+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. április 7. kedd, 19:39
A koronavírus-járvány nyomában járó válság után jelentősen megváltozhatnak a vásárlási szokásaink, ami új cégek felemelkedéséhez és régiek eltűnéséhez vezethet. A kijárási korlátozásokra gyorsan reagálók már friss kezdeményezéseikkel is milliós heti forgalmat tudhatnak magukénak, de a vállalkozások többsége még azon gondolkozik, melyik ujjába harapjon, amikor elbocsátásokra kényszerül. Hogyan élhetnek túl a cégek a járvány alatt? Utánajártunk.

„A hozzánk hasonlóan kis területen gazdálkodóknak nincs se értékesítőjük, se marketingszakemberük. Magunkra vagyunk utalva. A turizmus és a kereskedelmi partnereink leállásával nehéz helyzetbe kerültünk” – panaszkodott az Azonnalinak Horváth Zoltán, a mohácsi Planina Borház borásza, aki podcastunk, a Helyzet pénteki adásában is megszólalt.

 

Mivel a koronavírus-járvány miatt a borturizmus mellett a fesztiválok is elmaradnak, Horváth már csak a netes értékesítésben bízhat. És érkeznek is hozzá megrendelések: a webáruházát átirányította egy gyűjtőoldalra, amin keresztül ezen a héten már szállít is megrendelőknek bort. Utóbbi már ígéretes lépés, elvégre a fogyasztás nagy mértékben áttolódott az online térbe az elmúlt hetekben. Ez azonban inkább kényszerű, mint tudatos változtatás volt, és sok más kisebb piaci szereplőhöz hasonlóan biztosan megküzd majd az átállással. Ahogy mi, fogyasztók is.

 

Ezért azt a kérdést jártuk körbe:

 

hogyan kell változtatnia a fizetőképes keresletnek eddigi szokásain, ha a járvány ideje alatt életben szeretné tartani kedvenc üzleteit, szolgáltatóit?

 

És mi változhat meg végérvényesen ezekben a hetekben, mind a vállalkozások, mind a fogyasztók oldalán?

 

A lendület még vinné a piacot

 

A Hétfa Kutatóintézet igazgatója, Balás Gábor szerint a fogyasztók nem feltétlenül fognák vissza költéseiket – csak éppen egyelőre nincsenek meg a megfelelő csatornák, hogy megtalálják a termékeket.

 

„Nagyon gyorsan söpört rajtunk végig minden, ami most történik. Egy hónapja beteg sem volt nálunk, mára pedig úgy érzik az emberek, a vállalkozások, de még a szakértők is, mintha hónapok óta lennének bezárva. Pedig alig egy hónapról van csak szó.

 

Egyelőre van kereslet a vállalkozások termékei iránt, csak éppen piactér nincs, ahol ezekhez hozzáférhetnénk”

 

– mondta az Azonnalinak a szakember. Arról egyébként már mi is írtunk, hogy például az elektronikai termékek iránt a veszélyhelyzet kihirdetése óta ugrásszerűen megnőtt a kereslet.

 

Ugyanakkor Balás a felvetéssel, miszerint a fogyasztók mentsék meg a vállalkozásokat, nem ért egyet. A felelősség szerinte inkább piacon eladóként jelen lévők vállát nyomja.

 

„Bizonytalan vagyok abban, hogy jelenleg mit tehetnek a fogyasztók. Inkább a kínálati oldalon van lépéskényszer, hogy a kiszállítási üzletágukat létrehozzák. Az más kérdés, hogy sok termékre a kijárási korlátozások alatt aligha lesz kereslet. Nemcsak a személyi szolgáltatások ilyenek, de például a ruhavásárlások is jó eséllyel vissza fognak esni, elvégre otthonra tökéletesen megfelelnek az eddigi ruhadarabok. Arra nem ösztönöznék senkit, hogy olyasmiket kezdjen el vásárolni, amire nincs szüksége”.

 

A fogyasztókat kiszolgáló új csatornák azonban szerinte már úton vannak – vagy már léteznek is.

 

„Olyan online piacterek jöhetnek létre, amik talán korábban is működtek, csak nagyon kevesen használták őket, mert nem volt rájuk igény – lehet, hogy ezek már valóban léteznek is, csak alig ismertek”.

 

A vásárlásaink átköltöznek az internetre

 

Máté Balázs, a Marketing Professzorok alapítója saját tapasztalataiból kiindulva azt mondja, az utóbbi heteknek megvannak a nyertesei. Szerinte bármilyen szolgáltatásról is legyen szó, amelyik cég megfelelő webes felülettel rendelkezett, sokkal nyugodtabban várhatja a következő hónapokat.

 

„Akinek volt marketingkommunikációja és keresőoptimalizáltsága, az hatalmas fellendülést élhetett meg az utóbbi hetekben. Az első héten mi is tapasztaltunk egy mélypontot, több ügyfelünk is megsínylette ezt, de nemrég hívott egy orvos, aki kérte, hogy az együttműködésünket az eddigieknek megfelelően folytassuk, mert nagyot nőtt a forgalma. Ő már a járvány utáni időkre készül.

 

Az online tér nagyot nyer azzal, hogy az emberek megtanulják használni az internetet és hozzászoknak az online rendelésekhez”

 

– mondta Máté.

 

Vasárnap a Kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, a kormány már 30 ezer olyan emberről tud, aki a koronavírus-járvány miatt veszítette el az állását. Máté Balázs szerint ugyanakkor a munkanélküliség tartóssá válásától nem kell tartania a vállalkozásoknak.

 

„A vendéglátásban dolgozóknak azt szoktam mondani, hogy ami ezután következik, kicsit sem fog hasonlítani az eddigiekhez. Ha nem találtak szakácsot vagy pincért, az a járvány után biztosan nem lesz igaz. Volt olyan nagy ügyfelünk, aki az alkalmazottai 75 százalékát elbocsjtotta – rengeteg olyan ember lesz a munkaerőpiacon, akiket majd a válság után fel lehet venni. Alaptalan az a félelem, hogy nehezen találnak majd új munkatársakat.”

 

A BRINGÁS FUTÁROK MOST SEM MARADNAK MUNKA NÉLKÜL (FOTÓ: BAKÓ BEA, PÉCS)

 

Máté úgy látja, a cégeknek, amik ehhez megfelelő tőkével rendelkeznek, nem kell aggódniuk a jövő miatt, sokkal inkább azon kell gondolkozniuk, hogyan jöhetnek ki jól a mostani helyzetből. Látva az online piac fellendülését – tud olyanról, aki frissen indított webshoppal az utóbbi hetekben hétszámjegyű forgalmat volt képes összehozni – szerinte nem feltétlenül a tartalékolásé kell, hogy legyen a járvány időszaka.

 

Egyetért vele a Hétfa Kutatóintézet igazgatója is: elmondása szerint sok cég normál esetben azért nem lép meg fejlesztéseket, mert az leállással járna, és tartanak tőle, hogy a versenytársakkal szemben hátrányba kerülnek.

 

„Most azonban mindenkinek egyszerre kell leállnia, így meg lehet csinálni olyan technológiaváltásokat, építkezéseket, amikhez idő kell.”

 

Munka nélkül ne tartsanak meg senkit

 

 Balás szerint bár sok esetben ez nehéz döntés lehet, de eredményteremtő tevékenység nélkül nem érdemes megtartani a munkatársakat.

 

„Ha valaki nem tud hasznos munkát végezni, csak azért ne tartsák a cégnél, hogy ne legyen munkanélküli

 

– ez esetben úgy járnánk, mint a rendszerváltás előtt, amikor a gyárak sokszor csak a raktárra termeltek, mert nem volt kinek eladni az árujukat. A most munka nélkül maradókkal az államnak kell foglalkoznia” – mondta a kényszerű elbocsátásokról.

 

Azt is elismerte azonban, hogy ez főleg a kisebb cégeknél nagyon nehéz, hiszen ezeknél a felettes és a munkavállaló már abba is komoly munkát fektet, hogy együtt tudjanak dolgozni. Szerinte a kisebb vállalkozások ezért is válnak meg nehezebben bárkitől: „ők nemcsak egy embert, hanem egy nagyon komoly befektetést is veszítenek”.

 

Találékonyság mindenek felett

 

A tervezés és a személyi döntések meghozatala mellett viszont ugyanilyen fontos a találékonyság. Balás Gábor már lát is példát a hirtelen keletkezett piaci rések betöltésére.

 

„Nemrég leveleztem egy kollégával, akinek felvetettem, milyen furcsa, hogy a taxitársaságok még nem álltak át az ételkihordásra – nem sokkal később aztán mégis láttam egy hírt, miszerint az egyik cég már meglépte ezt a változtatást. Az autóik megvannak a feladathoz, és ha a személyszállításuk már úgyis visszaesett, alkalmazkodnak a kihívásokhoz”.

 

ELÉG AKCIÓZNI, VAGY TÖBB TALÁLÉKONYSÁG KELL? FOTÓ: BAKÓ BEA (PÉCS)

 

A szakember amellett érvel, hogy bár elbocsátásokra valóban szükség lehet, aki azonban mégis hasznossá tud válni, azt érdemes megtartani, és a munkaadóját támogatni is kell.

 

„Minden válságra igaz, hogy a vállalkozókat elgondolkoztatja, mit tudnak kezdeni a helyzettel.

 

Bárkit, aki értelmes munkát tud adni, bármilyen időtávon az eddigi munkavállalóinak, azt támogatni kell.

 

Ha két órában tudja így foglalkoztatni, akkor a német és osztrák Kurzarbeit (csökkentett munkaidős munkavállalás) logikájához hasonlóan foglalkoztassa így, és arra kell törekedni, hogy a maradék hat órát minél kevésbé a vállalkozónak kelljen kifizetnie”. A gazdaságvédelmi akcióterv egyes elemeit kedden ismertette részletesen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, ez alapján pedig úgy tűnik, Baláshoz hasonlóan gondolkozhattott a kormány. A tervben többek közt szerepel a rövidített munkaidőben dolgozók bérének 70 százalékos lehetséges átvállalása az állam részéről három hónapig.

 

Balás tehát nem a potenciális vásárlókat ösztönözné feltétlenül több fogyasztásra – a vállalkozóknak új utakat kell találniuk, az államnak pedig mérsékletesnek kell lennie.

 

„Az állam most például úgy segíthet, ha lemond akár eddig tervezett adóemelésekről is. Hiába beszélhetünk régen látott olcsó benzinről – ennek a jövedéki adóját egy automatizmus negyedévente megemeli, ha a világpiaci ár nagyon alacsony, de lehet, hogy én most felfüggeszteném ezt a szabályt. Vannak hírek éttermekről, amik házhozszállításhoz keresnek munkatársakat, de ehhez járművet nem tudnak biztosítani.

 

Sokan kaphatnának úgy munkát, ha saját autóval belépnének a kiszállítási üzletágba,

 

kár lenne az ilyen jelentkezőket költségnövekedéssel elriasztani” – mondta.

 

A válság a balatoni hekknek is betehet – szerencsére!

 

Bódis Gábor turisztikai szakértőt pár héttel ezelőtt már megszólaltattuk, akkor arról kérdeztük, milyen jövő várhat a magyar fürdőkre. Baláshoz és Mátéhoz hasonlóan ő is azt hangsúlyozta, hogy a nehéz időkben olyan vállalkozásokba érdemes belevágnia a fürdőknek, amiket egyébként nem vállaltak volna – a marketingre ő is különösen nagy hangsúlyt fektetne.

 

Most azt mondta, fogyasztóként akkor tehetjük a legtöbbet a magyar turizmusért, ha az eddig befizetett útjainkat nem mondjuk le, és élünk a legtöbb vendéglátóhely által már egyébként is felajánlott időpontmódosítással. Ha pedig vége a járványnak, ha tehetjük, mihamarabb keressünk fel egy magyar vendéglátóhelyet, tanácsolja.

 

„Most a szakma és az utasok is afelé nyitnak, hogy ha vége a kijárási korlátozásoknak, ne távoli célpontokra, hanem hazaiakra utazzunk.

 

Ez persze azt is jelenti, hogy Magyarországra is kevesebb külföldi fog jönni, hiszen máshol is ugyanígy gondolkoznak.” Szerinte ugyanakkor ez nem feltétlenül probléma, ugyanis a nemzetközi turizmus is azokon a helyeken fut fel jellemzően, ahol a belföldi már virágzik.

 

Az állam részéről azonban szerinte szükséges lenne tőkeinjekció az ágazatba, a kormány intézkedéseiről azt mondta: azok egyelőre „nem adtak, csak nem vettek el”, és Baláshoz hasonlóan azt szorgalmazza, hogy a turizmus „frontvonalában dolgozók” fizetését, akik napi kapcsolatban vannak a vendégekkel, az államháztartás tartalékaiból egészítsék ki. Palkovics keddi bejelentései arra engednek következtetni, a kormány egyelőre továbbra is a terhek csökkentésével oldaná meg a turizmus problémáit (a gazdaságvédelmi akcióterv részeként elengedik például az idegenforgalmi adót és a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adóját), ugyanakkor a fejlesztési hitelprogramok elindítása már sokkal közvetlenebb segítségnek tűnik.

 

EZ A BÜFÉ A MOSONMAGYARÓVÁRI DUNAPARTON INKÁBB LEHÚZTA EGY IDŐRE A ROLÓT. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

 

Bódis megjegyezte: az állam mellett az önkormányzatoknak is fontos szerepe lehet a válságkezelésben – és szerepük újragondolásában, hiszen a településükre irányuló turizmus szervezésében is megvan a maguk feladata.  Szerinte több helyen indokolt is a ráncfelvarrás.

 

„Sok önkormányzat elgondolkozhat majd azon a Balatonnál, hogy megéri-e mondjuk nyíregyházi vállalkozónak kiadni a part menti büféket, aki aztán szupermarketben szerzi be az olajban kisüthető rántott húst vagy a balatoni hekknek csúfolt valamit.

 

Ehelyett az önkormányzat maga menedzselhetné ezeket a helyeket, hogy aztán helyieket alkalmazhasson. Ezzel a saját közösségét is erősíthetné, és sokkal jobb színvonalú szolgáltatást nyújthat. Az önkormányzatok rájöhetnek, hogy nem kell mindent kiszervezni. A koronavírus erre is ráébreszthet minket: érdemes a belső erőforrásainkat hasznosítani, amikor a külsők elapadnak” – mondta a turisztikai szakember.

 

Bódis szerint az önkormányzatoknak meg kell értenie, hogy bár kényelmesebb külső szereplőknek bérbe adni a büféket, de ez a „késő kádári modell” a legritkább esetben eredményez minőségi vendéglátást. Elvégre a távolról jövő vállalkozónak sokszor a saját emberének még szállást is kell fizetnie, vagy az rosszabb esetben a büfé padlásterében tölti az éjszakákat. Ellenben a helyiek bevonásával – ami akár a nyugdíjasokat, de bizonyos feladatok elvégzésében még a közmunkásokat is jelentheti – minőségibb szolgáltatást lehet nyújtani, ami akár helyi sajátosságokat is fel tudja vonultatni.

 

Mi lesz a járvány után?

 

Balás azt hangsúlyozta, a járvány és a kijárási korlátozások utáni gazdasággal kapcsolatban azért nehéz jósolni, mert hasonlóval még nem álltunk szemben.

 

„Várhatóan év végéig nem, vagy nem szívesen mozdulnak majd ki a lakásukból az emberek. Ez egy teljesen új kihívás:

 

olyat már láttunk, hogy összeomlik a bankrendszer, ebben az esetben elő tudunk venni szakkönyveket, hogy megnézzük, mi a teendő. De mit lehet tenni, amikor mindenki otthon ül? Sokan el sem tudják költeni a jövedelmüket.”

 

Máté azzal számol, hogy a most lendületet vett online vásárlások a válság után is népszerűek maradnak.

 

„Elég csak belegondolni, hogy milyen ritkán akartunk online vásárolni a járvány előtt – még azok is, akiknek egyébként az internet világa nem idegen. Erre most például nekem is van egy külön gyűjteményem a különböző áruházak alkalmazásaival, és ahelyett, hogy plázába járnék, itt nézem meg, hogy mit tudnék vásárolni. Nyilván, ha vége a krízisnek, újra elmennek majd a boltokba vásárolni az emberek, de

 

fontos változás, hogy rengetegen megismerkednek ezekkel az alkalmazásokkal, és sokkal hamarabb döntenek majd úgy, hogy inkább ezeken keresztül vesznek meg valamit.”

 

A Google a barátod

 

A Hétfa igazgatója szerint is tartós lehet ez a fellendülés az online piacon, de figyelmeztetett: ez amilyen hasznosnak tűnhet, úgy sajátos egyenlőtlenséget is szülhet.

 

„Ebből is ki fognak szorulni fogyasztók. Mi lesz majd például az idősebbekkel, akik ha Facebookot már talán használnak is, de a netes rendelések még idegenek tőlük? Őket komoly feladat lesz az ehhez szükséges tudással ellátni” – mondta Balás.

 

Ráadásul elmondása alapján a piac megpróbáltatásainak még csak az elején járunk.

 

„Három szakaszra lehet bontani a jelenlegi válságot:

 

most befelé megyünk a járványba, és ezért kármentés zajlik. Aztán lesz egy tartós, többhónapos állapot, ez idő alatt fognak kiépülni a digitális piacterek, amiket támogatni kell.

 

És a kivezető szakaszban helyre kell állítani azokat a struktúrákat, amik a normál állapotban működtek” – foglalta össze.

 

Szerinte könnyen lehet, hogy miként annak idején a Facebook, a Twitter és más oldalak az online közösségi érintkezésben a legtöbb versenytársukat háttérbe szorították, úgy most is alakulhatnak olyan kezdeményezések, amik szinte egyeduralkodóvá válnak. A marketingszakember ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy gyűjtőoldalak előbb-utóbb mind a kínálati, mind a keresleti felet rosszul érintik.

 

„Rövid távon jók lehetnek a gyűjtőoldalak, de a turizmusban láthatjuk, hogy a szállodáknak ez tulajdonképpen rabszolgaság: rengeteg jutalékot kell fizetniük. A felvevőpiacnak ez pozitív lehet, de a kiskereskedőt, gyártót mindenképpen terhelni fogja, ha egy plusz láncszem van a piacon. Nem mellesleg egy idő után ez az árakat is növeli” – figyelmeztetett.

 

Máté ezért úgy látja, azok járnak jobban, akik bíznak a saját termékükben annyira, hogy lemondanak az ilyen formán kényelmesnek és biztosnak tűnő bevételről. Ehhez azonban szerinte elengedhetetlen a keresőoptimalizálás, ugyanis – mint arra felhívta a figyelmet – a netes vásárlások nagy része még ma is Google-kereséssel, és nem más felületeken kezdődik.

 

Ha kíváncsi vagy, hogyan néz ki munkavállalói szemszögből a koronavírus-válság, ide és ide kattints!

 

CÍMLAPKÉP: Vitárius Bence

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, míg öten elhunytak. Mutatjuk a hétfői számokat!

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

21 ember gyógyult fel Magyarországon az új típusú koronavírusból, és öt új halálozásról érkezett hír.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás