Orbán Viktor az Azonnalinak: Az ellenzék a gazdagokkal foglalkozik, én a közmunkásokkal

Szerző: Hutter Marianna
2019.03.08. 14:07

Mi a „pasasok” rossz tulajdonsága? Mi történne, ha a Fideszt kizárnák a Néppártból? Bocsánatot kérne-e Manfred Weber felszólításának megfelelően? Na és megkapta azt az elégtételt, amiről a választások előtt beszélt? Orbán Viktor ezekről is beszélt a nőnap alkalmából tartott háttérbeszélgetésen, amelyen az Azonnali is részt vett.

Orbán Viktor az Azonnalinak: Az ellenzék a gazdagokkal foglalkozik, én a közmunkásokkal

Nem ugrabugrálok szívesen – erről beszélt a Fidesz Európai Néppárttal való konfliktusa kapcsán Orbán Viktor egy nőnap alkalmából tartott péntek reggeli háttérbeszélgetésen, amin részt vett az Azonnali is. A beszélgetést a kormányfő új munkahelyén, a Budai Várban található egykori karmelita kolostorban tartották.

A miniszterelnökkel való találkozás lehetősége váratlan volt, nem csak azért, mert az Azonnali Orbán Viktor januári kormányinfóján nem vehetett részt, hanem azért is, mert csütörtök délután jelezték, hogy lesz a péntek reggeli háttérbeszélgetés. A miniszterelnök egyébként azelőtt, hogy válaszolt az újságírók kérdésére, körbevezette a résztvevőket új munkahelyén. Vagyis volt lehetőség megtekinteni nemcsak a kormányülések termét vagy az épület belső udvarát, de a hírhedt Gundel működtette menzát is. 

Ahogy Junckerrel, úgy Orbánnal is nehéz összeveszni

A miniszterelnök elmondta: jelenleg mérlegeléseket végeznek, hogy hol a helye a „magunkfajta” keresztény pártoknak. Az esetleges kizárással kapcsolatban arról beszélt:

„mindig lehet alakítani valami újat” és „bennünket mindenki tárt karokkal vár”.

Ám ő „nem ugrabugrál” szívesen, szerinte ha valami elromlik, azt meg kell javítani. Ugyan a „pasasok tulajdonsága” a házasságban, ha rossz lesz a kapcsolat, akkor inkább elhagyják a feleségüket, de ő ezt nem szereti.

Hogy megsértődött-e rá Juncker, arra úgy válaszolt: Junckerrel nehéz összeveszni, ebben hasonlítanak, mert vele is nehéz, dacára annak, hogy néha kötelessége „odasózni”. Juncker többször mondta neki, hogy ő a hőse, ugyanis Juncker egy antikommunista ember, akinek Orbán Viktor felé van egy „őszinte respektusa”.

Ha pedig az illojalitást kérik számon a Fideszen Juncker kapcsán, akkor azt éppen, hogy Junckeren kell számonkérni, hiszen ő követelte a Fidesz kizárását a Néppártból azután, hogy a Néppárt a helsinki kongresszusán az egység mellett tört lándzsát.

A plakátokról úgy vélekedett: „Muppet-show” jellegűek, de szerinte a tájékoztató kampányra mindenképpen szükség volt, amivel kapcsolatban gondolta, hogy „nagy vita” lesz. 

A kormányfő szerint egyelőre még az is kérdés, hogy napirenden lesz-e egyáltalán azon a bizonyos március 20-ai frakcióülésen a Fidesz néppárti tagsága, mert „jelenleg még teljesen nyílt a dolog”. Ám annyi biztos: „senkinek nem jó, ami most történik”. Hogy mi lesz a Fidesz sorsa, arra egy olasz mondást idézve azt mondta: hagyjunk valami helyet az életnek.

Hogy mi Angela Merkel álláspontja a kérdésben, arról úgy fogalmazott, ő már teljesen kivonta magát a pártpolitikából, de például a CDU új elnökével, Annegret Kramp-Karrenbauerrel beszélt az ügyben. Hogy ő mit mondott neki, arra a miniszterelnök csak annyit válaszolt: „azt, hogy köszöni jól van”. A napokban egyébként beszélt telefonon Jean-Claude Junckerrel, Manfred Weberrel és hamarosan Silvio Berlusconival is fog.

Manfred Weber ultimátuma kapcsán pedig, miszerint kérjen bocsánatot, az Azonnali kérdésére úgy fogalmazott Orbán Viktor:

ő senkit sem akart megbántani, de a bocsánatkérés sincs ellenére, „nem esik le a gyűrű az ujjáról”. Hozzátette: öt nővel él együtt, hozzászokott ahhoz, hogy bocsánatot kell kérnie. 

