök –, hogy mennyien vannak foglalkoztatva és hány vállalkozás létezik, de arról nincs világos képünk, hogy az emberek valójában mennyit dolgoznak. Egy uniós statisztikára hivatkozva Bod óriási beszakadást lát a ledolgozott órák terén. Miközben a 2008-ban az akkori válság miatt és 2020-ban is hasonló mértékben esett vissza a GDP,

– mondja Bod Péter Ákos, ugyanakkor hangsúlyozza: a visszaesés ágazatfüggő, hiszen például az állami szektorban dolgozók ugyanúgy dolgoznak és kapják a fizetésüket, mint korábban, szemben egy falusi turizmusból élő kisvállalkozóval, akihez nem megy a vendég, így ő nem tud dolgozni, és bevétele sincs, de nem is jelenik meg munkanélküliként a statisztikákban.

A közgazdász a vendéglátósok Európa-szerte és Magyarországon is formálódó tiltakozását egy nagyon világos lélektani jelenségnek tartja. „Bár ezt nem hívom forradalomnak, de a forradalmak sem akkor törnek ki, amikor a dolgok rosszra fordulnak, hanem amikor jobbra fordulhatnának, de ez nem elég gyorsan történik” – mondja Bod. A közgazdász úgy látja: a vendéglátósok tavasszal bezártak, mert értették, hogy miért kell így tenniük, és kibírták;

Finomhangolni kellene a korlátozásokat

A foglalkoztatottságnak a 2008-as válsághoz képest is nagy bezuhanására utalnak a munkanélküliséggel kapcsolatos Google-keresőszavak mennyiségének változásai is. Ez egy kutatásból derül ki, amiben a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársai azt vizsgálták közvetlenül a járvány első hulláma után a Google adatait felhasználva, hogy hogyan változott a mennyisége a munkanélküliséggel kapcsolatos szavakra való keresésekeknek. Olyan keresőszavakról van szó, mint például a „munkanélküli segély”, „állásidő”, „munkanélküli járadék”, „álláskeresési”, „segély”, „munkanélküli regisztráció”. 

A kutatók pusztán a „munkanélküli segély”-re való keresések változása alapján megbecsülték a munkanélküliség mértékét: arra jutottak, hogy 2020 márciusában és áprilisában körülbelül 400 ezerre emelkedett a munkanélküliek száma – és ez az adat jól közelítette a KSH munkaerő-felmérésének ugyanerre az időszakra vonatkozó későbbi adatait.

A kutatásra az Azonnali figyelmét Koren Miklós, a CEU közgazdaságtan-professzora hívta fel, akivel szintén arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet megragadni a járvány gazdasági hatásának mértékeit. 

Koren is a foglalkoztatottságot emelte ki mint a visszaesést jól ábrázoló mutatót. A hivatalos statisztikák csak hónapokkal később elérhetők, azonban a gazdasági változások közel valós idejű követésére is vannak módszerek – mondja Koren. Ilyen a keresőszavak alapján becsült munkanélküliség, és ilyenek a Google által rendszeresen közzétett Google Mobility Report adatai.

Ezek a mobiltelefonok mozgásai alapján mutatnak trendeket, vagyis azt, hogy különböző típusú helyekre mennyivel kevesebben járnak, mint korábban (a változást csak százalékokban kifejezve mutatja ki, a konkrét mennyiség nem nyilvános). A legfrissebb jelentés a 2020. december 13. és 2021. január 24. közötti időszakot veti össze a nagyjából egy évvel korábbi (a 2020. január 6. és február 3. közötti) időszakban mért adatokkal. Eszerint az egy évvel korábbihoz képest 36 százalékkal kevesebben látogattak olyan helyeket, mint az éttermek, kávézók, bevásárlóközpontok, vidámparkok, múzeumok, könyvtárak és mozik.

Arra felvetésünkre, hogy a vírus terjedésének korlátozásokkal való visszafogását sokan megkérdőjelezik, Koren azt mondja, szerinte

akkor a sok munkából kieső beteg miatt szenvedne súlyos veszteségeket. Az viszont, hogy milyen korlátozásokra van szükség, Koren szerint finomhangolás kérdése, ahol még az olyan kérdések is joggal merülnek fel, hogy van-e értelme a kültéri maszkviselésnek.

Koren szerint abban konszenzus van, hogy az éttermekben a beltéri fogyasztás a jellegénél fogva – az emberek étkezés közben leveszik a maszkot – jobban kedvez a vírus terjedésének, ugyanakkor a közgazdász kiemelte, hogy az emberek nagyon sokan akkor sem mennének étterembe, ha azokat nem zárták volna be, így az sem biztos, hogy az éttermek bezárásának valóban nagy szerepe lenne a járvány terjedésének visszafogásában. Koren szerint nem kizárt, hogy ebben nagyobb szerepe van annak, hogy sokan a fertőzéstől való félelmükben egyébként sem mennének étterembe, és van még egy sor másik változó is.

Ezek ugyanis valójában a hálózatkutatási kérdések: ki kikkel szokott találkozni, mi befolásolja a viselkedését, mindez akár egyénre, vagy kisebb demográfiai csoportokra lebontva, ezek alapján szimulációs modelleken nézik a járvány terjedését – magyarázza Koren, aki úgy tudja, hogy Magyarországon is készülnek ilyen kutatások, de arról nincs információja, hogy ezek mennyire jutnak el a döntéshozókhoz, illetve mennyire veszik őket figyelembe.

A turizmusról pontosan tudjuk, hogy mennyire zuhant be: nagyon

Azt tehát nem lehet egyetlen adattal számszerűsíteni, hogy a lockdownnak mekkora az ára. A leginkább érintett szektorokra, vagyis a vendéglátásra és a turizmusra vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatalnak már vannak novemberi adatai. Ez volt az a hónap, amikor a kedd éjjel közzétett intézkedések már szerdán életbe léptek, és a konkrétumokra váró vállalkozók egész este frissítgették a Magyar Közlöny oldalát, hogy lássák, másnaptól milyen feltételekkel dolgozhatnak.

A KSH kereskedelmi szálláshelyek forgalmára vonatkozó gyorstájékoztatója szerint 2020 novemberében az előző év novemberéhez képest 85 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 93, a belföldi vendégéjszakák száma 76 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele a 2019 novemberi 40 milliárdról 85 százalékkal 6 milliárdra esett vissza.

Szintén a KSH adataiból derül ki, hogy a vendéglátóhelyek forgalma novemberben majdnem a felére csökkent az előző évhez képest. Míg

Nemcsak az előző évhez, hanem az előző hónapokhoz képest is látványos a bezuhanás: 2020 szeptemberében még 103, októberében 99 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak a vendéglátóhelyek. November óta újabb két hónap telt el, és a jelenlegi korlátozások legalább március elsejéig maradnak.

NYITÓKÉP: Fortepan / Bauer Sándor