+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 21. szombat, 19:28
Az Osztrák Néppárt Tirolban olyannyira lekötelezett a turizmusiparnak, hogy az utolsó percekig elhallgatta a koronavírus megjelenését. De óriási képmutatás ezen pont a magyar kormánymédiának szörnyülködnie.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A magyar sajtóban először az Azonnali számolt be arról, hogy egyre valószínűbb:

 

a tiroli Ischglből a tartományi kormányzat késlekedése miatt kétezernél is több koronavírussal fertőzött személy spriccelhetett szét

 

– főleg Németországba és a skandináv államokba. Izlandra eleve Ischglből került be először a vírus.

 

A néppárti vezetésű alpesi tartomány azonban legalább egy hetet késlekedett, pedig már március legelején Izland, majd Dánia és Norvégia is jelezte: az Ischglből visszatért turisták között többeknek is pozitív lett a koronavírus-tesztjük.

 

Több, mint tíz napig tudatosan tétlenkedett Tirol

 

Történt ugyanis, hogy egy február végi, Münchenből érkező Icelandair-járaton tizenöt fertőzöttet találtak az izlandi hatóságok: valamennyien előtte a tiroli Ischglben síeltek. Március 5-én Izland Ischglt a kínai Vuhan városával egy szintre téve fertőzött vidékké nyilvánította, onnantól kezdve mindenkinek, aki Ischglből érkezett – vagy a megelőző két hétben járt ott – karanténba kellett vonulnia.

 

A tiroli síparadicsomban azonban csak március 7-én jelentették az első fertőzést: egy bulihely német alkalmazottjánál lett pozitív a teszt. Tirol csak ekkor reagál – noha két napja már tudnak az izlandiak döntéséről –, és ekkor is tagad: a tartományi egészségügyi kormányzat szerint „orvosi szempontból kizárt”, hogy náluk előforduljon a koronavírus.

 

Az ok sejthető: a tiroli kormányzat nem akarja idő előtt lefújni a síszezont,

 

az ugyanis egyrészről gazdasági veszteséggel, munkanélküliséggel járna, másrészről éppen a szálloda- és turizmusipar a Tirolt vasmarokkal és örök idők óta fogó Néppárt egyik legfontosabb szponzora (a tiroli ÖVP és a helyi turizmus közötti kapcsolatokról itt írt egy osztrák tényfeltáró honlap). Azaz a buli folytatódott Ischglben – egy héttel az izlandi pozitív tesztek, valamint két nappal a hivatalos izlandi bejelentés (Ischgl veszélyövezetté nyilvánítása) után is.

 

Március 9-én már tizenöt munkatárs fertőződött meg ugyanazon a bulihelyen, ahol a német alkalmazott is, Tirol ekkor végre lép, de csak ezt az egyetlen egy lokált zárja be (ennek okairól alább) – a szezon megy tovább, a bevételek csilingelnek. Tirol még mindig azt állítja: nincs koronavírus-veszély. Csak három nappal később dönti el mégis a tiroli kormányzat: slussz, vége a szezonnak, bezárnak a síliftek is – ténylegesen azonban csak rá három napra áll le az üzem. Azaz

 

az izlandi esetektől két hét telt el, amíg Ischglben a vírus szabadon fertőzhetett, ahol turisták ezrei fordultak meg ezalatt, akik mára visszatértek

 

főként Németországba, Dániába és Norvégiába. Ekkor a dán megfertőzések fele (!) Ischglből származott.

 

Március 13-án – amikorra már, bár szintén megkésve, a német Robert Koch Intézet Irán, Olaszország és Vuhan mellé felveszi Tirolt is az utazásra nem ajánlott, fertőzött helyek listájára – dönt Bécs: több tiroli települést is teljes karantén alá helyeznek. Tirolban azóta már kijárási tilalmat is bevezettek.

 

Innentől már Ausztriában is erős a kritika, Tirol néppárti egészségügyi tanácsosának az osztrák közszolgálati ORF-en kemény kérdésekkel kell szembesülnie, de ő csak azt hajtogatja: a tartomány mindent helyesen csinált.

 

Tirol a Néppárt, a Néppárt meg a turizmusipar markában

 

A történetet mostanra a magyar állami propagandagépezet is megtalálta magának – az osztrák válságkezelés katasztrofális állapotát akarnák bizonyítani (úgy is, mint „hanyatló Nyugat”), ami természetesen még inkább ki kell, hogy emelje a magyar kormányzat fellépését.

 

A kritika természetesen jogos, mert ki lehet jelenteni a bécsi Der Standard napilappal együtt: Tirolban a gazdasági érdek napokon át felülírta az emberek érdekeit. A néppárti tartományi kormányzat – miközben mindent tudhatott legkésőbb március 5-én – bő tíz napot várt, amíg képes volt tényleg lehúzni az idei szezon rolóját.

 

Mindez azonban nem en bloc igazolja, hogy Ausztria, pláne az egész nyugati világ rosszul kezeli a válságot, hanem

 

arra mutat rá, hova vezet, amikor gazdasági lobbik fogságába kerül a politika. Innen pedig a történet Magyarországon is érthető,

 

elvégre a monarchiából örökölt korrupciós, mutyizós, haveri alapon lebizniszelt világ Ausztriában is jelen van (bár a NER intézményesített maffiaállamiságánál sokkal kisebb mértékben), ahogy az sem lehet Magyarországon ismeretlen, amikor gazdasági körök érdekkijárójává válik a politika.

 

Elvégre nem meglepő módon a tiroli liftbezárások ellen a leghangosabban az a Franz Hörl szólalt fel, aki nemcsak Tirolt képviseli néppárti színekben a parlamentben, de a sífelvonókat üzemeltető cégeket is az ÖVP-közeli Gazdasági Kamarában, amelynek egyben országos alelnöke is. Emellett tucatnyi tiroli turisztikai cégben, sífelvonócégben van érdekeltsége, vagy tölt be igazgatósági vagy felügyelőbizottsági pozíciót. Azaz tényleg a legelfogulatlanabb ember, ha arról van szó, be kell-e zárni a sífelvonókat a turisták érdekében. Hörl nyakig benne van a tiroli politikában és gazdaságban,

 

már csak tisztségei is mutatják, miként működik a Freunderlwirtschaft, a politika és a gazdaság összefonódása.

 

Ezt a rendszert az ÖVP építette ki és tartotta fenn – a párt (elődjét is beleszámolva) 1918 óta uralja az alpesi, kőkonzervatív és nagyon vallásos tartományt. (Aki Tirol szellemi bornírtságára kíváncsi, annak egyik felmenőm, Carl Techet pamfletjét ajánlom a témában, akinek a falusiak haragja elől Münchenig kellett aztán menekülnie.)

 

Amikor a politika a gazdaság szolgálóleánya

 

A turizmus irgalmatlanul fontos, ennek révén vált Tirol az egykoron szegényes hegyvidékből mára Ausztria második leggazdagabb tartományává. A turizmus több, mint ötmilliárd eurónyi éves bevételt jelent, a hétszázezer lakosú tartomány nemzeti össztermékének ötöde jön innen. Csak a kis Ischglben másfélmillió vendégéjszakát töltenek el a turisták. Az ágazat pedig

 

nem bízza magát csak a piacra, noha nagyon piacpárti, hanem – amint azt a piacpártiaktól megszokhattuk – az államot saját lobbiszervezetévé teszi.

 

Hogy az egész osztrák szállodaipar mennyire nem áll messze az ÖVP-től, mutatja: alig kerültek Sebastian Kurzék kormányra, az FPÖ-vel közösen a már egyébként is kedvezményes 13 százalékról (ami más vállalkozásoknak 20) lecsökkentették 10 százalékra a fizetendő áfát a hotelek számára. (Mindez arra emlékeztetett, amikor a németeknél a neoliberális FDP 2009-ben kormányra kerülve, azonnal csökkentette a hozzá szintén közelálló szállodatulajdonosok adóterheit.)

 

Másrészről az ÖVP-vel szoros kapcsolatban álló tiroli turisztikai szereplők pedig a versenyt is úgy értik, hogy például a legfontosabb sífelvonó-üzemeltetők a háttérben azért megállapodnak, a tiroli tartományi kormányzat pedig becsukja a szemét a kartellezés láttán.

 

Tirolban az ÖVP egyet jelent az állammal, az állam pedig a gazdaságnak teljesen alárendelt: az állami szereplők, amint Hörl példája is mutatja, állami és gazdasági posztok között ugrálnak, és az állami döntéshozatalt saját gazdasági érdekeik szolgálatába állítják.

 

Hogy ez miként működik, az jól látható egy SMS-ben, amit a néppárti Hörl küldött azon ischgli bár tulajdonosának, ahol addigra már tizenhat biztos fertőzés történt. Hörl ekkor is a síszezonért aggódik, és azt kéri a bártulajdonostól: zárjon be most önként, nehogy az egész szezont kelljen lefújni. Ha nem zár be a bár – írja Hörl –, „Tirol mint egy hottentotta-állam” jelenik meg, és „felkerül a németek [tiltó]listájára is”. Hörl tehát

 

nem azon dolgozik, miként lehet a fertőzés terjedését megakadályozni, hanem a síszezont akarja kitolni, amíg csak lehet.

 

Hogy mit ért Hörl „hottentotta-állam” alatt, azt nem tudom, de egy biztos: a tiroli válságkezelés pontosan megmutatja, hova vezet, amikor az üzleti érdekek betörnek a politikába, és az államgépezet puszta lobbiszervezetté válik.

 

Amikor a magyar állami propaganda „katasztrófáról” ír ennek kapcsán, elfelejti azonban hozzátenni: ezen neoliberális modell (azaz az állam bizonyos üzleti körök érdekei szerinti lezüllesztése) Magyarországon ennél előrehaladottabb. Olyannyira, hogy miközben a jelenlegi tiroli néppárti kormányzatnak kemény kritikákkal kell szembenéznie a közszolgálati médiában is – és a lemondásuk se zárható most már ki –, Magyarországon immáron a közszolgálati média is az állami üzleti körök szócsöve lett.

 

Olvass még több cikket Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás