Csatlakozik-e Orbán az éppen összefogni készülő EU-kritikus erőkhöz?

Az Osztrák Szabadságpárt egy EP-képviselője szerint áprilisban összefog az Európai Parlament három EU-kritikus frakciója. Szerintük Orbánnak köztük a helye, és a Fidesszel együtt már nagyon közel kerülnének méretben a Néppárt frakciójához. De csatlakozik-e a Fidesz? Számolgattuk a mandátumokat.

Összefog áprilisban, az EP-választások előtt a szélsőjobboldali ENF- (Nemzet és Szabadság Európája), az EFDD- (Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája), illetve a konzervatív ECR-frakció  (Európai Konzervatívok és Reformerek, róluk bővebben itt) – jelentette be Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) EP-képviselője az osztrák hírügynökségenek. A Politico hírlevele és a Tiroler Tageszeitung által összefoglalt bejelentés szerint

Vilimsky kiemelte: a szövetség nem az EU-ból való kilépést propagálja, hanem az EU átszervezését. „Hogy az új szövetség egy kibővített ECR, egy kibővített ENF, vagy valami teljesen új dolog lesz, azt majd a tárgyalások megmutatják” – mondta az osztrák szélsőjobboldali politikus.

A Politico ugyanakkor azt írja, hogy az ECR számára újdonság volt Vilimsky bejelentése, ők nem tudnak arról, hogy megállapodtak volna. Ugyanakkor az biztos, hogy az ENF-ben ülő olasz Liga elnöke, Matteo Salvini és az ECR-ben ülő lengyel kormánypárt, a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezetője, Jarosław Kaczyński már tárgyaltak egymással az együttműködésről. Az Azonnalinak viszont arról beszélt Richard Sulík, az ECR-ben ülő szlovák Szabadság és Szolidaritás EP-képviselője, hogy Le Penékkel nem működnének együtt, de az FPÖ-vel és a Legával igen.

Nicolas Bay, az ENF frakciójának társelnöke a lapnak elmondta: folyamatosan tárgyalnak az EFDD-ben és az ECR-ben ülő pártokkal és képviselőkkel, illetve olyan pártokkal, akik nincsenek még az Európai Parlamentben, de májusban bekerülhetnek.

Kik ezek és mennyire lehetnek erősek a következő EP-ben?

1. Az ECR fő erejét a lengyel kormánypárt, a PiS, illetve brit tory-k adják (utóbbiak valószínűleg nem lesznek bent a következő parlamentben a brexit miatt), alapvetően egy konzervatív, EU-val kritikus, ugyanakkor nem szélsőséges és nem oroszpárti, hanem atlantista és piacpárti alakulat, jelenleg az EP harmadik legnagyobb frakciója a Néppárt és a balközép S&D után 73 képviselővel, a britek kiválása miatt csökkenhet a számuk: jelenleg 46 helyet jósolnak nekik.

2. A szélsőjobboldali ENF legnagyobb pártja Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Tömörülés, de itt ül az osztrák FPÖ és az olasz Liga – az ő irányvonaluk a jóval szélsőségesebb EU-kritika és nacionalizmus, az oroszbarátság és a gazdasági protekcionizmus. Jelenleg 37 képviselőjük van, a márciusi előrejelzés alapján 59 képviselővel számolhatnak a következő parlamentben.

3. Az EFDD magját a közben szétesett brit UKIP és a szintén lejtmenetben lévő olasz Öt Csillag Mozgalom adja, és itt ül a német AfD is. Jelenleg 41 képviselőjük van, a következő parlamentben pedig 39-et prognosztizálnak nekik – de az EFDD-t lényegében már most el lehet temetni, hiszen az Öt Csillag már bejelentette: saját EP-frakciót fog alakítani az EP-választás után egy horvát, egy lengyel, egy finn és egy görög párttal.

– ez csak becslés, de a brancsból lekopó Öt Csillag (21 képviselő) helyére bejönne a holland Baudet-párt (2 képviselő) és/vagy a spanyol Vox (7 képviselő). Tehát az Öt Csillag kilépésével és a két említett párt belépésével korrigált becslés alapján egy ilyen koalíció nagyjából 132 képviselővel bírna, és a harmadik legnagyobb frakció lenne.

Jelenleg a Néppártnak 181, az S&D-nek 135, a liberális ALDE-nek 75, a baloldali GUE/NGL-nek 53, a zöldeknek pedig 49 helyet jósolnak.

Hova ül majd a Fidesz? Nem mindegy

A nagy kérdés – legalábbis számunkra – persze az, hogy az EU-kritikus pártok esetleges koalíciója esetén mit lépne az Európai Néppártból március közepén felfüggesztett magyar kormánypárt, és hogy ez mennyi néppárti tagot ösztönözne még az átlépésre: a szlovén demokrata párt például a kilépésre is kész lett volna, ha kizárják a Fideszt.

A Fideszt szívesen várná az ECR és az ENF is, erről beszélt az Azonnalinak előbbi csoport csúcsjelöltje, Jan Zahradil, illetve az EFDD-ből az AfD-s Jörg Meuthen és az ENF-frakció francia társelnöke, Nicolas Bay is. Mi több, tulajdonképpen erről beszélt a spanyol El País-nak Steve Bannon, aki egyfajta szélsőjobboldali Soros Györgyként próbálja összehangolni az EU-kritikus erők mozgásait az EP-választások előtt.

Rövid spekuláció: ha a Fidesz és szövetségesei átlépnének az esetlegesen létrejövő új EU-kritikus pártszövetségbe, akkor a Fidesznek jósolt 13 képviselővel, illetve a szlovén SDS két képviselőjével együtt 159-re (vagy a fenti okoskodás alapján: 147-re) nőne a frakció képviselőinek száma, míg a Néppárt frakciója 166 főre csökkenne.

Ha beleszámoljuk azt, hogy nem tudni, mire készül pontosan Emmanuel Macron francia elnök pártja, a La République En Marche a másik oldalon, a tanulság az, amit Techet Péter írt meg a minap: az európai status quo véget ért.