Nem Sorost üti, hanem magukat kárhoztatja

A háttérbeszélgetésen természetesen Soros György is felmerült. Mint a miniszterelnök mondta, ő anno működött együtt Sorossal, tudja, hogyan dolgozik, és nehezen is ment volna a komcsi rendszer összedöntése nélküle, ezt az érdemét nem lehet elvitatni még akkor se, ha szerinte ez összességében kevés ahhoz, hogy helyrebillentse a mérleget. Egyébként tudomása szerint 67 olyan szervezet van Magyarországon, ami Soros támogatása nélkül nem létezne.

Orbán Viktor úgy vélekedett:

ő nem Sorost „üti”, hanem magukat kárhoztatja azért, mert az európai politika – Magyarországgal ellentétben – nem védekezik az ilyen típusú lobbierő ellen.

Az Azonnali megkérdezte a miniszterelnököt, hogy szerinte Soros György személye nélkül működne-e vajon a hálózata? Orbán Viktor erre úgy válaszolt, nem tudja, hogy működik a szervezetek irányítása, de arra büszke, hogy a Fidesz és a kormány struktúrája sem személyfüggő, tehát ha a felesége nem engedné holnap dolgozni menni, akkor is működne a rendszer.

„Szellemi oka van az ellenzék gyengeségének”

A miniszterelnök arról is beszélt: számára nem a múlt vagy jelen, hanem a jövő érdekes, ő mindig erre gondolva vezeti vissza, mit kell csinálni. „Nem vagyok európai politikus, magyar politikus vagyok” – erről is beszélt Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy sokan úgy tartják, európai ambíciói vannak. Ő viszont azt mondta: csak annyit foglalkozik az európai politikával, amennyit Magyarország érdekében muszáj. Igaz, itthon nem annyira a pártpolitikában lát még nagy kihívást, inkább a kormánypolitikában.

A közelgő választások kapcsán úgy fogalmazott: hiába játszik a Manchester United a Felcsút-külső csapat ellen, tízből nem fog minden meccset megnyerni, csak kilencet.

Vagyis nem lehet lefutott meccsnek tekinteni a választásokat. 

Az ellenzékkel kapcsolatban arról beszélt: szellemi okai vannak a gyengesüknek. Szerinte ugyanis most az kerül nyerő pozícióba, aki le tudja írni, mit kell csinálni az ország jövőjével kapcsolatban. Az ellenzék viszont a jövővel kapcsolatban a földszinten járkál, miközben az emeleti galériáról kéne lenézniük.

„Azon kívül, hogy bennünket gyalulnak, mást nem mondanak.”

Kérdésünkre, hogy van-e olyan ellenzéki politkus, akit tisztel, arra úgy válaszolt: igyekszik mindenkit tisztelni, az más kérdés, hogy tart-e valakit valamire közülük. Bár utóbbi kategóriába eső személyek is vannak az ellenzék soraiban, mert „mégicsak voltak emberek kormányon”, de hiába faggattuk, nem kívánta elárulni, hogy kik ők.

Kásler jól végzi a dolgát

Az egészségügyről szólva elmondta: „örüljünk, hogy van miniszterünk, aki érti az egészségügyet”.  Szerinte ugyanis az egészségügy átalakításának nem anyagi és nem is intellektuális problémája van, inkább az a nehéz, hogy milyen érdekeltségek vannak a rendszeren belül. Ugyanis az orvosoktól kezdve az ápolókon át a beszállítókig mindenkinek vannak érdekei. Kásler Miklós miniszter pedig ismeri ezt a viszonyrendszert, ami „nagyobb tudás, mint elolvasni öt könyvet az egészségügyről”.

Vagyis szerinte az egészségügy akkor fejleszthető, ha sikerül az egyes szereplők belső érdekeltségeit megteremteni.

Például a hálapénz akkor tűnhet el, ha az orvosokat érdekeltté teszik abban, hogy ne fogadják el.

Orbán Viktor szerint eddig Kásler jól végzi a dolgát, erre példaként a sürgősségi osztályokon végrehajtott változtatásokat, illetve a várólisták rövidülését mondta. Káslert egyébként nem egy társadalomtudományi reformerként jellemezte, hanem inkább olyanként, aki „minden hónapban hoz valamit”. Megjegyezte: az egészségügy mindig kritika tárgya lesz, például azért, mert megkerülhetetlenek benne az emberi viszonyok, mondjuk ha az ápolónő óránként nem kétszer, csak egyszer megy be a beteghez, már az is rosszul eshet neki. Úgy vélte, a kórházi infrastruktúra vidéken minőségileg változott,

Budapestet pedig „életben tartottuk”, utóbbival kapcsolatban mostanában fognak fejlesztéseket végrehajtani.

