+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. április 8. hétfő, 09:32
Persze továbbra is tele szájjal megy a brüsszelezés-migránsozás, de az apró jelek szerint a Fidesz nem csak a gazdasági, de a politikai térben is készül a közelgő válságra.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Én 2010 után, még ilyen nemzeti liberális korszakomban mindig vártam, hogy a Fidesz-kormány egyszercsak majd konszolidációba kezd, visszafogja a jogállami intézmények leépítését és elfoglalását, de ez a remény nyilván hiábavaló volt: a Fidesz 2015 óta egyértelműen a szélsőjobbra sorolt, az állami-, gazdasági- és médiaterek agresszív elfoglalása pedig csak még magasabb fokozatba kapcsolt, ahogy az ezzel párosuló hatalmi arrogancia is.

 

Tavaly tavasszal, amikor a választás előtt az egyik ellenzéki párt vezetőivel háttérbeszélgettem, és rákérdezett az egyikük, hogy szerintem mi lesz egy Fidesz-győzelem után, mire és hogyan készüljenek szerintem, akkor én már konkrétan azt javasoltam, hogy ideje jó helyre eldugni a fénymásoló- és írógépeket, hogy majd a megfelelő időben lehessen szamizdatot nyomtatni.

 

Apró jelek a jéghideg homokban

 

Ehhez a sötét képhez képest 2019 eleje finoman ugyan, de elkezdte hozni azt a konszolidációt, amit 5-6 éve sok jobboldali-konzervatív értelmiségi, újságíró, publicista és egyéb tótumfaktum szeretett volna látni. Nyilván

 

nem arról van szó, hogy a Fidesz hirtelen elkezdte visszaépíteni az elfoglalt intézmények függetlenségét, vagy hogy lejjebb adna a konteós propagandából, hanem egészen apró dolgokról, amelyek mégis valamiféle változást jeleznek.

 

Orbán Viktor például egészen 2018-ig menekült a nyílt interjúhelyzetek és más politikusokkal folytatott viták elől, ehhez képest idén év elején kiállt, és a rendes médiumok számára is nagyjából nyitott sajtótájékoztatót tartott, ahol – a maga módján ugyan – de valódi újságírói kérdésekre válaszolt. Aztán nőnap alkalmából háttérbeszélgetésre hívott egy csapat újságírót, köztünk az Azonnali munkatársát, Hutter Mariannát is, ahol szintén szabadon lehetett tőle kérdezni.

 

A kormánypárti médiatér finomhangolása is érdekes tanulságokkal szolgál. Hiszen miért is ne tarthatna fenn a Fidesz két hírtévét a végtelen (köz)pénzből? Mégis, április elsejével összevonták és karcsúsították az Echo TV-t és a Hír TV-t, a két brandből a jobboldali közönség számára szimpatikusabb Hír TV nevét megtartva. Ugyanígy lett a Magyar Időkből Magyar Nemzet: szintén egy olyan márka, ami a Fidesztől esetleg elpártolt, vagy a szélsőjobbos fordulat miatt passzívvá vált konzervatív közönség számára jobban cseng.

 

A hetilapok piacán is érdekes a helyzet, hiszen a mérsékelt konzervatívok fórumát, a Heti Választ beszántották, ennek a helyén azonban nem maradt normális hangvételű, ugyanakkor kormánybarát orgánum: a Figyelő a legbutább propagandát tolta. Mi történik most? A Figyelőt 180 fokos fordulattal ismét tisztán gazdasági lappá varázsolták, hogy helyet csináljanak a hetilapnak, ami várhatóan a Mandiner nevét fogja viselni, és állítólag szintén az egykori Heti Válasz-féle mérsékeltebb irányvonalat fogja képviselni.

 

Ugyanígy feltűnő, hogy az elmúlt hónapokat a Fidesz üzeneteit tekintve nem csak a negatív lejáratás uralta, hanem leginkább a pozitív töltetű családvédelmi kampány. Nagy várakozással tekintettem ebből a szempontból a Fidesz EP-programja felé, de sajnos pénteken kiderült, hogy itt viszont ismét csak az ócska migránsozásra és brüsszelezésre telt.

 

Mindemellett érdekes, hogy hiába várják Orbánt az európai populisták nagyon, a Fidesz – az én korábbi elméletemmel szemben, miszerint direkt ki akarják záratni magukat – foggal-körömmel ragaszkodik egyelőre a néppárti tagsághoz.

 

Közeleg a tél

 

Ésik Sándor Azonnalin is megjelent cikkeiben boncolgatta, hogy nem csak a média- és politikai térben finomít a Fidesz, de a gazdasági vonalon is, az ok pedig az, hogy mindenki érzi, hogy jön az újabb válság. Ez pedig a Fidesznek elég problémás dolog, hiszen 2008-2009-et ellenzékben megúszták, aztán utána – különböző vitatható megoldásokkal ugyan, de – növekedési pályára állították a magyar gazdaságot.

 

A Fidesz-féle illiberális rendszerváltás nem sikerülhetett volna, ha a magyarok egy jelentős, politikailag aktív részének életszínvonala mindeközben drasztikusan csökkent volna, hiszen végső soron mindig rá lehetett mutatni: lopunk, elcsászárosodunk, de növekedés van, épül az ország (vagy legalább a stadionok biztos), jönnek ide a nyugati multik, nőnek a bérek (valamennyire). És ennek tetejébe még migráncsok sincsenek, ugye, de az már csak a hab a tortán.

 

Egy igazi gazdasági világválság azonban könnyedén kikezdheti ezt az újfajta, hallgatólagos kádári alkut, avagy a Fidesz országlásának alapvető keretrendszerét.

 

Ha jön a válság, minden kiszámíthatatlanná válik és bármi megtörténhet, érdemes tehát még most, jó előre nyitni a migránspropagandán túli világ felé is, legalább egy kicsit.

 

Főleg, hogy a Fidesz hazai ellenfelei, legyenek bármilyen bénák is, tavaly december óta az egyre alapvetőbb szintű összefogás irányába tartanak: az önkormányzati választásokra egyre több kisebb-nagyobb városban tömörül egységfrontba a baloldal, a kicsit jobbra húzó LMP, a neolib-technokrata, akár fiatal konzik számára is simán vállalható Momentum és a centrum felé húzó Jobbik, miközben például Márki-Zay Péter, az ellenzéki közeg egyik emelkedőben lévő csillaga, illetve egyesülete is kifejezetten az inkább mérsékelt jobboldali szavazók megszólítására törekszik.

 

Ennek a közegnek ráadásul Simicska kapitulációja óta az ellenséges környezetben is kialakult a maga alternatív nyilvánossága a régi Magyar Nemzet szellemiségét magáénak tartó Magyar Hang hetilap, illetve az egykori Heti Válasz internetre költöző szerkesztősége, a Válasz Online formájában.

 

A jelek arra mutatnak, hogy a közelgő válság és a szorosnak ígérkező önkormányzati csaták fényében mintha igyekeznének a Fideszt ismét egy olyan párttá fazonírozni, ami a tömegeket szédítő széljobbos-bulváros-konteós propagandahazugságok mellett meg tudja szólítani egykori törzsbázisát, az azóta belőle részben kiábrándult mérsékelt jobboldali közönséget.

 

Vajon sikerülhet a dolog?

 

Ismerős a szöveg? Ez azért van, mert neked már jár a Reggeli fekete, és ez is benne volt hétfő reggel! Ha még nem jár neked az ingyenes hírlevelünk, de nem maradnál le te se róla, itt tudsz feliratkozni rá! Pintér Bence többi cikkét itt tudod elolvasni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A liberálisok nagy reménysége túlélte az elmúlt hónapok botrányait, de második ciklusában már sokkal kisebb mozgástere lesz, mint eddig.

Az amerikai újság szerint a Fehér Házban többen is kézzel-lábbal tiltakoztak az Orbán-Trump találkozó ellen, és épp az történt, amitől féltek.

Jean Nouvel, a komplexum tervezéséért felelős építésztől több, mint ötvenmilliárd forintot követel a Filharmónia menedzsmentje.

Művésznevén Rico Racks öt évig nem rappelhet a drogozásról.

Orosz kémek kibertámadásokat hajtottak végre cseh célpontok és a környező országok ellen, lekapcsolták őket.

A tavalyi Győrkőcfesztivál meghívója illusztrálja, miért hozhat majd érdekes helyzeteket, ha Borkai Zsolt marad Győr polgármestere.

„Kompromittáló felvételek” kerültek róla elő, „botrányba keveredett” – ennyit tudhatnak csak a Kisalföld olvasói a győri polgármester ügyéről.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás