Az emberek gazdasági várakozásai június óta ha nem is drasztikusan, de romlanak, a Fidesz-KDNP támogatottságán azonban ez nem érződik. Ennek oka a 21 Kutatóközpont elemzése szerint az lehet, hogy a kormánypártok még mindig a nyári járványügyi nyitás babérjait aratják le.

Mint azt a szocialista EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén elmondta, három hete hiába kéri az Európai Bizottság illetékeseitől annak pontos megismerését, hogy milyen kifogások miatt késik a magyar terv elfogadása. Attól viszont óvva intett Ujhelyi, hogy a Bizottság azt mondja Orbánnak, most már minden rendben van.

Hiába tanultak Magyarországon és vannak emiatt veszélyben a tálibok kezére került Afganisztánban.

A Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióüléséről tájékoztatva a Fidesz frakcióvezetője azt is elmondta, szerinte azért tartja vissza Brüsszel a helyreállítási pénzeket, hogy a magyar baloldalt helyzetbe hozza a 2022-es választásra, így addig nem is fog fizetni.

Közel egyórás évértékelő beszédet tartott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke. A másodjára megrendezett évértékelőn a német politikus beszélt Afganisztánról, a koronavírus-válság utáni gazdasági felállásról, illetve a jogállamiságról. Mutatjuk, mi a lényeges abból, amit von der Leyen elmondott!

A 21 Kutatóközpont elemzése szerint ennek oka többrétű lehet: például a lakosság nyári járványügyi nyitás felett érzett öröme, vagy a kormány foglalkoztatottság terén elért sikere.

A külügyminiszter ezen felül beszélt még a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak adandó hitelkeret kibővítéséről, a pátyi összekötő út megépítéséről és az új Közlekedési Múzeum tervezett nyitásáról.

Így több, mint kétmillióan lelték halálukat áradásokban, hurrikánokban, aszályokban, viszont a fokozatosan fejlődő figyelmeztető rendszereknek köszönhetően a halálesetek száma időarányosan erősen csökken. Az időjárási, klíma- és vízi katasztrófák száma az elmúlt 50 év alatt az azonban az ötöszörösükre emelkedtek – nem meglepő módon az ezt taglaló ENSZ-jelentés szerint a klímaváltozás áll az adatok hátterében.

Attól azért nem kell félteni az online játékszektorban érdekelt cégeket, hogy egyik pillanatról a másikra bedőlnek, de a kínai kormány által diktált szigor hosszú távon komoly hatással lehet erre a piacra.

Péntek délelőtt tartott tartott utcafórumot Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, egyben a Párbeszéd, az MSZP, illetve az LMP miniszterelnök-jelöltje Kecskeméten. Karácsonytól megkérdeztük, hogy mit kezdene a közmunkaprogrammal? Hogyan győzné le a Fidesz-KDNP-t az olyan jobboldali városokban, mint Kecskemét? Milyen problémák vannak szerinte Kecskeméten? Interjú a helyszínről.

Az nagyvállalatoktól és a kormánytól várják a gazdaság újraindítását a magyarok, akik az Ipsos nemzetközi kutatása szerint a gazdaság helyreállításával kapcsolatban pesszimistábbak a globális átlagnál.

Vučićék szerint ez egyfajta ajándék lesz a nyugdíjasoknak az államtól azért cserébe, hogy a nyugdíjasok korábban megértették az állam nehéz anyagi helyzetét. A jó példa tehát ragadós: Magyarországon az Orbán-kormány is gondol a nyugdíjasokra a 13. havi nyugdíj visszavezetésével – hivatalosan persze ennek sincs köze a jövő évi parlamenti választáshoz.

Az elnök szerint a nagy cégek túl sok adatra tesznek szert, amivel vissza is élnek, így akadályozva a piaci versenyt, az innovációt és a gazdasági növekedést.

A 21 Kutatóközpont elemzése szerint ennek oka többrétű lehet: egyrészt a járványügyi korlátozások feloldását sem biztos, hogy a kormánypárt érdemének tekinti a lakosság, másrészt a jövőre vonatkozó növekvő gazdasági optimizmus még nem jelenti azt, hogy a közelmúltbeli és jelenlegi tapasztalatok is érdemben javultak volna, az infláció érzékelése pedig mélyponton van.

Azért a teljes képhez hozzátartozik, hogy számtalan bányaszerencsétlenség is nagy leállásokat okozott, de Sanhszi és Hupej tartományokban tényleg megálltak a csillék, a szén ára pedig az egekbe szökött.

A gazdag és demokratikus nyugati államokat összefogó G7-csoport a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéssel szemben alternatívát nyújtó, ígéretük szerint átláthatóbb támogatási rendszerrel segítené a feltörekvő államokat. De miért most álltak csak elő az ötlettel? Letörheti-e ez a kínai lendületet? Ki járhat jól a kezdeményezéssel? Elmagyarázzuk!

Gulyás Gergely a kormányinfón azt is elmondta, hogy a vendéglátóhelyek teraszai fél 10-ig lehetnek nyitva, és most már aztán tényleg döntenek arról, hogy mire jogosítson fel a védettségi igazolás.

A kis üzletekben jelenleg még nem érezni a nyitás szelét, ugyanakkor reménykednek – ha már másba nem tudnak kapaszkodni. Helyszíni riport Kecskemétről: hogyan látják a helyi üzlettulajdonosok és az alkalmazottak a valamiért nyitásnak nevezett kormányzati intézkedéseket?

Az ausztrál kormány szerint az EU miatt jut a vártnál jóval kevesebb AstraZeneca-vakcina a szigetországba, míg az Európai Bizottság szerint az AstraZenecánál kellene reklamálni az ausztráloknak.

Az elemzés szerint az embereket jobban befolyásolja az, ha kevesebb pénzt kapnak, mintha annak az értéke csökkenne. Ezenkívül azt is megvizsgálták, hogy az infláció változása érdemben változtatja-e a Fidesz támogatottságát.

Erre nem sokkal húsvét után kerülhet sor, ekkor minden bolt kinyithat majd, az iskolák április 19-től nyitnak újra, a tanárok oltása már április 1-től kezdődik.

Ferenc pápa rendelettel gazdasági megszorításokat jelentett be, miután a kínai koronavírus miatt a Vatikán bevételei is jelentősen csökkentek. A pápai állam ezzel akarja az esetleges elbocsátásokat elkerülni.

Egyelőre nem lesz nyitás, a nyitási terv ütemezése attól függ majd, hogyan haladunk az oltással, húsvétra pedig külön szabályozás várható.

Hét kérdés a nyitás, az újraindítás módjáról, a megnyitandó helyekről, a vakcinaigazolványról és a védettséghez fűződő előjogokról.

Cristiano Ronaldo, Shakira, a szaúdi herceg, meg pár orosz és olasz maffiózó – őket vonzza Európa egyik legnagyobb adóparadicsoma, amiről a média nemzetközi összefogással szedte le újra a keresztvizet.

Miért nem tudjuk pusztán a GDP-adatokkal mérni a lockdown hatását? Mennének-e egyáltalán a vírustól félő emberek étterembe, ha szabadna? Mennyien vesztették el a munkájukat a 2008-as válsághoz képest? Mennyire zuhantak be a leginkább érintett ágazatok? Elmondjuk, amit ki lehet számolni a lockdown gazdasági hatásairól.

Hiába hív össze az ellenzék rendkívüli ülést a járványkezelésről, a fideszeseket semmi nem kötelezi arra, hogy azon meg is jelenjenek.

Karácsonyék arra kérik a vállalkozókat: ha tehetik, fizessék be az iparűzési adó teljes összegét. A kerületeknél házfelújítások és fejlesztések maradnak el.

Kim Stanley Robinson új – és állítólag utolsó – regényében megénekli, hogy mit kellene tennünk, hogyan kellene átalakítani gazdasági rendszerünket, milyen kapcsolókat kéne átkattintani az agyunkban, hogy egyáltalán esélyünk legyen kezelni a klímaváltozás hatásait, és túlélni a következő száz évet.

Az Eurostat adatai rávilágítanak, hogy mennyire hamis az a kormánypárti sajtóban megjelenő érvelés, hogy az alkalmatlan ellenzék ellenében Orbán személye mekkora stabilitást és gazdasági növekedést garantál a magyaroknak – hiszen a többi V4-államban sokkal több kormányváltás volt, mint nálunk, mégis sokkal többet gyarapodtak az emberek, mint nálunk.

A fórum az Iránnal való jobb viszony érdekében jött létre, idén beszédet mondott volna megannyi fajsúlyos politikus is – ez esett most kútba egy államilag elrendelt kivégzés miatt.

Hiába táncolnak ki a lengyelek az uniós költségvetési vétóból, Orbán egyedül is kitart – de minek? Talán azért, hogy ő is kapjon végre egy olyan gumicsontot, amit itthon jól el adni Brüsszel feletti győzelemként. Ez a vágy azonban aligha fenyeget azzal a veszéllyel, hogy Orbán a komplett EU-t magára haragítsa, és ne fújjon visszavonulót az utolsó pillanatban.

A tavaszi időszakkal ellentétben ingyen netet most nem adnak, sokkal inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

Uniós berkekben úgy látják, zsákutcába került az EU a hétfői magyar és lengyel vétóval: ha nem tudják elfogadni a következő hétéves költségvetést és a koronavírus miatti mentőcsomagot, annak komoly következményei lesznek minden EU-s tagállamra nézve. A vétó előtt még Angela Merkel is próbálta személyesen jobb belátásra bírni Orbánt, hiába.

A Kínát, Japánt és Dél-Koreát is magába foglaló egyezmény értelmében hamarosan vámok szűnhetnek meg az eddig egymással is versengő ázsiai országok között, és együtt készülhetnek a koronavírus utáni időkre, háttérbe szorítva az Egyesült Államokat.

A jelenlegi válság más mint a többi, a spanyolnátha idején nem volt ekkora gazdasági visszaesés, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése a bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank vezető közgazdászával készített interjút.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni a következő tíz évben? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét Magyarország középtávú kilátásairól.

A McKinsey kutatása azt is kimutatta, hogy a kis- és közepes vállalkozások egytizede arra számít, fél éven belül csődbe fog menni.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Ennek okát a fiatalok gazdasági nehézségeiben és a nem demokratikus rendszerekről szerzett tapasztalat hiányában kell keresni. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket – igaz, csak ideiglenesen.

Így a világ népességének majdnem tíz százaléka lehet kénytelen megélni kevesebb, mint havi húszezer forintból a Világbank előrejelzése szerint.

A Moody’s stabilról pozitívra javította Magyarország Baa3-as adósbesorolásának kilátásait. Figyelemreméltó lépés a mostani gazdasági válság közepén, de vajon mennyire emelkedik ki Magyarország eddigi minősítései közül? Szinte semennyire.

A francia Alstom bekebelezi a kanadai Bombardier vasúti üzletágát, és ezzel indul harcba az egyre erőteljesebben nyomuló kínaiak ellen. De sikerül-e nekik? És miért nézi az ilyesmi összeolvadásokat mindig szúrós szemmel az Európai Bizottság? Elmagyarázzuk!

Oroszország nagyon erélyesen próbálja Minszkre tukmálni az orosz szoftvereket. A gond azonban, hogy a belaruszok szerint ezzel az oroszok rálátnának az egész gazdaságra.

Ami várhatóan óriási felháborodást okoz majd, hiszen a lengyel energiamix 80 százaléka jön a sziléziai szénből, a szektorban pedig százezrek dolgoznak.

A részletekben történő adófizetésre és a kurzarbeit meghosszabbítására elkülönített összeg lehetővé teszi, hogy túléljék az olaszok, amíg megkapják az EU-s pénzeket.