Egyszerre mélyütés és lehetőség a koronavírus a magyar fürdőknek

A kisebb fürdők közül lehet olyan, amelyik nem éli túl a koronavírus miatti ideiglenes bezárást, de a nehéz időszakot hasznosan is el lehet tölteni. Orbán Viktor szerdai rendkívüli bejelentései pedig levegőhöz juttathatják az idegenforgalmat – turisztikai szakértőt kérdeztünk arról, mi várhat a magyar turizmus egyik legfontosabb ágazatát jelentő gyógyfürdőkre.

Ebből az ízes nyugati dialektussal előadott kívánságból csukott szemmel is kitaláltam volna, hogy otthon vagyok, és egy földimet hallottam a Vas megyei Bükfürdő bejáratánál. Az ország egyik leglátogatottabb fürdőjében dolgozó úr alighanem azt szerette volna minél előbb megtudni, hogy szerdától teljesen lakat kerül-e a munkahelyére.

Csak pár órát kellett várnia, mert kedd délután a büki gyógyfürdő hivatalosan is bejelentette: március 18-tól határozatlan ideig nem nyit ki.

Ezzel Bükfürdő népes táborhoz csatlakozott. Korábban a teljes bezárás mellett döntött például Hajdúszoboszló, Miskolctapolca, Sárvár, Zalakaros, Kehidakustány, a mezőkövesdi Zsóry fürdő, valamint főpolgármesteri utasításra Budapest minden fürdője is felfüggesztette működését. Bükfürdőhöz hasonlóan Hévíz is március 17-én fogadott egy ideig utoljára vendégeket.

Kampó

Egyébként meglepő lehet, de a koronavírus önmagában nem teszi veszélyesebbé a fürdőzést. A Népegészségügyi Központ tájékoztatója szerint ugyanis „a koronavírusok a vizsgálatok szerint 0,2-0,5 mg/l szabad klór jelenlétében szinte pillanatszerűen inaktiválódnak, így a megfelelően üzemeltetett medencékben életképes vírusok jelenlétével nem kell számolni”. Persze a létszámkorlátozások ettől függetlenül lehetetlen helyzetbe hozzák a fürdőket.

Orbán Viktor március 10-én, az Iparkamara évnyitóján beszélt arról, hogy ha itthon is a kínaihoz hasonló forgatókönyv valósul meg, és a járvány öt-hat hónapig is eltart, akkor a „turisztikai szezonnak kampó”. A fürdőbezárások mellett a február végén még csak csökkenő, azóta mind inkább kiürülő szállodák; a kihalttá váló Ferihegy mind a miniszterelnöki jóslatot támasztja alá.

Megkeresésünkre Bódis Gábor turisztikai szakértő, a Hungary NEXT országmárkaműhely alapítója sem tudott derűlátóbb képet festeni a magyar turizmus és a fürdők előtt álló hónapokról.

A szakértő kiemelte: 2018-ban és 2019-ben sikeres évet zártak a magyar fürdők, most ebbe a felívelő pályába rondít bele a koronavírus.

Fájni fog a leállás, de legalább lesz idő máson dolgozni

A veszteségek mértékét egyelőre csak megbecsülni lehet. Több neves fürdőhelyet is megkerestünk kérdéseinkkel, érdemi választ a cikk elkészültéig a fővárosi fürdőket üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-től kaptunk csak. Az értékesítési osztályuk azt közölte:

emellett több tervezett beruházás, így a Király Fürdő felújítása és egy pesterzsébeti csúszdapark felépítése biztosan csúszni fog a járvány miatt.

Ebben a majdnem tízmilliárd forintnyi bevételkiesésben pedig nincsenek benne a turisták egyéb költései, amikkel így szintén nem számolhat a nemzetgazdaság: a szállásokért kifizetett összegektől kezdve, az étkezéseken át a tömegközlekedésre vagy benzinre költött pénzekig. És akkor a fővároson kívüli fürdőhelyekkel még nem is számoltunk.

Bódis szerint a turisztikai vállalkozásoknak ideális esetben túl kell élnie egy pár hónapos kiesést, de ezúttal könnyen lehet, hogy elsősorban a kisebb fürdők között lesz, amelyiknek végképp le kell majd húznia a rolót. Hozzátette ugyanakkor: a kényszerbezárások idején akkor cselekednek jól a cégvezetők, ha nem ölbe tett kézzel várják az újranyitást, és intenzív marketingtevékenységbe fognak. Szerinte az osztrákokról érdemes példát venni.

„Ausztriában március elsejétől kezdődően féléves leállással számolnak.

– mondta el Bódis, aki szerint a magyarországi fürdőknek is hasonlóan kell hozzáállnia a mostani időszakhoz.

Egyébként is időszerű újragondolni a marketinget

Elmondta: a marketing átgondolására nem csak ebből a szempontból van szükség. Úgy látja, hogy bár a fürdőknek nagy a vonzereje, az egyes térségeken belül van mit javítani az együttműködésen. „Ha csak Nyugat-Magyarországnál maradunk: amikor egy ottani fürdő hirdeti magát, sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia az ajánlatban például Szombathelynek, Sopronnak vagy az Alpokaljának, ehhez jobban együtt kellene működnie az ottani szereplőknek.”

A leállás nagy bevételkiesést jelent, de a szakember szerint az üzemeltetési költségek drasztikus csökkenésével juthat pénz a marketing átalakítására. Emellett ideje is több lesz mindenkinek, ami Bódis szerint eddig szokatlannak tűnő megoldások kipróbálására is ösztönözhet.

Nekik közvetlenebbek a tapasztalataik a vendégekkel, a helyismeretük is jobb lehet. Érdekes ötletekkel állhatnak elő. Ráadásul a munkatársak is érezhetik, hogy számítanak rájuk, és kifelé is jó képet mutathat ezzel magáról egy fürdő” – mondta Bódis.

Persze kérdés, mely fürdők lesznek képesek minden munkatársukat megtartani. A turisztikai szakértő erről beszélve úgy fogalmazott: nagyon fontos lenne, hogy ne elbocsátásokkal próbálják meg orvosolni a problémáikat a fürdők. Ez már csak a bizalomépítés miatt is fontos.

A fővárosi fürdők üzemeltetőjének hozzánk eljuttatott válaszából úgy tűnik, törekednek megfogadni ezt a tanácsot. Ott egyelőre szabadságolásokkal és átszervezésekkel próbálnak úrrá lenni a helyzeten.

„A fürdők dolgozói részére 2020. március 17-től 10 munkanap fizetett szabadság kiadását rendeltük el. Ez alól kivételt jelentenek azok a munkavállalók, akik a fürdők állapotfenntartási, karbantartási és őrzési feladatait ügyeleti formában látják el. Az elrendelt szabadság leteltét követően, az aktuális helyzet ismeretében dönt a Társaság állásidő elrendeléséről, ez mely munkakörben megoldható, home office alkalmazásáról, illetve további szabadságok kiadásáról” – írták.

Már úton a mentőcsomag

Bódis úgy látja,

és valószínűleg keveseknek lesz az első gondolata a járvány remélt elvonultával egy utazás megszervezése.

Ez is az oka annak, hogy a szakember szerint az idegenforgalomnak szüksége lesz állami segítségre. Ismét Ausztriával példálózva elmondta: ott négymilliárd eurós csomaggal készülnek az ágazat életben tartására. Itthon eddig ennek az összegnek a negyedét különítették el hasonló célra, és hamarosan sokkal konkrétabb intézkedéseket is bejelenthetnek. „Külön vezérigazgató-helyettes foglalkozik a Turisztikai Ügynökségnél a témával, folyamatosan érkeznek hozzá a javaslatok a szakmától és civilektől. Akár egy héten belül is lehet a idegenforgalommal kapcsolatos stratégiáról bejelentés.”

Segítség szerdán már érkezett is a turizmusnak. Orbán Viktor rendkívüli Facebook-bejelentkezésében egyebek mellett azt mondta: a turizmusban, a vendéglátásban, a szórakoztatóiparban, a sport- és kulturális szolgáltatások területén, valamint a taxisoknak egyrészt elengedik a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét, másrészt a munkavállalóknak június 30-ig nem kell fizetniük nyugdíjjárulékot és egészségügyi hozzájárulást sem. Fontos turizmust érintő intézkedés továbbá a négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése szintén június 30-ig.

Bódis „jelentős segítségként” értékeli a járulékok elengedését, de felhívta a figyelmet arra, hogy sok idegenforgalomban dolgozó kimarad az kedvezményekből.

– kommentálta a bejelentést Bódis, miután a kormány a katával adózó taxisokat június 30-ig mentesítette az átalányadó megfizetése alól. 

Egy keddi cikkünkben láthattatok képeket az akkor még éppen bezárás előtt álló Bükfürdőről. Az elmúlt napokban a kényszerű bezárások miatt minden magyarországi fürdő hasonló szellemvárossá vált. Mutatjuk, milyen most a büki.

CÍMLAPKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

KÉPEK BÜKRŐL: Galavits Patrik / Azonnali