Miért érdekeljen, hogy a fideszes polgármester lebontaná a színház épületét?

Nem tűnik túl boldognak a Fidesz, hogy az egész szép eredményt hozó fideszes polgármester jóval több önálló gondolatot dédelget, mint bármelyik vidéki fideszes politikus.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Győrben április közepe óta már nem annyira a koronavírus uralja a közbeszédet, hanem az, hogy a fideszes polgármester, Dézsi Csaba András – akinél normálisabb fideszes polgármestert egyébként kívánni sem lehetne – a fejébe vette, hogy felújítás helyett le kéne bontani a Győri Nemzeti Színház idén 42 éves épületét.

A színház épülete egy modern épület a belváros közepén, a hatvanas-hetvenes években nagyott küzdött azért a város, hogy megépülhessen. Erről a küzdelemről itt, az épület építészeti jellemzőiről, jelentőségéről és városképben elfoglalt helyéről pedig itt írt a győri modern építészet szakértője, Hartmann Gergely.

A szakmai oldaltól elrugaszkodva persze az emberek egy részének tetszik, a másik részének meg nem tetszik az épület (senki nem tudja, hogy milyen arányban). A polgármester terve az, hogy a Modern Városok Program finanszírozásában felépítene egy kulturális negyedet a belváros szélén, egy barnamezős területen az egyik pláza mellett, a színház mostani helyén pedig mélygarázst és parkot létesítene. A terv körüli érvelés azonban kicsit zavaros pár ponton.

Éppen ezért írtam egy publit, amiben szétszálaztam a dolgokat, és lebontva négy nagyobb dologról kell beszélni: jó-e a városnak egy kulturális negyed a belváros szélén; oda kell-e vinni a színházat a belvárosból, amiben így fontosabb kulturális intézmény alig marad; ha igen, akkor le kell-e bontani az épületet; és ha igen, akkor tényleg a park kell-e a helyére. Bár Dézsi azt mondja, hogy a jelenlegi folyamat már egy társadalmi egyeztetés, ez azonban a gazdasági megfontolások és az adatok – kemény tények – ismertetése helyett egyelőre az új park látványtervének bemutatásáról szól a Facebook-oldalán, persze a politika az ilyen.

Egy szubjektív kitérőt megengedve: én nem pártolom a színház bontását, már csak azért sem, amiről az Arrabona Városvédő Egyesület itt írt: az új park egyrészt megint csak nem lehet rendes park, hiszen mélygarázs lesz alatta, másrészt pedig ott van a színház elbontásával feltáruló térfalak kérdése: nyugatról egy tényleg ronda szoci irodaház, keletről a panelok, északról és délről pedig szintén nem kifejezetten kompatibilis épületsorok.

Szakács András arról írt korábban az Azonnalin, hogy szerinte egy újfajta vidéki politizálás próbaüzeme a Fidesznél, ami helyi témákból akarja felépíteni az eddig országos szinten működő kultúrharcot, ez nyilván érdekes lehet a jövőre nézve. Ez is egy olvasat, amire utalnak egyébként újabb jelek is – Dézsi nagyon feltűnő látogatása a külügyminiszternél, erről mindjárt –, én azonban még mindig nem vagyok meggyőzve.

Ami jóval érdekesebb, az az, hogy Győr helyezete jelenleg elég unikális. Bár fideszes a polgármester és a közgyűlés túlnyomó többsége is, Dézsi megválasztása óta sok jel utal arra, hogy a frakció, a Fidesz-központ és az új polgármester között nem teljes a harmónia. Arról már írtam, hogy másik jelölttel nehezen nyert volna a Fidesz, de

Mi értelme van például annak, hogy a polgármester régi mentoráltjának, az ügyben egyáltalán nem illetékes külügyminiszternek mutatja meg a győri fejlesztési terveket, ráadásul úgy, hogy arról készül kép és videó is? Talán az, amit Szakács András írt, miszerint ez az egész ügy egy nagyobb stratégia nyitánya? Vagy inkább valamiféle üzenetről van szó? De kinek szólhat az az üzenet, hogy nézzétek, nekem ilyen magas helyeken vannak szövetségeseim?

Az 1994 óta fideszes képviselőként dolgozó, 2008-ban Borkai kedvéért parkolópályára állított Dézsi úton-útfélen utalásokat tesz az előző, Borkai-féle fideszes városvezetés rossz teljesítményére: tarthatatlannak nevezi az eddigi szeméthelyzetet, miközben leváltja a hulladékkezelő elnökét; természetrablásnak nevezi az elmúlt évtized társasházépítéseit, miközben leváltja a főépítészt; közben csöndben leváltja az eddigi fideszes frakcióvezetőt is. 

A színház áráról azt mondja, hogy feltupírozták, a költségvetés kapcsán arról beszél, hogy meglepte őket az, hogy pár alapból hiányzik a pénz, amit most nekik kell visszapótolni. Egészen odáig megy, hogy a nekem adott interjúban azt mondja, hogy Győrnek eddig nem volt fideszes városvezetése – abban az értelemben, ahogy ő belépésekor, tehát a kilencvenes években látta a Fideszt.

Jól olvastátok, nekem adott interjú, ugyanis az új polgármester nemcsak nyilatkozik a kormánytól független újságíróknak, de nekem az elmúlt két hónapban két elég hosszú interjút is adott (itt a másik), miközben az alpolgármestert is ki tudtam faggatni a költségvetésről. Ettől nem kell hasraesni, hiszen ez lenne a minimum, de

Szóval a színház lebontásának ügye – legyen az központilag szervezett lépés, vagy sem –, illetve az arról induló vita egy olyan közegbe robban, ahol 

+ nem világos, hogy a kormánypártokon belül ki kivel van egészen pontosan; 

+ egy olyan fideszes városvezetés próbálja megvalósítani, ami hajlandó kommunikálni a publikummal és az újságírókkal is, és eddig egész jó dolgokat csinált a városban; 

+ maga a téma pedig már önmagában is magában rejti, hogy óriási vita legyen róla a városon belül.

Szóval bár lehet, hogy Budapestről mínuszosnak tűnik a téma, ebben az ügyben valójában elég érdekes dolgok derülhetnek ki a mind a Fideszről, mind az önkormányzatiságról, mind az emberek és a Fidesz kapcsolatáról. Én itt leszek, hogy írjak róla!

A cikk hosszabb verzióját már reggel 7-kor megkapták a postaládájukba azok, akik feliratkoztak a Reggeli feketére, az Azonnali heti háromszori, ingyenes hírlevelére. Iratkozz fel te is!