+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. május 7. csütörtök, 17:28
Két francia közgazdász kifejlesztett egy modellt, amelynek révén idén is lehetne már nyaralni – persze csak akkor, ha egészséges zónában élünk, és egészséges zónába is tartanánk. A nemzetállamok helyét ugyanis a fertőzöttség szerinti zónák válthatnák fel. De lehet-e az ötletből tényleg valami?

Nagyon úgy néz ki egyelőre, hogy a legtöbb európai ország fenntartja a koronavírus miatt bevezetett azon beutazási korlátozásokat – vagy csak meghatározott másik ország állampolgárai számára lazítana azokon –, amelyek

 

egy idei külföldi nyaralást nem tesznek túl valószínűvé.

 

Arrról nem is beszélve, hogy a légiközlekedés nagyrésze most is áll, a vonatforgalom se zavartalan, a schengeni övezeten belüli határokon is határellenőrzés van, és eseteg az emberek eleve félnek messzebbi utakat bevállalni.

 

Két francia közgazdász most mégis kifejlesztett egy egyszerű modellt, amely lehetővé tenné az utazást – és ezzel a nyaralást is. Persze nem mindenki számára és nem mindenhol.

 

Miquel Oliu-Barton és Bary Praderski kutatók azt javasolják a héten megjelent tanulmányukban (ez itt olvasható el), hogy Európát a fertőzöttség mértéke alapján zónákra osszák – azaz a korlátozások ne országosak legyenek, hanem regionálisak, amely azt jelenti, hogy egy-egy régióban akár teljes lazítás is elképzelhető (Németország vagy Magyarország is ezt a modellt kezdi el követni) –, és az alacsony fertőzöttségű (vagy már eleve magas arányban átfertőzött) területek ún. zöld zónát alkossanak, a be- és kiutazás szabad lehessen – persze csak egy másik zöld zóna vonatkozásában.

 

A zónáknak nem kell követniük a tagállami határokat,

 

jelenleg ugyanis sok tekintetben éppen az a gond, hogy a tagállamok egységesen reagálnak a saját területükön belül, holott egy-egy országban is óriási eltérések vannak a fertőzöttségi- és halálozási arányok tekintetében (egyes északolasz városokban ötször magasabb az idei halálozás mint ugyanezen tavalyi időszakban, miközben Rómában meg majdnem tíz százalékkal kevesebb).

 

A szerzők azt javasolják tehát, hogy Európát háromféle zónára kéne felosztani (ezek egyrészről értelemszerűen nem összefüggő zónák lennének, másrészről viszont nem is fednék le teljesen az egyes tagállamokat): a piros zóna a legveszélyesebb, ott fenn kell tartani  a korlátozásokat (így utazni se lehetne), de a zöld zóna meg teljesen szabad lenne. Ez konkrétan azt jelentené, hogy mondjuk Budapest és Bergamo egyaránt piros zóna (legalábbis tegyük fel, hogy így lenne, legalábbis Budapest Magyarországon a legfertőzöttebb Magyarországon), azaz se oda, se onnan nem lehet utazni. De

 

mondjuk ha egy szekszárdi ember Nápolyba akar menni nyaralni, akkor – mivel Tolna megye és Nápoly is a számok alapján zöld zónának számítana vélhetően –, ezt tehesse meg.

 

A felvetésre, hogy a zónásítás diszkriminál is – elvégre azonos állam polgárai közül valaki utazhat, valaki meg nem – a kutatók azt mondják: a válságból való kiút (már csak gazdaságilag is) van olyan fontos, hogy ne helyezzük azt az egyenlőség értéke mögé.

 

ÍGY NÉZNE KI A ZÓNÁK KÖZTI ÁTJÁRÁS AKKOR, HA IDŐKÖZBEN AZ EGYIK FERTŐZÖTT ZÓNA IS EGÉSZSÉGESSÉ VÁLNA. VIZUALIZÁCIÓ: JORGE GALINDO

 

Mivel a zónák nem határosak egymással, az európai közlekedéspolitikának nem a határellenőrzésre kellene koncentrálni – elvégre egy-egy tagállamon belül zöld és piros zóna egyaránt van, azaz teljesen felesleges egységként nézni ezen nemzetállamokat –, hanem a zöld zónák közötti utazást kéne megkönnyíteni: ha két zöld zóna határos egymással, akkor a határok megnyitásával mondjuk

 

a „zöld” Vas megyéből egyszerűbben lehessen menni a „zöld” Burgenlandba, mint a „piros” Budapestre,

 

vagy légi, illetve vasúti folyosók létesítésével: mondjuk Debrecenből lehessen repülni Nápolyba, vagy GyőRből – bécsi és innsbrucki megállás nélkül – mehessen vonat Bregenzbe.

 

TÉRKÉPEN IS SZEMLÉLTETTÉK A SZERZŐK, HOGYAN NÉZNE EZ KI, BÁR HANGSÚLYOZZÁK IS, HOGY MINDEZ CSAK ILLUSZTRÁCIÓ. (MAGYARORSZÁGON IS PONT FORDÍTVA SIKERÜLT A SZÍNEZÉS: A LEGFERTŐZÖTTEBB RÉSZEKET FESTETTÉK ZÖLRE, ÉS AZ ALIG FERTŐZÖTTEKET PIROSRA.)

 

Az egyes tagállamok határoznák meg a területükön belül a zónákat, de ezek minősítése már egységes európai kritériumrendszer szerint történne, azaz ugyanaz számítson Észtországban zöld zónának, mint Portugáliában. Miközben a zónákat tehát a tagállamok jelölik ki (egy-egy kisebb ország eleve egy zónát is alkothat), a kritériumok meghatározása és ellenőrzése a kutatók javaslata szerint az Európai Bizottság feladata lenne – ami egyben az EU-t aktívabbá tehetné a válságkezelésben.

 

A megvalósíthatóság kapcsán politikai döntést várna el a két francia kutató, hozzátéve: föderális államokban, ahol eleve normálhelyzetben is sok különbség van régiók, tartományok között, bizonyosan hamarabb fogadnák el az emberek a zónásításokat. Egyikük a Neue Zürcher Zeitungnak azt mondta:

 

a javaslatukat elküldték az Európai Bizottságnak, és nem csak az európai parlamenti képviselők között, de kormányzati szinteken is vannak az ötletnek támogatói.

 

A zónásítás nem csak a nyaralást tenné ismét lehetővé, de egyben egy sokkal jobb korlátozás- és lazításpolitikát is, mert regionálisan (és nem országonként) különböztet veszélyeztett és veszélytelen területek között. Persze ez azzal is jár, hogy pontosan meg kell határozni, ki mely területhez tartozik, azaz

 

adott országon belül meg új határok jönnének létre,

 

és például Budapestről már nem csak külföldre, de vidékre se lehetne utazni.

 

Az, hogy egy zóna zöld, még persze nem jelenti, hogy ott, azon belül mindent szabadna

 

(elvégre akkor nagyon hamar visszaesne piros zónába a vidék): tehát távolságtartási vagy szájmaszkviselési kötelezettségek fennmaradnának – éppen azért, hogy az alacsony fertőzöttség ne változzék, és ezzel ne veszítsék el az utazási szabadságukat az ott élők.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Május 10. több román értelmiségi szerint az erdélyi magyarokkal közös, integratív nemzeti ünnep is lehetne. De mi vezetett a Román Királyság megalapításához, és kik a román monarchisták főhősei?

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás