15 ezer lélegeztetőgépet rendelt Magyarország

És immár 150-200 hazai egészségügyi dolgozó is megfertőződhetett a koronavírussal: többek között ezt mondta Gulyás Gergely az Azonnali kérdéseire a csütörtökön tartott kormányinfón, ahol ezen felül újabb gazdaságvédelmi, járványügyi, valamint az érettségik lebonyolításával kapcsolatos döntésekről számolt be. Jövünk a részletekkel.

Ezen felül a magyar kormány 15 ezer lélegeztetőgépet rendelt meg, habár nem tudni, ebből ténylegesen mennyi érkezik meg a járványhelyzet közepén – a legrosszabb forgatókönyvek szerint mindenesetre egyszerre akár 8000-8500 lélegeztetőgépre is szükség lehet hazánkban a koronavírusos betegek ellátására: többek között erről számolt be az Azonnali kérdésére válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

Gulyás tájékoztatója elején bejelentette:

+ A szerdai ülésén a kormány azt a döntést hozta, hogy szombattól kezdve újabb egy hétre hosszabbítja meg a kijárási korlátozásokat. Ez a jövőben is hasonló minta szerint folytatódik majd, vagyis a szerdai kormányüléseken születik döntés a kijárási korlátozások fenntartásáról, szigorításáról, vagy épp enyhítéséről.

+ Az önkormányzatok

Gulyás szerint a tapasztalatok szerint a húsvéti négynapos ünnepeken az önkormányzatokkal való együttműködés sikeres volt, ugyanis a húsvéti ünnepek alkalmára is lehetőségük volt szigorúbb közterülethasználati intézkedések bevezetésére a településeknek.

+ Eddig körülbelül 500 milliárd forintnyi összeget költöttünk egészségügyi védőeszközökre. Mindenesetre csak az a biztos, ami már megérkezett: sajnos a szerződés és az előleg nem garancia arra, hogy az eszközök megérkezzenek.

Az érettségikkel kapcsolatban is fontos döntések születtek a kormányülésen: Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár már a múlt héten beszámolt arról, hogy a tervek szerint az írásbeli vizsgálat megtartják, ezt most Gulyás Gergely a kormányülést követően is megerősítette. Viszont:

+ Előrehozott érettségikre nem lesz most lehetőség,

Összesen 113 ezren jelentkeztek érettségi vizsgákra Magyarországon, ebben azonban az előrehozott érettségizők is benne vannak: nélkülük körülbelül 78 ezren lesznek a most érettségizők.

+ Kizárólag írásbeli érettségiket tartják meg, szóbelire csak ott kerül sor, ahol eddig sem lehetett írásbeli formában érettségizni. Ez körülbelül 3200 diákot érint a 78 ezerből.

+ Az érettségik május 4-én kezdődnek és körülbelül 2 hétig tartanak majd. A vizsgázók száma egy helyiségben nem lehet több, mint tíz fő, a helyiségen belül is másfél méteres távolságot kell majd tartani.

+ Ha valaki mégsem akar most érettségizni, nem kell neki. Ősszel újabb érettségi vizsgákat szerveznek majd, így akik akkor teszik ezt le, azok jövőre mehetnek egyetemre.

+ Az OKJ-vizsgákat is írásban bonyolítják le, amennyiben lehetséges.

A kormányülésen gazdaságvédelmi döntéseket is meghoztak, többek között:

+ A beszámolók és adóbevallások határidejét elhalasztották: 2020 szeptember 30-ig lehet ezeket megtenni.

+ Az online kasszát használó kereskedők 2021. január 1-jétől kötelesek az elektronikus fizetés lehetőségét biztosítani mindenhol. Ez nem jelenti a készpénzfizetés korlátozását, de a kártyás fizetés lehetőségét meg kell teremteni a lehető legszélesebb körben.

+ A SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatások mentesülnek az SZJA-fizetés alól. Az erre utalható keretösszegeket is megemelik, a közszférában 200 ezerről 400 ezerre, a versenyszférában pedig 450 ezerről 800 ezerre emelkedik a béren kívüli juttatások keretösszege.

+ Az idegenforgalmi adót év végéig nem kell beszedni. Az állam azonban az ifa-bevételekhez ugyanekkora összeget továbbra is hozzá fog tenni.

+ A rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésére és építésére vonatkozó áfa-kulcs 5 százalékra csökken a jelenlegi 27 százalékról.

+ Az adóhatóság a jó adózói minősítést senkitől nem vonja meg a veszélyhelyzet alatt, amennyiben tartozása marad.

+ Fizetés nélküli szabadság ideje alatt alapesetben nem jár egészségügyi ellátás, ezért a kormány változtatott: május 1-jétől kezdve a munkáltatók kötelesek egészségbiztosítási hozzájárulást fizetni munkavállalóik után akkor is, ha azok fizetés nélküli szabadságon vannak.

+ Július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5 százalékra csökken 17,5-ről.

A miniszter újságírói kérdésekre is válaszolt: az Azonnali arra volt kíváncsi, hogy összesen hány lélegeztetőgépet szeretne Magyarország beszerezni, jelenleg hány készülék használható Magyarországon, illetve ezek közül hánynak van még szabad kapacitása koronavírusos betegek ellátására. Gulyás válasza szerint

Azt azonban nem tudni, hogy a kormány által megrendelt 15 ezer lélegeztetőgépből mennyi is érkezik majd meg ténylegesen, illetve mennyi lesz működőképes, hiszen a jelenlegi piaci viszonyok között még a megrendelés vagy az előleg kifizetése sem garancia arra, hogy a termék valóban beérkezik.

Tervezik e azon idős emberek kötelező szűrését koronavírusra, akik kórházi kezelés után térnek vissza az idősotthonokba? – erre is kíváncsiak voltunk a minisztertől, mire azt a választ kaptuk, hogy az ilyen esetekben vagy koronavírus-szűrést, vagy karantént, vagy mindkettőt alkalmazzák. A fertőzött egészségügyi dolgozók száma pedig Gulyás szerint arányosan nőtt a két héttel ezelőtti 85 főhöz képest, a nemzetközi trendeknek is megfelel, vagy még jobb is azoknál ez az arány.

Más újságírói kérdésekre is válaszolt a miniszter, ezek közül szemezgetünk a teljesség igénye nélkül:

+ Karácsony Gergely az Azonnalinak adott interjújában kettesre értékelte tízből a kormány és a főváros közötti kommunikációt, ön hanyast adna erre? Gulyás szerint

+ Ugyancsak az Azonnalin megjelent interjúban beszélt arról a főpolgármester, hogy május közepén el kellene gondolkozni a szigorítások enyhítésén, tervezi-e ezt a kormány? „Én leszek a legboldogabb”, ha ebben Karácsony Gergelynek igaza lesz, mondta a miniszter, de erre a kérdésre felelős választ egyelőre nem lehet adni.

+ A főpolgármester szerint a járványügyi védekezés kormányzati feladat, megtett-e mindent a kormány szerint a főváros ennek ügyében? A járványügyi védekezés mindenki feladata, az pedig, hogy egy fővárosi intézményben – nevezetesen a járványgócponttá vált Pest úti idősotthonban – mi történik, nem tehető zárójelbe. Gulyás szerint az ellenzék rossz nyomon indult el, mikor „az acsarkodást nem állította le”, a főpolgármester pedig ennek az elszenvedője. Később hozzátette: ahhoz képest, ahogy Karácsony szövetségesei és a magyar ellenzék fogalmaz, a kormány még igen „úrias” stílust üt meg.

+ Kásler Miklós két kórházigazgatót is leváltott, hatékony-e ez a járvány elleni védekezésben? Gulyás szerint ha valaki nem teljesíti az operatív törzs utasításait a járványhelyzetben – mint ahogy azt a székesfehérvári kórház esetében láthattuk – le kell vonni a konzekvenciákat. Ez nem az intézményvezetők szakmai vagy emberi alkalmasságát minősíti, mondta, de ha például Székesfehérvárról késve érkeznek be az adatok, és emiatt a sajtó téves tájékoztatást kap a hazai helyzetről, az káros.

+ Mi a helyzet az ágyfelszabadításokkal, arra miért volt szükség? Azért, mert ahol a járvány igazán berobbant Európában, ott láthattuk, hogy

A 60 százalékos ágyfelszabadítást szakemberek javaslatai alapján hozták meg, és bár az ellátásban jelenthet ez kellemetlenségeket, de az ágyak kihasználtsága jelenleg 67-68 százalék körül alakul, így a feszültség valamivel kisebb. Intenzív, aktív és folyamatos kórházi ellátásra szoruló betegeket pedig ezzel sem fognak hazaküldeni. Ráadásul nem lehet egy felszabadult ágyba egyik napról a másikra koronavírusos beteget fektetni, ehhez ki kell alakítani például a körülményeket a lélegeztetőgépek beszereléséhez. Ez heteket is igénybe vehet.

+ Orbán Viktor azt mondta, a járvány csúcspontján akár 8000-8500 lélegeztetőgépre is szükség lehet. Tényleg kell ennyi készülék? A miniszterelnök a legpesszimistább forgatókönyvvel számolt. A lélegeztetőgépek nagy része viszont egyelőre szabad, a nyilvántartott betegek 10 százalékánál több semmiképp sem szorul ilyen kezelésre. Általános cél viszont, hogy a járványhelyzet után is rendelkezésre álljon 8000-8500 készülék.

+ A válsághelyzet leple alatt az egészségügyi struktúra régóta halogatott átszervezését láthatjuk-e most? Nem ez a kormány szándéka, de mint minden válság, ez is a rendszer próbáját jelenti, így indokolt lehet majd a következtetések levonása.

+ Mikor tetőzhet a vírus? Nem hetekig, hanem hónapokig tart még a járványhelyzet. Később még kisebb hullámokban vissza is térhet a fertőzés, de most sem tűnik tévesnek a tetőzés június-júliusra jósolt forgatókönyve. Van olyan kedvezőbb szcenárió, amely ezt viszont már májusra ígéri, a lényeg az, hogy a vírus reprodukciós rátája 1 alatt maradjon: vagyis egy fertőzött egynél kevesebb emberre fertőzze tovább a vírust. Ha ezt sikerül elérni, onnantól csökken a megbetegedések száma, ettől pedig már nem járunk mesze.

+ A gazdaságvédelmi alapba 1345 milliárd forint került átcsoportosításra a minisztériumoktól. Mennyit vontak el az egyes tárcáktól emiatt? A Miniszterelnökségtől 119 milliárdot, ebből 37 milliárd Paks II.-re vonatkozik; a Földművelésügyi Minisztériumtól 20, a belügytől 28, a pénzügytől 21, a külügytől 22, a Miniszterelnöki Kabinetirodától 46, milliárd forintot vontak el.

854 millió forintot a Miniszterelnöki Kormányirodától is elvontak. Mindez a tárcák életét megnehezíti, de a bérkifizetéseket nem veszélyezteti.

+ A családi pótlék és a munkanélküli járulék emelését továbbra sem tervezik? Nem, a segélyezési rendszert már a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok kipróbálták, de tragikus következményekkel járt. Legfeljebb azért mondhatunk nekik köszönetet, hogy tanulhattunk a hibáikból – mondta.

+  Mennyi idő lehet az, míg a gazdaság visszaáll normális állapotába? Nehéz megjósolni, de az IMF prognózisa kedvező. Málta kivételével minden más EU-tagállamban nagyobb lesz a recesszió, mint itthon, a jövő évi várható növekedés mértéke pedig meghaladhatja az idei csökkenését.

FOTÓ: MTI