+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 27. hétfő, 09:54
Az Index vége még inkább megmutatja, hogy nincs ma olyan közszolgálatiság, ami a lap feladatát átvehetné. De az új médiapluralizmus mára kialakult, lesz honnan közszolgálati médiát építeni egyszer.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Noha munkajogi okokból vélhetően ma is van még az Indexen hírfolyam és cikk – de azért mégis egy másik hétre ébredt a magyarság. A legnagyobb olvasottságú, a pártszimpátiától függetlenül leginkább követett magyar nyelvű hírportál azzal, hogy gyakorlatilag a szerkesztőség egésze múlt péntekig felmondott, megszűnt akként, ami volt.

 

Eddig is voltak olyan fordulópontok, amikor a magyarság kevesebb lett. Elvégre az Origo végével, a Népszabadság bezáratásával, a Magyar Nemzet lezüllesztésével – hogy most csak a sajtóra vonatkozó eseményeket említsem – kevesebb lett az ország. Ha ma Magyarországnak nemzeti kormánya lenne, nem a szellemi élet kiüresítésén dolgozna –

 

elvégre tíz év alatt mást, mint rombolni, nem tudott. A Fidesz nem kiegyensúlyozta a médiaviszonyokat.

 

Ilyen tettnek még beillett a sok tekintetben problematikus alapítású (elvégre költségvetési pénzből létrehozott) Heti Válasz, hiszen akkor tényleg alig volt polgári hang a sajtóban, ráadásul a Fidesz akkor a Heti Válasszal nem csak az akkori balliberális és posztkommunista médiatúlsúly, de az addigi jobboldali sajtó (a „Magyar Nemzet” néven vitt szélsőjobboldali Napi Magyarország vagy a Bencsik-féle Demokrata) alternatíváját teremtette meg, amellyel aztán – főleg Borókai Gábor vezetése alatt – tényleg fontos, a médiapluralizmushoz elengedhetetlen jobbközép hang, látásmód jelent meg.

 

Csakhogy a Heti Választ újságírók írták, ismerték a szakma tartalmi és formális szabályait. A mai Origó, Pesti Srácok, 888 és a többi szenny már azt se tudja, mi egy lead és hogyan írunk címet – és akkor a tartalmi problémákról (a forrásmegjelölések nélküli, véleménycikknek álcázott elemzésekről, amelyeket még kirendelt szerzőik is annyira szégyellnek, hogy nevüket már nem adnák hozzá), ne is beszéljünk.

 

Az eddigi Index vége az eddigi bezárásoknál, rombolásoknál is több

 

+ Az Index gyakorlatilag az első magyarországi online próbálkozásokból nőtt ki, a kezdeti generáció gonzosílusa meghatározta a magyar sajtónyelvet, témái azonban az egész országról és országnak szóltak – azaz

 

az Index gyakorlati végével a magyar kultúra egy darabja tűnik most el.

 

+ A Fidesz felszámolta a közszolgálatiságot – és ez a legnagyobb bűne, elvégre felőlem létezhetnek rosszul megírt fasiszta blogoldalak is, de a közszolgálatiság vége már nem csak sajtóprobléma.

 

Ahol nincs kiegyensúlyozott, a kormánynak és az ellenzéknek azonos mértékben teret adó, mindkettőt azonos mértékben kritizáló közszolgálati média, ott a demokratikus választás is puszta formalitás.

 

Egy ilyen országban már az is csoda, ha az ellenzék együttesen mégis meg tudja szerezni a szavazatok többségét (ahogy 2014-ben és 2018-ban is tette). Ezt a közszolgálati szerepet (Fidesz-tulajdonú háttérrel, magánpiaci szereplőként) vitte az Index eddig. Eddig.

