Így alakítja át a koronavírus a gazdaságot

A koronavírus-járvány nyomában járó válság után jelentősen megváltozhatnak a vásárlási szokásaink, ami új cégek felemelkedéséhez és régiek eltűnéséhez vezethet. A kijárási korlátozásokra gyorsan reagálók már friss kezdeményezéseikkel is milliós heti forgalmat tudhatnak magukénak, de a vállalkozások többsége még azon gondolkozik, melyik ujjába harapjon, amikor elbocsátásokra kényszerül. Hogyan élhetnek túl a cégek a járvány alatt? Utánajártunk.

„A hozzánk hasonlóan kis területen gazdálkodóknak nincs se értékesítőjük, se marketingszakemberük. Magunkra vagyunk utalva. A turizmus és a kereskedelmi partnereink leállásával nehéz helyzetbe kerültünk” – panaszkodott az Azonnalinak Horváth Zoltán, a mohácsi Planina Borház borásza, aki podcastunk, a Helyzet pénteki adásában is megszólalt.

Mivel a koronavírus-járvány miatt a borturizmus mellett a fesztiválok is elmaradnak, Horváth már csak a netes értékesítésben bízhat. És érkeznek is hozzá megrendelések: a webáruházát átirányította egy gyűjtőoldalra, amin keresztül ezen a héten már szállít is megrendelőknek bort. Utóbbi már ígéretes lépés, elvégre a fogyasztás nagy mértékben áttolódott az online térbe az elmúlt hetekben. Ez azonban inkább kényszerű, mint tudatos változtatás volt, és sok más kisebb piaci szereplőhöz hasonlóan biztosan megküzd majd az átállással. Ahogy mi, fogyasztók is.

Ezért azt a kérdést jártuk körbe:

És mi változhat meg végérvényesen ezekben a hetekben, mind a vállalkozások, mind a fogyasztók oldalán?

A lendület még vinné a piacot

A Hétfa Kutatóintézet igazgatója, Balás Gábor szerint a fogyasztók nem feltétlenül fognák vissza költéseiket – csak éppen egyelőre nincsenek meg a megfelelő csatornák, hogy megtalálják a termékeket.

„Nagyon gyorsan söpört rajtunk végig minden, ami most történik. Egy hónapja beteg sem volt nálunk, mára pedig úgy érzik az emberek, a vállalkozások, de még a szakértők is, mintha hónapok óta lennének bezárva. Pedig alig egy hónapról van csak szó.

– mondta az Azonnalinak a szakember. Arról egyébként már mi is írtunk, hogy például az elektronikai termékek iránt a veszélyhelyzet kihirdetése óta ugrásszerűen megnőtt a kereslet.

Ugyanakkor Balás a felvetéssel, miszerint a fogyasztók mentsék meg a vállalkozásokat, nem ért egyet. A felelősség szerinte inkább piacon eladóként jelen lévők vállát nyomja.

„Bizonytalan vagyok abban, hogy jelenleg mit tehetnek a fogyasztók. Inkább a kínálati oldalon van lépéskényszer, hogy a kiszállítási üzletágukat létrehozzák. Az más kérdés, hogy sok termékre a kijárási korlátozások alatt aligha lesz kereslet. Nemcsak a személyi szolgáltatások ilyenek, de például a ruhavásárlások is jó eséllyel vissza fognak esni, elvégre otthonra tökéletesen megfelelnek az eddigi ruhadarabok. Arra nem ösztönöznék senkit, hogy olyasmiket kezdjen el vásárolni, amire nincs szüksége”.

A fogyasztókat kiszolgáló új csatornák azonban szerinte már úton vannak – vagy már léteznek is.

A vásárlásaink átköltöznek az internetre

Máté Balázs, a Marketing Professzorok alapítója saját tapasztalataiból kiindulva azt mondja, az utóbbi heteknek megvannak a nyertesei. Szerinte bármilyen szolgáltatásról is legyen szó, amelyik cég megfelelő webes felülettel rendelkezett, sokkal nyugodtabban várhatja a következő hónapokat.

„Akinek volt marketingkommunikációja és keresőoptimalizáltsága, az hatalmas fellendülést élhetett meg az utóbbi hetekben. Az első héten mi is tapasztaltunk egy mélypontot, több ügyfelünk is megsínylette ezt, de nemrég hívott egy orvos, aki kérte, hogy az együttműködésünket az eddigieknek megfelelően folytassuk, mert nagyot nőtt a forgalma. Ő már a járvány utáni időkre készül.

– mondta Máté.

Vasárnap a Kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, a kormány már 30 ezer olyan emberről tud, aki a koronavírus-járvány miatt veszítette el az állását. Máté Balázs szerint ugyanakkor a munkanélküliség tartóssá válásától nem kell tartania a vállalkozásoknak.

„A vendéglátásban dolgozóknak azt szoktam mondani, hogy ami ezután következik, kicsit sem fog hasonlítani az eddigiekhez. Ha nem találtak szakácsot vagy pincért, az a járvány után biztosan nem lesz igaz. Volt olyan nagy ügyfelünk, aki az alkalmazottai 75 százalékát elbocsjtotta – rengeteg olyan ember lesz a munkaerőpiacon, akiket majd a válság után fel lehet venni. Alaptalan az a félelem, hogy nehezen találnak majd új munkatársakat.”

Máté úgy látja, a cégeknek, amik ehhez megfelelő tőkével rendelkeznek, nem kell aggódniuk a jövő miatt, sokkal inkább azon kell gondolkozniuk, hogyan jöhetnek ki jól a mostani helyzetből. Látva az online piac fellendülését – tud olyanról, aki frissen indított webshoppal az utóbbi hetekben hétszámjegyű forgalmat volt képes összehozni – szerinte nem feltétlenül a tartalékolásé kell, hogy legyen a járvány időszaka.

Egyetért vele a Hétfa Kutatóintézet igazgatója is: elmondása szerint sok cég normál esetben azért nem lép meg fejlesztéseket, mert az leállással járna, és tartanak tőle, hogy a versenytársakkal szemben hátrányba kerülnek.

Munka nélkül ne tartsanak meg senkit

 Balás szerint bár sok esetben ez nehéz döntés lehet, de eredményteremtő tevékenység nélkül nem érdemes megtartani a munkatársakat.

– ez esetben úgy járnánk, mint a rendszerváltás előtt, amikor a gyárak sokszor csak a raktárra termeltek, mert nem volt kinek eladni az árujukat. A most munka nélkül maradókkal az államnak kell foglalkoznia” – mondta a kényszerű elbocsátásokról.

Azt is elismerte azonban, hogy ez főleg a kisebb cégeknél nagyon nehéz, hiszen ezeknél a felettes és a munkavállaló már abba is komoly munkát fektet, hogy együtt tudjanak dolgozni. Szerinte a kisebb vállalkozások ezért is válnak meg nehezebben bárkitől: „ők nemcsak egy embert, hanem egy nagyon komoly befektetést is veszítenek”.

Találékonyság mindenek felett

A tervezés és a személyi döntések meghozatala mellett viszont ugyanilyen fontos a találékonyság. Balás Gábor már lát is példát a hirtelen keletkezett piaci rések betöltésére.

„Nemrég leveleztem egy kollégával, akinek felvetettem, milyen furcsa, hogy a taxitársaságok még nem álltak át az ételkihordásra – nem sokkal később aztán mégis láttam egy hírt, miszerint az egyik cég már meglépte ezt a változtatást. Az autóik megvannak a feladathoz, és ha a személyszállításuk már úgyis visszaesett, alkalmazkodnak a kihívásokhoz”.

A szakember amellett érvel, hogy bár elbocsátásokra valóban szükség lehet, aki azonban mégis hasznossá tud válni, azt érdemes megtartani, és a munkaadóját támogatni is kell.

„Minden válságra igaz, hogy a vállalkozókat elgondolkoztatja, mit tudnak kezdeni a helyzettel.

Ha két órában tudja így foglalkoztatni, akkor a német és osztrák Kurzarbeit (csökkentett munkaidős munkavállalás) logikájához hasonlóan foglalkoztassa így, és arra kell törekedni, hogy a maradék hat órát minél kevésbé a vállalkozónak kelljen kifizetnie”. A gazdaságvédelmi akcióterv egyes elemeit kedden ismertette részletesen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, ez alapján pedig úgy tűnik, Baláshoz hasonlóan gondolkozhattott a kormány. A tervben többek közt szerepel a rövidített munkaidőben dolgozók bérének 70 százalékos lehetséges átvállalása az állam részéről három hónapig.

Balás tehát nem a potenciális vásárlókat ösztönözné feltétlenül több fogyasztásra – a vállalkozóknak új utakat kell találniuk, az államnak pedig mérsékletesnek kell lennie.

„Az állam most például úgy segíthet, ha lemond akár eddig tervezett adóemelésekről is. Hiába beszélhetünk régen látott olcsó benzinről – ennek a jövedéki adóját egy automatizmus negyedévente megemeli, ha a világpiaci ár nagyon alacsony, de lehet, hogy én most felfüggeszteném ezt a szabályt. Vannak hírek éttermekről, amik házhozszállításhoz keresnek munkatársakat, de ehhez járművet nem tudnak biztosítani.

kár lenne az ilyen jelentkezőket költségnövekedéssel elriasztani” – mondta.

A válság a balatoni hekknek is betehet – szerencsére!

Bódis Gábor turisztikai szakértőt pár héttel ezelőtt már megszólaltattuk, akkor arról kérdeztük, milyen jövő várhat a magyar fürdőkre. Baláshoz és Mátéhoz hasonlóan ő is azt hangsúlyozta, hogy a nehéz időkben olyan vállalkozásokba érdemes belevágnia a fürdőknek, amiket egyébként nem vállaltak volna – a marketingre ő is különösen nagy hangsúlyt fektetne.

Most azt mondta, fogyasztóként akkor tehetjük a legtöbbet a magyar turizmusért, ha az eddig befizetett útjainkat nem mondjuk le, és élünk a legtöbb vendéglátóhely által már egyébként is felajánlott időpontmódosítással. Ha pedig vége a járványnak, ha tehetjük, mihamarabb keressünk fel egy magyar vendéglátóhelyet, tanácsolja.

Ez persze azt is jelenti, hogy Magyarországra is kevesebb külföldi fog jönni, hiszen máshol is ugyanígy gondolkoznak.” Szerinte ugyanakkor ez nem feltétlenül probléma, ugyanis a nemzetközi turizmus is azokon a helyeken fut fel jellemzően, ahol a belföldi már virágzik.

Az állam részéről azonban szerinte szükséges lenne tőkeinjekció az ágazatba, a kormány intézkedéseiről azt mondta: azok egyelőre „nem adtak, csak nem vettek el”, és Baláshoz hasonlóan azt szorgalmazza, hogy a turizmus „frontvonalában dolgozók” fizetését, akik napi kapcsolatban vannak a vendégekkel, az államháztartás tartalékaiból egészítsék ki. Palkovics keddi bejelentései arra engednek következtetni, a kormány egyelőre továbbra is a terhek csökkentésével oldaná meg a turizmus problémáit (a gazdaságvédelmi akcióterv részeként elengedik például az idegenforgalmi adót és a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adóját), ugyanakkor a fejlesztési hitelprogramok elindítása már sokkal közvetlenebb segítségnek tűnik.

Bódis megjegyezte: az állam mellett az önkormányzatoknak is fontos szerepe lehet a válságkezelésben – és szerepük újragondolásában, hiszen a településükre irányuló turizmus szervezésében is megvan a maguk feladata.  Szerinte több helyen indokolt is a ráncfelvarrás.

Ehelyett az önkormányzat maga menedzselhetné ezeket a helyeket, hogy aztán helyieket alkalmazhasson. Ezzel a saját közösségét is erősíthetné, és sokkal jobb színvonalú szolgáltatást nyújthat. Az önkormányzatok rájöhetnek, hogy nem kell mindent kiszervezni. A koronavírus erre is ráébreszthet minket: érdemes a belső erőforrásainkat hasznosítani, amikor a külsők elapadnak” – mondta a turisztikai szakember.

Bódis szerint az önkormányzatoknak meg kell értenie, hogy bár kényelmesebb külső szereplőknek bérbe adni a büféket, de ez a „késő kádári modell” a legritkább esetben eredményez minőségi vendéglátást. Elvégre a távolról jövő vállalkozónak sokszor a saját emberének még szállást is kell fizetnie, vagy az rosszabb esetben a büfé padlásterében tölti az éjszakákat. Ellenben a helyiek bevonásával – ami akár a nyugdíjasokat, de bizonyos feladatok elvégzésében még a közmunkásokat is jelentheti – minőségibb szolgáltatást lehet nyújtani, ami akár helyi sajátosságokat is fel tudja vonultatni.

Mi lesz a járvány után?

Balás azt hangsúlyozta, a járvány és a kijárási korlátozások utáni gazdasággal kapcsolatban azért nehéz jósolni, mert hasonlóval még nem álltunk szemben.

„Várhatóan év végéig nem, vagy nem szívesen mozdulnak majd ki a lakásukból az emberek. Ez egy teljesen új kihívás:

Máté azzal számol, hogy a most lendületet vett online vásárlások a válság után is népszerűek maradnak.

„Elég csak belegondolni, hogy milyen ritkán akartunk online vásárolni a járvány előtt – még azok is, akiknek egyébként az internet világa nem idegen. Erre most például nekem is van egy külön gyűjteményem a különböző áruházak alkalmazásaival, és ahelyett, hogy plázába járnék, itt nézem meg, hogy mit tudnék vásárolni. Nyilván, ha vége a krízisnek, újra elmennek majd a boltokba vásárolni az emberek, de

A Google a barátod

A Hétfa igazgatója szerint is tartós lehet ez a fellendülés az online piacon, de figyelmeztetett: ez amilyen hasznosnak tűnhet, úgy sajátos egyenlőtlenséget is szülhet.

„Ebből is ki fognak szorulni fogyasztók. Mi lesz majd például az idősebbekkel, akik ha Facebookot már talán használnak is, de a netes rendelések még idegenek tőlük? Őket komoly feladat lesz az ehhez szükséges tudással ellátni” – mondta Balás.

Ráadásul elmondása alapján a piac megpróbáltatásainak még csak az elején járunk.

„Három szakaszra lehet bontani a jelenlegi válságot:

És a kivezető szakaszban helyre kell állítani azokat a struktúrákat, amik a normál állapotban működtek” – foglalta össze.

Szerinte könnyen lehet, hogy miként annak idején a Facebook, a Twitter és más oldalak az online közösségi érintkezésben a legtöbb versenytársukat háttérbe szorították, úgy most is alakulhatnak olyan kezdeményezések, amik szinte egyeduralkodóvá válnak. A marketingszakember ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy gyűjtőoldalak előbb-utóbb mind a kínálati, mind a keresleti felet rosszul érintik.

„Rövid távon jók lehetnek a gyűjtőoldalak, de a turizmusban láthatjuk, hogy a szállodáknak ez tulajdonképpen rabszolgaság: rengeteg jutalékot kell fizetniük. A felvevőpiacnak ez pozitív lehet, de a kiskereskedőt, gyártót mindenképpen terhelni fogja, ha egy plusz láncszem van a piacon. Nem mellesleg egy idő után ez az árakat is növeli” – figyelmeztetett.

Máté ezért úgy látja, azok járnak jobban, akik bíznak a saját termékükben annyira, hogy lemondanak az ilyen formán kényelmesnek és biztosnak tűnő bevételről. Ehhez azonban szerinte elengedhetetlen a keresőoptimalizálás, ugyanis – mint arra felhívta a figyelmet – a netes vásárlások nagy része még ma is Google-kereséssel, és nem más felületeken kezdődik.

Ha kíváncsi vagy, hogyan néz ki munkavállalói szemszögből a koronavírus-válság, ide és ide kattints!

CÍMLAPKÉP: Vitárius Bence