Tényleg kerülhetnek napi 15-20 milliárd forintba a lezárások?

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, miből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemcsak arról beszélt az Azonnalinak adott interjújában, hogy milyen gyakran nézeti át az irodáját esetleges poloskák után, hanem többek között az is megtudtuk tőle, hogy

De mi ez az összeg, hogyan lehet ekkora és miből áll? 

Reális összeg

A 2020-as magyarországi GDP egy napra leosztva körülbelül 122 milliárd forint,

– mondja az Azonnalinak Heltai László közgazdász, az LMP szakpolitikusa. Januárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 10-15 milliárd forint napi kiesésről beszélt – emlékeztet Heltai. Ezeket a számításokat a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium végzi el, az LMP szakpolitikusa szerint Parragh László is ezekre a számításokra hivatkozhatott. 

Ez a napi kiesés elsősorban a járány által legsúlyosabban érintett szektorok, a vendéglátás és turizmus hozzáadott érték-termelését jelenti és a szektorból származó adóbevételeket, amik most hiányoznak. Az pedig, hogy a januári kiesés alacsonyabb volt, mint az áprilisi, a szezonalitásnak köszönhető, azaz normál esetben áprilisban nagyobb lett volna ezen szektorok bevétele, mint januárban – magyarázza Heltai, hozzátéve, hogy ezekre az adatokra nekik ellenzéki pártként „kívülről" nincs hozzáférésük.

Nem látni pontosan, miből áll

Ezt Mellár Tamás közgazdász, független országgyűlési képviselő is így látja.

– mondja Mellár, aki szintén reálisnak tartja a napi 15-20 milliárdos kiesést. A koronavírus-járvány miatt jelentősen csökkent a fogyasztás, ami komoly kiadást jelent a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételekben – mondta az Azonnalinak a közgazdász. 

A kiesés kisebb része származhat abból, hogy a jövedelmek is csökkentek, így a jövedelemadókból is kevesebb bevétele van a kormánynak – magyarázza Mellár, aki szerint a legnagyobb kiesés az áfában jelentkezik. Emellett fontos megemlíteni azt is – mondja Mellár –, hogy nemcsak a bevételek csökkentek, hanem a kiadások is nőttek a koronavírus-járvány miatt, elég csak a vírus elleni védekezésre fordított rendkívüli kiadásokra gondolni.

Ilyenek a vakcinákra fordított összegek, az egészségügyi többletkiadások vagy a munkanélküli segélyek – bár a közgazdász szerint Magyarországra pont kevésbé jellemző, hogy növelte volna a munkanélkülieknek juttatott segélyeket. 

önmagában emiatt ebben a helyzetben bírálni sem érdemes a kormányt – mondta Mellár, kiemelve: nem véletlen, hogy az Európai Unió is felfüggesztette a maastrichti kritériumok betartását, vagyis azt, hogy az éves államháztartási hiány maradjon három százalék alatt. 

NYITÓKÉP: Fortepan / Bauer Sándor