 

+ Az Index végével egyszerűen tehát nincs már olyan lap, amire az átlagmagyar reggelente kattintson, ha arra kiváncsi, épp mi történt a magyar és külföldi politikában; hol lesz dugó; mi megy most a moziban; és szép lesz-e majd az idő hétvégén. A gyakorlati informálást – sajnos – átveszik a propagandaoldalak. De milyen ország lesz az – és ezt éppen egy magát nemzetinek hazudó kormányt is érdekelnie kellene –, ahol komolyan gondolja a hatalom:

 

az, ami folyik az M1-en, az Origón, a 888-on, a Mandineren és a KESMA félezer kiadványában, lesz a sajtó? Ilyen pusztítást Slobodan Milošević nem végzett saját országával és népével.

 

Az Index vége arra is rámutat, mennyire torzan alakult ki már a 1990-es évektől a magyar sajtó

 

+ Az általam olvasott országok egyikében sincs olyan, hogy a print és az online ennyire elvált volna egymástól; Magyarországon már az 1990-es évektől – talán a HVG-t leszámítva – teljes a különválás. Ami egyrészről a print lapok megdöbbentő (egyetlen akár szomszédos országban se tapasztalható) gyakorlati halálához, másrészről az online tér még erősebb kiszolgáltatottságához vezetett.

 

+ Az Index nem akkor lett fideszes, amikor a szerkesztőség átállította a függetlenségi mutatóját.

 

Valami oka annak is volt, hogy létrejött a 444, lelépett Uj Péterrel az akkori Index magja.

 

+ A magyar sajtó olyan posztkommunista oligarchák és külföldi befektetők körül alakult ki hajdanán, akik láthatóan nem tudták, nem akarták megvédeni lapjaikat, amikor jött 2010-ben a rendszerváltás. A Deutsche Telekomnak fontosabb volt a rezsimmel való jó viszony, mintsem hogy megvédje az Origót, az addigi legnagyobb magyarországi hírportált.

 

Születik az új médiapluralizmus, amely alapja lehet egy új közszolgálatnak

 

A Fidesz rombolása persze egyre világosabb helyzeteket teremt, amely nehezíti a sajtó dolgát, de talán innen lehet majd megszületnie egy tényleges kritikus nyilvánosságnak.

 

Elvégre ha kivonjuk a fideszes propagandaoldalakat, akkor

 

van Magyarországon médiapluralizmus: mára konzervatív, baloldali, liberális, radikális jobboldali sajtótermékek jöttek létre a NER ellenében.

 

A Magyar Hang, a Válasz Online, a 444, az Azonnali vagy a Mérce egészen más ideológiát és témaválasztást képvisel – és ha egyszer lesz egy még újabb rendszerváltás, éppen innen születhet meg a valós, nem elnyomott médiapluralizmus. A különféle világnézeti alapokon álló, de a sajtó lényegi feladatát (a mindenkori hatalom kontrollját, egyben az ellenzéknek is a kritikáját) ezen lapok már fel tudják vállalni.

 

Ma tehát nem az a gond, hogy ne lehetne tájékozódni, ha valakinek van ideje megtalálnia a szabad fórumokat még – de a maffiaállam jogi és piactorzító módon akadályozza ezeket. Ha egyszer ez a maffiaállam eltűnik, azonban

 

lesz lehetőség éppen a meglévő ellenzékinek nevezett – pedig egyszerűn csak újságokként működő – lapok környékéről egy közszolgálatiságot is felépíteni.

 

Akkor már az Index se hiányozna. Ma azonban – nem maradván gyakorlatilag egyetlen olyan nagy elérésű hírportál, mint amilyen az Index volt – a sötétség csak – amint a bécsi Der Standard kommentárja írta helyesen – fokozódni fog.

 

Ezt a cikket – és még sok mást is – már reggel hétkor megkapták a postaládájukba azok, akiknek jár a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Iratkozz fel te is, hogy ne maradj le semmiről, hetente háromszor küldjük! Ha Techet Pétertől olvasnál még az Azonnalin, ide kattints, ha pedig vitatkoznál vagy hozzászólnál, írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás