Két francia közgazdász kifejlesztett egy modellt, amelynek révén idén is lehetne már nyaralni – persze csak akkor, ha egészséges zónában élünk, és egészséges zónába is tartanánk. A nemzetállamok helyét ugyanis a fertőzöttség szerinti zónák válthatnák fel. De lehet-e az ötletből tényleg valami?
A magyarok idén inkább nyaraljanak belföldön, a kormány hétfőtől több területi adatot is közöl a fertőzésről, oktatás május végéig biztos nem lesz, még mindig nem tudjuk, hány magyart teszteltek, Donald Tusk kérjen elnézést Magyarországtól: többek között erről, és a kijárási korlátozások vidéki feloldásáról volt szó a csütörtöki kormányinfón. Jövünk a részletekkel!
Történelmi lehetőség előtt állunk: ki kell tolni a szünidőt a szüret végéig, komoly reklámkampány kell a közép-európai országokban, és át kell állítani a Balatont a mennyiségi turizmusról a négyévszakos minőségi turizmusra.
Sok európai országnak jobban fájna a nyári turistaszezon teljes kimaradása, mint maga a koronavírus, ezért egyre többen már a turizmus újranyitását pedzegetik és uniós szintű megoldásokat sürgetnek. Vannak azonban, akik attól tennék függővé egy turista belépését, hogy anyaországa jól kezelte-e a járványt. De nyaralhatunk-e egyáltalán idén nyáron külföldön? Mit tesz ezért az EU? És mikor kezdjük el szervezni a vakációnkat?
Mind a strandtól, mind egymástól 5 méteres távolságban lennének, rajtuk nyugágyak és árnyékoló pálmafalevelek. A cél a szezon megmentése.
Már felmerült olyan csehországi javaslat is, ami szerint közúti- vagy légi folyosót kéne nyitni országuk és Horvátország között, hogy az igazoltan egészséges cseh turisták tudjanak a horvátoknál pihenni.
És immár 150-200 hazai egészségügyi dolgozó is megfertőződhetett a koronavírussal: többek között ezt mondta Gulyás Gergely az Azonnali kérdéseire a csütörtökön tartott kormányinfón, ahol ezen felül újabb gazdaságvédelmi, járványügyi, valamint az érettségik lebonyolításával kapcsolatos döntésekről számolt be. Jövünk a részletekkel.
A koronavírus-járvány nyomában járó válság után jelentősen megváltozhatnak a vásárlási szokásaink, ami új cégek felemelkedéséhez és régiek eltűnéséhez vezethet. A kijárási korlátozásokra gyorsan reagálók már friss kezdeményezéseikkel is milliós heti forgalmat tudhatnak magukénak, de a vállalkozások többsége még azon gondolkozik, melyik ujjába harapjon, amikor elbocsátásokra kényszerül. Hogyan élhetnek túl a cégek a járvány alatt? Utánajártunk.
Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!