Arra a kritikára, hogy Magyarország keveset költ az egészségügyre az Eurostat szerint, úgy válaszolt, ezek a számítások nem korrektek, mert a hálapénzt vagy a magánbiztosítók költéseit nem veszik figyelembe.

Mi a különbség a polgári kormány és a komcsik közt?

Az MTA-val kapcsolatban úgy fogalmazott: az ezzel kapcsolatos vita részben fals, de intelligens, ugyanakkor miután pénzről van szó, „fűtött” hangvételű is.

Szerinte most, hogy Palkovics László végre nagy hatalmat kapott a területen, a kutatásokra mindenképpen több pénzt fognak fordítani, mint eddig. Úgy vélte, nem a független szellemi életnek kell döntenie a költségvetési támogatásokról, hanem azoknak, akik a pénzért felelnek. Ugyanakkor a döntéshozatalba bevonják a hozzáértőket. „Én sem a saját fejem után megyek” – mondta hozzátéve, ő is meg szokta hallgatni a szakértőket.

Azt viszont leszögezte: az akadémia vagyona és bevétele viszont csak az MTA-t illeti, hiszen ez alkotmányos védelem alatt áll, „mégiscsak egy polgári kormány vagyunk, ez a különbség a komcsik meg köztünk”.

Megvolt az elégtétel

A miniszterlenök Oroszországgal kapcsolatban is kapott kérdéseket. Elmondta, ha az orosz érdek Európa destabilizálása lenne, nem építenék a németekkel az Északi Áramlatot annak ellenére is, hogy az európai sajtó sokszor „bojtos farkú ördögnek” festi le őket. Vagyis szerinte leegyszerűsítés megmondani, mi az orosz érdek, mert „néha ez, néha az”. Hozzátette: az európai politika fordítva ül a lovon az oroszokkal kapcsolatban, hiszen a velük való tárgyaláshoz erős hadi védelmi rendszer kell és a gazdaságot tekintve pragmatikus együttműködés, ezeket a feltételeket Európa jelenleg nem teljesíti.

Egyébként szerinte az oroszok kérdése a „nagyfiúk játszmája, nem a miénk”.

A háttérbeszélgetésen Mészáros Lőrinc gazdagodása is felmerült, például az, hogy a Forbes szerint ő Magyarország leggazdagabb embere. „Ez egy vicc, nem?” – mondta erre a miniszterelnök, már csak  olyan értékelési szempontok miatt is, hogy ezek a listák nem vesznek figyelembe olyan dolgokat, minthogy kinek a vagyona van magánkézben vagy a vállalatában.

Úgy vélte, Magyarországon nincs oligarcha-rendszer, és baj is lenne, ha tér nyílna az erős vállalati csoportok lobbijának. Az üzletemberekkel kapcsolatban pedig leszögezte: senkinek a szegényedését vagy a meggazdagodását nem kívánja elősegíteni. Itt megjegyezte:

a baloldallal kapcsolatban az az egyik probléma, hogy az ő fókuszukban a gazdagok vannak, míg a miniszterelnökében viszont például a közmunkások.

A kormányfő meglátása, hogy az elmúlt években a baloldali emberek is ugyanúgy gazdagodtak, mint a jobboldaliak. Nyilván a sajtónak érdekesebb a jobboldali üzletemberek gazdagodása, de szerinte az ipart és a gazdaságot nem lehet pártalapon fejleszteni.


Orbán arra vonatkozóan is kapott kérdést, hogy nem félt-e attól, hogy megütik, mikor az ellenzék obstrukciót alkalmazott a parlamentben, és igen heves hangulatúra sikerült az ülés. „Nem én mondtam, hogy az oroszok menjenek haza?” – kérdezett vissza Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az politikai kockázat volt, míg az ellenzék nem az.

Ambícióiról szólva elmondta: nem személyesen tervez 2030-ig, hanem az országról kell ilyen távlatban gondolkodni. Az Azonnali kérdésre, hogy megkapta-ezt az elégtételt, amiről beszélt tavaly március 15-ei beszédében, mindössze annyit kérdezett vissza:

„Hát nem?”

Simicska Lajos kapcsán pedig kérdésünkre elmondta: nem beszéltek a választások óta sem, és hogy fognak-e, azt nem tudta megmondani, hiszen például pár napja még azt sem tudta, hogy ma újságírókkal fog beszélgetni.

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek