Koronavírus-útlevelekkel mehetünk csak vakációzni idén nyáron?

Sok európai országnak jobban fájna a nyári turistaszezon teljes kimaradása, mint maga a koronavírus, ezért egyre többen már a turizmus újranyitását pedzegetik és uniós szintű megoldásokat sürgetnek. Vannak azonban, akik attól tennék függővé egy turista belépését, hogy anyaországa jól kezelte-e a járványt. De nyaralhatunk-e egyáltalán idén nyáron külföldön? Mit tesz ezért az EU? És mikor kezdjük el szervezni a vakációnkat?

Közeledünk a májushoz, ebben az időszakban pedig általában már magyarok tízezrei foglalják le nyaralásaikat. És bár a kormánypárti Magyar Nemzet úgy tudja, a belföldi turizmus már május közepén elkezdhet újraindulni, miután a várható tetőzést követően újranyitnak az éttermek, kávézók és szállodák is, annál nagyobb a homály a külföldi vakációkkal kapcsolatban.

Európa legnagyobb turistacélpontjai ugyanis változó sikerrel küzdöttek a járvánnyal: Olaszország és Spanyolország például a mai napig óriási mértékben érintett, és a járványgörbéjük is csak lassan laposodik, ezzel szemben

Logikus lenne, hogy ebben a helyzetben a járvánnyal sikeresen megküzdő államok nem szeretnének több százezer külföldit semmiféle kontroll nélkül rászabadítani az országaikra, azonban van talán egy, a járványnál is nagyobb probléma: az, hogy Európa egy jelentős része turizmusból él. Az EU-ban a turizmus összesen 22,6 millió embernek ad munkát, ez a teljes blokk foglalkoztatottságának több, mint 11 százaléka. Emellett ez a szektor az unió gazdasági teljesítményének is csaknem tíz százalékáért felelős.

És ez még csak az összeurópai adat: egyes országok még kiszolgáltatottabbak a turizmusnak, például Görögország, ahol a munkahelyek és a GDP ötöde a szektorból származik, Olaszország és Spanyolország, ahol a turizmus adja a gazdasági teljesítmény 13 és 14 százalékát, vagy Málta, amely GDP-jének csaknem negyedéért felelős, hogy jönnek-e a turisták.

ezért sokan már el is kezdtek gondolkozni azon, hogy milyen formában fogadhatnának turistákat nyáron. A probléma súlyosságát persze látja az Európai Bizottság elnöke is, aki pár nappal ezelőtt nyilatkozott egy portugál lapnak a témában, de Ursula von der Leyen sem az újranyitást tervezgető tagállamoknak, sem a nyaralásukat tervezőknek nem tudott sok konkrétumot mondani: von der Leyen mindössze arról beszélt, a nyaralásoknál „okos megoldásokra” lesz szükség több társadalmi távolságtartással.

A turizmusfüggők az EU-ban bíznak

Ezzel persze sokkal előrébb egyik turizmusfüggő tagállam sem jár, ezért a Bizottságtól függetlenül kezdték el kifejleszteni a saját „okos megoldásaikat”: Horvátország az országot évente rendre elönzönlő cseh turistahadak számára alakítana ki egy speciális korridort, Andrej Plenković miniszterelnök szerint pedig valahogy megoldják, hogy hasonló járványügyi helyzetben lévő országokból tudjanak turistákat fogadni.

Görögországban a turisztikai miniszter Harisz Teoharisz beszélt arról, hogy részükről is megoldható lesz az utazgatás – a külföldi utazás céldátumaként júliust jelölte ki – csak éppen új szabályok mellett. Nem valószínű például, hogy Görögország idén is mindenkit beengedne, a miniszter a Guardiannak arról beszélt,

A koronavírust tömeges teszteléssel és időben meghozott intézkedésekkel példaszerűen megfékező Málta is újraindulna: a szigetország kedvező helyzetben találta magát, mert fekvéséből adódóan könnyebb volt elzárni a külvilágtól, ugyanakkor, ha turizmusról van szó, szinte kizárólag csak a légi közlekedésben bízhat. Julia Faruggia Portelli, Málta turisztikai minisztere a Politico szerint például arról beszélt kilenc kollégájának, hogy a turizmusnak „vannak kockázatai, de tudnunk kell kezelni a kockázatokat”.

Faruggia Portelli ezért minél hamarabb megoldást szeretne találni, például a légitársaságokra vonatkozó szabályokban, hiszen országának a repülés „a híd a külvilág felé”. Ezért azt javasolta, hogy a légitársaságokat támogassák meg úgy, hogy akár a szokásos, 90 százalék feletti töltöttségi szint alatt is megérje nekik repülni, gyakran felmerül például, hogy az újraindulást követően a gépek középső sorait lezárnák, így vagy az ablaknál, vagy a folyosó mellett, legfeljebb 66 százalékos töltöttséggel repülnének a gépek.

Európa legnagyobb diszkont légitársasága, a Ryanair vezérigazgatója, Michael O'Leary ki is jelentette, hogy középső sorok nélkül nekik repülni sem éri meg, hiszen az egész üzleti modelljük azon alapul, hogy magas töltöttséggel repülnek, így lehetnek olyan olcsók a jegyeik is.

idióta ötlet tehát, hogy ezzel bármit is elérhetnénk.” Ilyen helyzetben pedig az egyetlen lehetőség, hogy az EU-tagok vagy elkezdik önteni a pénzt a légitársaságokba, hogy azoknak 66 százalékon is megérje működni, vagy hagyják a francba a társadalmi távolságtartást – amivel pedig a betegségtől tartó többségi társadalom orrolna meg mind a társaságokra, mind a döntéshozókra.

A fenti horvát, görög és máltai példák persze mind-mind különböző megoldásokat vázolnak fel, de egyvalami közös: a megoldást mind az EU-tól várják. Nem véletlenül: az Európai Unió pont az ilyen helyzetekben jön nagyon jól, hiszen egyszerűbb egy 27 tagállamra vonatkozó egységes turisztikai keretrendszert kidolgozni, mint minden országnak bilaterális egyezményeket kötögetni azokkal, ahonnan szívesen látnának a nyáron turistákat.

Felejtsd el az útleveled, jöhet a koronaútlevél!

Ennek megfelelően hétfőn egy közös állásfoglalást adott ki Olaszország, Görögország, Spanyolország, Portugália, Franciaország, Málta, Ciprus, Bulgária és Románia arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság prioritásként kezelje a turizmust a hamarosan bemutatásra kerülő uniós helyreállítási tervben. Az uniós miniszterek hétfői videokonferenciájukon arra kérték a Bizottságot, hogy „homogén” utazási szabályokat alakítson ki.

Konkrétumokban a legtovább a horvát turisztikai miniszter Gari Cappelli merészkedett, aki azt mondta, egységes protokollra van szükség az utazást illetően, aki pedig utazni szeretne, annak egy úgynevezett „COVID-19-útlevéllel” kéne rendelkeznie.

A horvát turisztikai miniszter szerint akár még május vége előtt megszülethet az erről szóló megállapodás – ha nem is uniós, de legalább bilaterális szinten. Így az ez iránt érdeklődő országokban turistafolyosókat nyitnának. A görög Harisz Teoharisz is egyetértett a koronavírus-útlevelek ötletével, mégpedig úgy, hogy az indulási országban végezzék el a tesztet: tehát amennyiben egy magyar állampolgár Görögországba utazna, teszteljék még le Magyarországon, és csak aztán utazhatna el.

Kevésbé volt már konkrét az EU belső piacért felelős francia biztosa: Thierry Breton a minisztereknek azt mondta, a turizmus újraindításához „gyors cselekvésre, pragmatizmusra és kreativitásra”, de „mindenek előtt szolidaritásra” van szükség. Breton is elismerte: koordinált újranyitás kell, ezért pedig egy ezzel kapcsolatos ülést is összehív majd a biztos.

Utazhatsz, ha a kormányod jó munkát végzett

Vannak azonban tagok, akik nem is annyira a közös szabályozásban, hanem inkább az országok közötti mazsolázásban, vagy a szabályozások fenntartásában hisznek. A koronavírus által a legsúlyosabban érintett Olaszországban még szó sincs külföldi turistákról tekintve, hogy a május 4-től életbe lépő első, a karanténszigort enyhítő intézkedések továbbra sem teszik lehetővé, hogy az olaszok elhagyhassák a tartományt, ahol éppen vannak. Giuseppe Conte miniszterelnök pedig azt üzente az olaszoknak, idén nyaraljanak belföldön.

Spanyolország népszerű üdülőszigetein sem más a helyzet:

akkor is minimális mértékben, az átlagos turistatömeg negyedével. Iago Negueruela szerint ez fokozatosan emelkedhetne 50 százalékra, de akkor sem mindenkit fogadnának, például a britek – ahol a kormány lassan reagált csak a járványra – hoppon maradnának. A Kanári-szigeteket pedig nyárra a spanyol turisták előtt nyitnák meg, külföldieket viszont egészen októberig nem terveznek fogadni.

Ciprus is júliusban indítaná újra a turizmust, de ők sem engednének be mindenkit. A britek és oroszok előtt a szigetország később nyitna meg – mindkét nép nyaranta elözönli Ciprust, de idén úgy tűnik, várniuk kéne –, míg máshonnan, ahol a trendek pozitívabbak, hamarabb is jöhetnének a turisták. Az ottani turisztikai minisztérium pozitív példaként Németországot, Svájcot, Ausztriát, a skandináv országokat, Görögországot, Izraelt és Hollandiát nevezte meg.

Az osztrák mezőgazdasági és turisztikai minisztériumot az Azonnalinak is sikerült elérnie a témában: ők megkeresésünkre azt mondták, hogy a szállodák szigorú szabályok mellett már május 29-től újranyithatnak az országban, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a nemzetközi turizmus előtt mikor állhatnak ismét nyitva az ország kapui, ők sem tudtak válaszolni. „A határ megnyitása nagyban függ Ausztria és más országok fertőzöttségi rátájától” – írták, majd a készülőben lévő uniós stratégiára hivatkoztak, azt azonban nem tudták megmondani, ezt mikor fogadják majd el.

és ezáltal hasonlóan alacsony fertőzöttségi rátákat és egyéb biztató fejleményeket tudnak felmutatni” – írták az Azonnali megkeresésére. Hasonlóan nyilatkozott a Die Pressének Elizabeth Köstinger miniszter is, aki az ilyen, a krízist jól kezelő országok között Németországot említette, míg más országok előtt csak később nyílna meg a határ.

A leggyorsabban pedig eddig pont azok a csehek léptek, akik pár hete még egy-két év határzárat helyeztek kilátásba a járvány miatt: a határokat már most megnyitották, így a csehek – ha tudnak – akár már utazhatnak is, ahogy külföldiek is beléphetnek az országba. Egy feltétellel: minden belépőnek vagy rendelkeznie kell egy négy napnál nem régebbi negatív koronavírus-teszttel, vagy két hétre karanténba kell vonulnia. Vagyis a Csehországban bevezetett gyakorlat hasonlít arra, amit „COVID-19-útlevelek” címén a horvátok már felvázoltak, csak éppen nincs mögötte központi, uniós keretrendszer, a tesztelést pedig mindenki oldja meg maga.

A tömegturizmus vége?

Persze abban az összes miniszter, szakértő és talán még utazó is egyetért, hogy ha nem is marad el teljesen idén a nyári szezon, teljesen más lesz, mint amit eddig megszokhattunk. Ebben a szezonban a tömegturizmus egész biztosan ismeretlen fogalom lesz, akár a bilaterális egyezményekre, akár a koronavírus-útlevelek ötletére, akár a kétharmadig töltött repülők tervére gondolunk.

Emiatt pedig joggal lehetünk szomorúak, hiszen az eddigiektől eltérően sokkal nehezebbé válik az utazás és annak a megszervezése is. De talán mindez lehetőséget is jelenthet, hogy

Mindez pedig összhangban lehet az EU turisztikai stratégiájával is, amely – a belső piaci biztos szavaival élve – szeretne zöldebbé, fenntarthatóbbá és ellenállóbbá válni. Ha a koronavírus sokáig velünk marad, ebből akár lehet is valami: ha viszont sikerül hamar megoldást találni a krízisre, hamar minden visszatérhet a régi kerékvágásba.

Cikkünkhöz több, Magyarország számára turisztikailag jelentős állam minisztériumait is kerestük azzal kapcsolatban, hogy tárgyalnak-e már a magyar kormánnyal a turizmusról, tőlük az osztrákokon kívül azonban még nem kaptunk választ. Ha többet tudunk, mindenképp beszámolunk róla!

BORÍTÓKÉP: Budapest Airport