+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. március 24. kedd, 07:06
Egyik napról a másikra rúgtak ki magyarokat sok osztrák cégtől, hiszen a koronavírus miatt hirtelen nincs szükség a munkájukra. De akkor miért írtak a papírra közös megegyezést? Miért nem próbálják inkább kihasználni az osztrák kormány által nyújtott munkáltatói kedvezményeket? El lehet-e hinni, ha valaki azt ígéri, hogy majd úgyis visszavesz dolgozni? És melyik ország fizeti ilyenkor a munkanélküli-segélyt? Elmondjuk!

A koronavírusnak köszönhetően ideiglenesen az Európai Unió számos jótéteményétől elesünk: a határok lezárásának következtében a személyek már rég nem áramolnak akadálytalanul, ezen belül a munkaerőnek pedig nincs hova áramolnia, hiszen sok munkahely kénytelen volt átmenetileg bezárni minden országban. Az első kérdés, ami ilyenkor felmerül, hogy mi lesz ilyenkor a munkavállalókkal. Ez már önmagában, egy-egy ország határain belül is sokakat érintő probléma, azonban még kacifántosabb a helyzet a külföldön dolgozó magyar munkavállalók esetén.

 

Körbekérdeztem ezért olyan magyarokat, akik Ausztriában vállaltak eddig munkát – akár úgy, hogy ki is költöztek, akár úgy, hogy naponta ingáztak Nyugat-Magyarországról –, és a koronavírus-járvány miatt most kirúgták őket. Mire hivatkozott a főnökük? Van-e rá esély, hogy visszaveszik őket? Kapnak-e munkanélküli-segélyt? Ki szabad-e egyáltalán bárkit azonnal rúgni a járványhelyzet miatt?

 

Az érintett munkavállalókon kívül két bécsi ügyvéd és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség Burgenlandi szervezete is válaszolt az Azonnalinak.

 

Közös megegyezés állt a papíron, de azért aláírták

 

„Pénteken azzal köszönt el a főnököm, hogy született egy rendelet a hotelbezárásokról, vasárnap szól telefonon, ha hétfőn netán mégis be kellene jönni” – mondja Dia, aki egy tiroli hotelben dolgozik. (Tirol a koronavírus által különösen sújtott terület, az egyik helyi síparadicsom, Ischgl a járvány egyik európai gócpontja). Diát aztán hétfőn reggel tajtékozva hívta a főnöke, hogy miért nem ment be reggeliztetni, majd berendelte a hotelbe, és elé tett egy azonnali hatályú felmondást.

 

Bár a munkáltató a munkafelvétel önkényes megtagadására hivatkozott, a papíron mégis közös megegyezéses szerződésbontás szerepelt.

 

Diáék amúgy ezen nincsenek különösebben meglepődve. Amint a férje hozzátette: tapasztalatai szerint Ausztriában az ilyen típusú, azonnali hatályú kirúgás akár csak kisebb bakik miatt is, a koronavírus nélkül is eléggé jellemző a vendéglátószektorban, ahol főleg külföldiek dolgoznak.

 

Hivatalosan szintén közös megegyezéssel kényszerült távozni a munkahelyéről a sofőrként dolgozó, Magyarországról ingázó Norbert is, aki emellé kapott egy írásos ígérvényt is, hogy visszaveszik, ha enyhül a járványhelyzet. Ennek ellenére Norbert nem a legnyugodtabb, mert a ki nem vett szabadnapjai és túlórái nincsenek kifizetve.

 

 

Ugyanilyen ígérettel és közös megegyezéssel váltak meg Pétertől is, aki ingázva, villanyszerelőként dolgozott különböző megrendelőknek egy osztrák közvetítőcégen keresztül. Mint mondta, csapata mindig a maximális értékelést kapta a megrendelőktől, ezért arra számított, hogy koronavírus-válság ide vagy oda, őket nem fogják kirúgni. Nagyon megdöbbent, mikor mégis ez történt. 

 

„Csütörtökön kaptunk egy telefonhívást attól a cégtől, akihez közvetítve voltunk, hogy pénteken nem kell menni dolgozni. Oké, felhívtuk a közvetítőcégünket ezzel, akik azt mondták pénteken, hogy semmi gond, menjünk szabadságra. Aztán jött a hír vasárnap, hogy hétfőn sem megy senki, a kedd is kérdéses, összeülnek a tulajdonosok, főnökök és tárgyalnak a továbbiakról. Vártunk, majd kedden

 

jött egy telefon a mi cégünktől, hogy bezárták az építkezéseket, ezért nem lesz munka, de elküldik mindezt e-mailben is. Aztán jött is az e-mail, csak csatolva egy közös megegyezéssel való felmondás állt benne,

 

de ígéretet tett arra, hogy ha újraindul minden, azonnal visszavesznek minket” – mesélte Péter.

 

Jó ötlet volt az ilyeneket aláírni?

 

Magyar tapasztalaltokból kiindulva egyáltalán nem. Mivel az azonnali hatályú felmondás jogszerűen csak súlyos ok miatt történhet, egyébként ki kell fizetni a felmondási időre, jellemzően egy hónapra eső bért, így Magyarországon tipikus módszer, hogy inkább közös megegyezéses papírt íratnak alá a munkavállalóval – közös megegyezésben ugyanis bármiben meg lehet állapodni: abban is, hogy azonnali hatállyal szüntetik meg a munkaszerződést, és így nem kell még arra az egy hónapra sem bért fizetni.

 

Miután megkérdeztem két, Bécsben dolgozó magyar ügyvédet és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség burgenlandi szervezetét (akik még magyar nyelvű tanácsadást is tartanak a tartományban), hamar kiderült, hogy Ausztriában sincs ez másképp.

 

Az osztrák jog szerint azonnali hatályú felmondás indoka lehet például az igazolatlan távolmaradás, a munkavégzés megtagadása, szabadságvesztés miatti hosszabb idejű távolmaradás, alkalmatlanság, alkoholizmus, lopás, munkahely jogosulatlan elhagyása, súlyos kötelezettségszegés, vagy a munkáltató sérelmére elkövetett bűncselekmény – sorolták az Azonnali kérdésére Hahn Fanni és Párczer Zsuzsanna, Bécsben is praktizáló ügyvédek, hangsúlyozva, hogy

 

a koronavírus miatti válság nem számít azonnali felmondási oknak.

 

Ha ilyen okok nélkül rúgnak ki valakit azonnali hatállyal, akkor az illető felmondási kártalanítást követelhet. Csakhogy a fenti történetekben a munkáltatók mindig közös megegyezéses papírt írattak alá a munkavállalókkal, aminek köszönhetően nem kell attól tartaniuk, hogy a munkavállaló utóbb valamilyen anyagi igény miatt mégis bepereli őket. A munkavállalók annyiban járnak jobban, ha aláírják a közös megegyezést, hogy ez esetben rögtön jogosultak munkanélküli segélyre, ha viszont megalapozottan azonnali hatályú felmondással rúgják ki őket, akkor erre négy hetet kell várniuk – derül ki az ügyvédek Azonnalinak küldött válaszából. (Ha meg megalapozatlanul, akkor ezt megint csak drága és hosszas bírósági eljárás során kell bebizonyítani.)

 

Azokkal az ígérvényekkel kapcsolatban, amiket egyes munkáltatók tettek a válság utáni visszavételre, Hahn Fanni és Párczer Zsuzsanna azt írták: ha a felek írásos megállapodást kötöttek az újrafoglalkoztatásról, és a munkáltató mégis megszegi az újrafoglalkoztatási kötelezettségét, akkor a munkavállaló szintén felmondási kártalanítást követelhet. Ez persze azt jelenti, hogy perelni kell a pénzért, ami macerás és drága, szóval gyakorlatilag – amint Dallos Bertold, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) burgenlandi munkatársa fogalmazott – az ilyen ígérvények inkább csak csak körítésként szolgálnak, hogy a munkavállalók a közös megegyezést szívesebben aláírják.

 

Azért nem mindenkit vesz le ez a lábáról. Judit, aki egy közvetítőcégen keresztül dolgozik szobalányként egy bécsi szállodában, és már kapott jelzéseket arra, hogy hamarosan neki is felmondanak, azt írta az Azonnalinak: szerinte azért ígérgetik a későbbi visszavételt, hogy ne legyen pánik, ő azonban biztosan nem fogja a közös megegyezést aláírni.

 

Mi lesz a munkanélküli segéllyel?

 

Ez már attól függ, hogy az illető munkavállaló Ausztriában él-e, vagy pedig Magyarországról ingázik. Előbbi esetben jobban jár, hiszen az osztrák munkanélküli segélyre jogosult. Ha viszont magyar lakcíme van, akkor a magyar munkanélküli segélyt (hivatalosan: álláskeresési járadékot) kapja, aminek az összege sokkal alacsonyabb, és alapesetben csak három hónapig jár.

 

Levente, aki egy bécsi étterembe ingázott eddig, például kilencvenezer forintot fog kapni – Ausztriában élő munkatársai pedig ezer eurót, ami a mostani árfolyam szerint már a 350 ezer forintot is meghaladja. Ő leginkább ezt tartja igazságtalannak, nem is azt, hogy nem tud dolgozni; hiszen az ő fizetéséből ugyanúgy levonta eddig az osztrák állam a járulékokat.

 

A helyzet tehát az, hogy

 

azok az ingázó munkavállalók, akik eddig hazahozták a Burgenlandban vagy Bécsben megkeresett eurójukat itthon elkölteni, most nem az osztrák, hanem a magyar állam – jóval szűkmarkúbb – szolidaritására vannak utalva,

 

miután az osztrák munkáltatóik döntése nyomán munkanélküliek lettek. Ráadásul ők akár évek óta a járulékokat nem is Magyarországra, hanem Ausztriába fizették be, bár természetesen magyarországi vásárlásaikkor áfafizetéssel nyilván hozzájárultak ahhoz a magyar költségvetéshez, amiből most majd az álláskeresési járadékot kapják egy ideig.

 

Ezen persze nincs mindenki felháborodva. Nóri, aki kozmetikusként dolgozik Bécsben, viszont Leventével ellentétben ott is él, úgy látja: jogos, hogy az ingázók a kisebb magyar munkanélküli-ellátást kapják, hiszen nekik nem is kell a drágább osztrák megélhetési költségeket viselniük.

 

 

Arra a felvetésre, hogy megfigyelhető-e, hogy az osztrák munkáltatók elsősorban a külföldről ingázókon próbálnának spórolni, csak óvatos tippeket kaptam a válaszadóktól. Az ÖGB-s Dallos Bertold szerint például logikus lenne, ha először az ingázóktól válnának meg az osztrák munkáltatók, hiszen a határzár miatt egyébként is nehézségekbe ütközhet a határon való átjutás, ugyanakkor látni kell, hogy osztrákok tízezreit is kirúgták, és hogy maguk a munkáltatók is nagyon nehéz helyzetben vannak.

 

Mi lehetne a megoldás?

 

Leginkább a Kurzarbeitnak nevezett konstrukció, ami szó szerint rövid munkát jelent, és eddig csak bizonyos ágazatokban volt rá lehetőség, most azonban a koronavírus miatt általánosan kiterjesztette az osztrák kormány. A lényege az, hogy három hónap átlagában a tíz százalékára csökkenthető a munkaidő akár egyenetlenül is (tehát mondjuk ha az első két hónapban olyan súlyos a vírushelyzet, hogy nulla százalékot tud ledolgozni valaki, akkor a harmadikban harminc százalékkal kihozhatja az átlagot), és

 

fizetési sávtól függően 80-90 százalékát megkapja a munkavállaló a fizetésének, ugyanis az állam ezt kipótolja

 

– magyarázta Dallos Bertold az Osztrák Szakszervezeti Szövetségtől. 

 

A gond csak az, hogy ezt a munkavállaló nem, csak a munkáltató kérheti. Sokan azonban anélkül, hogy kiismerték volna ezt a lehetőséget, inkább gyorsan mindenkit kirúgtak (pontosabban rávették a munkavállalóikat, hogy írjanak alá egy azonnali hatályú közös megegyezést). A szakszervezeti szövetség egyébként azt ajánlja a munkáltatóknak, hogy éljenek a Kurzarbeit lehetőségével.

 

Vannak azért, akik élnek is vele, például a már említett bécsi kozmetikus, Nóri munkáltatója. Náluk mind a hét alkalmazottat Kurzarbeitra küldték, de szerinte ez attól is függ, hogy a munkáltató mennyire viseli a szívén az alkalmazottai sorsát. A Kurzarbeit lehetősége szóba jött a bécsi étteremben dolgozó Levente esetében is,

 

neki azonban azt mondták: ha Kurzarbeitra megy, fel kell használnia a szabadságait. Emiatt tudatosan döntött úgy, hogy akkor inkább távozik közös megegyezéssel.

 

Mint mondta, kollégái is így döntöttek, mindannyian inkább a munkanélküli segélyt választották, mint azt, hogy a szabadságaikat már most, március-áprilisban feláldozzák. Hahn Fanni és Párczer Zsuzsanna ügyvédek az Azonnali ezzel kapcsolatos kérdésére azt írták: a Kurzarbeit során a múlt évből megmaradt szabadságokat mindig ki kell venni, és a munkáltató jogszerűen dönthet úgy, hogy Kurzarbeittól függetlenül szabadságot rendel el, ha kénytelen volt bezárni a járvány miatt.

 

Mit lehet most már tenni?

 

Forduljanak ügyvédhez, a szakszervezetekhez, vagy az Arbeiterkammerhez (utóbbi, a munkáskamara egy olyan köztestület, amely a munkavállalói érdekeket államilag fenntartott keretek között képviseli) – mondták az Azonnali kérdésére az ügyvédek, az ÖGB szakszervezet és az Arbeiterkammer burgenlandi fiókja.

 

Dallos Bertold az ÖGB-től azt is hozzátette: külön információs oldalt is indítottak, ahol több nyelven, így magyarul is elérhetők a legfontosabb információk a koronavírus miatti osztrák munkaügyi helyzetről. 

 

Természetesen nem felejtettük el a magyarországi munkavállalókat sem a koronavírus-járvány idején – hamarosan jönnek további cikkeink a témában. A cikkben megszólaló munkavállalók az általuk kért anonimitás érdekében fiktív keresztnevekkel szerepeltek.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

CIKKÖZI KÉPEK: A hegyeshalmi határ 2020. március 17-én – ekkor már csak az áruforgalom és a dolgozni járók számára volt nyitva. Fotók: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás