Miután a nemzetbiztonsági jellegű megfigyelés lényegében bárhogy törvényes, az egyetlen valódi jogorvoslat, ha az érintett perel. Több olyan ügy van folyamatban, amelyek még a Pegasus-botrány előtt eljutottak a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Tömeges perek az Azonnalinak nyilatkozó jogászok szerint azonban nem várhatóak: hiába kimutathatók a kémfegyver nyomai a telefonokban, ha nem egyértelmű, ki áll a lehallgatás mögött.

Egy budapesti magánszemély fordult a strasbourgi bírósághoz, mert nem ért egyet azzal, hogy a NAV adóslistáján nyilvánosan elérhető a neve és a címe. Ha a bíróság a javára dönt, az csak az ő ügyét érinti, viszont mindenki, aki emiatt később Strasbourghoz fordul, nyerni fog, hiszen elmarasztaló ítélet esetén elvileg módosítani kell majd a listázást lehetővé tevő jogszabályt.

A tagállami egészségügyi hatóságok fogják kiállítani a dokumentumot, itthon a védettségi igazolvány online verziója szolgálna erre a célra.

Legalább 61 EP-képviselő levélben jelezte az EP elnökének, az olasz David Sassolinak, hogy Strasbourg helyett továbbra is Brüsszelben tartsák meg a következő plenáris ülést, miközben a strasbourgi vállalkozók már régóta várják, hogy visszatérjen a székhelyére az Európai Parlament.

Szombat óta igénybe vehető egy csomó szolgáltatás, de csak védettségi igazolvánnyal. Vannak, akik hetek óta megkapták az oltást, mások igazoltan átestek a betegségen, mégis hiába várják az igazolvány megérkezését. Karsai Dániel ügyvéd segítségével mutatjuk, mit tehetnek annak érdekében, hogy érvényesítsék a jogaikat.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez eléggé irritálja.

Jelentősen megnövekedtek a fertőzésszámok Franciaországban. Párizsban és több nagyvárosban, ahol súlyos a helyzet, teljes maszkviselési kötelezettség lesz a szabadban is. Franciaország nagyon szigorúan fordul a kínai koronavírus-járvány második hullámára.

Mármint a parlamenti tevékenységükkel kapcsolatban. A munkahelyükön kívül már be kell tartaniuk a karantén-előírásokat.

A bajor és a francia helyhatósági választások első fordulójában az ökopárt mindkét országban nagyon jól szerepelt. Münchenben ők a legerősebb párt. A CSU persze uralja a vidéket, de az új zöldes stílusa a városokban is sokaknál bejött. A franciáknál is előretört az ökopárt: Lyont, Bordeaux-t és Strasbourgot irányíthatják jó eséllyel. Emmanuel Macron pártja viszont csúnyán elhasalt majdnem mindenütt.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülését a koronavírus miatt áthelyezték Brüsszelbe, de így is sokan otthon maradtak. Akik eljöttek, olyan okos dolgokról vitáznak, minthogy „jó lenne, ha jönne a vakcina”, de egy képviselőt az zavart, hogy gyerekének iskolája még nem zárt be Brüsszelben. Az Európai Parlament feleslegessége rendkívüli helyzetekben mutatkozik meg leginkább.

Kedden megjelent a kormányhatározat az országot és főleg a fideszeseket napok óta lázban tartó börtönkártérítések ügyéről. Elmondjuk, mi az, amit a Fidesz valamiért nem szívesen kommunikál az üggyel kapcsolatban: például, hogy a börtönkártérítések rendszerét pont ők alakították ki, ráadásul az időközben közellenséggé vált strasbourgi bíróság ítéletei miatt. De elmeséljük azt is, hogyan tol ki duplán a fideszes többség többek között Szögi Lajos családjával.

Rónai Sándor: Tiborcz, Mészáros! Deutsch Tamás: Gyurcsány, Dobrev!

Erről beszélt az Azonnalinak Dacian Cioloș, a Renew Europe frakcióvezetője: szerinte mindannyian európaiak vagyunk, így fontosabb lenne jobban megértenünk egymást, de Várhelyi Olivér függetlenségével kapcsolatban még vannak kételyei.

A Bizottságról döntő szerdai európai parlamenti szavazás magyarországi voksai alapján Strasbourgban összeállt a Fidesz-DK-MSZP-Jobbik-koalíció. Mutatjuk a név szerinti szavazás eredményeit!

Ezzel többek között Várhelyi Olivér december 1-jétől már garantáltan európai biztos lesz, ekkor kezdi meg a munkáját az új testület. De mire is számíthatunk a von der Leyen-bizottságtól, és hogy állt össze az új elnök csapata? Összefoglaltuk a történteket!

Miután az összes biztosjelöltet jól kifaggatták a meghallgatások során az EP-képviselők, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az egész Bizottságot megszavazták. De milyen volt a kinevezésről szóló vita, hányszor orbánoztak, és voltak-e jó beszólások? Olvasd vissza a percről percre-tudósításunkat!

Óriási környezeti terhe van annak, hogy az EP-képviselőknek folyamatosan Brüsszel és Strasbourg között kell ingázniuk, az európai konzervatívok változtatnának.

Havonta egyszer, a plenáris idejére ülésezik csak Strasbourgban az EP, a balosok szerint viszont nem túl környezetkímélő a Brüsszel és Strasbourg közötti ingázás.

Ha a fideszesek ellene szavaznak, máris elbukott volna von der Leyen jelölése. A német politikus végül hozta a kötelezőt, kilenc szavazattal többet kapott a minimumnál.

Élőben tudósítunk Strasbourgból, ahol kedden szűk többséggel ugyan, de megszavazta az Európai Parlament az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen német védelmi minisztert: a bizottsági elnökjelölt úgy látszik, ügyesen lobbizott, egyre többen állnak ki mellette. Percről percre mutatjuk, mi folyik az EP-ben!

Ma választotta meg új elnökét az Európai Parlament: négy jelölt volt terítéken, a jobbközép Néppártból és a liberálisoktól senki. Az Európai Parlament jó fiú volt, és megszavazta a balközép jelöltet az Európai Tanács dealjének megfelelően: az olasz David Sassoli váltja így Tajanit az EP-elnöki székben. Úgy tűnik, jórészt a zöldek szavaztak át rá a második körben. Kövesd nálunk percről percre!

A volt katalán elnököt EP-képviselővé választották, de ahhoz, hogy felvegye mandátumát, Madridba kéne utaznia, ahol minden valószínűség szerint letartóztatnák. Az abszurd helyzet miatt katalánok tüntettek kedden Strasbourgban az Európai Parlament épülete előtt: az Azonnali a helyszínen járt!

A Néppárt csúcsjelöltje az EP-ben az Európai Tanácsot sürgette, hogy vegyék végre napirendre a két illiberális EU-tag jogállamiságának ügyét. Pedig nem is nekik kéne.

Nem volt teljesen alaptalan a gyanú: tavaly jelentősen megnőtt a zsidóellenes atrocitások száma Franciaországban.

Megerősítik a karácsonyi vásárok védelmét Franciaországban, a határokon pedig szigorúbb ellenőrzést vezetnek be. Szökésben a strasbourgi támadó, háromszázötvenen keresik.

Hiába állítottak fel ellenőrzőpontokat az összes, Strasbourg belvárosába vezető hídon, valaki becsempészett egy fegyvert és megölt három embert, másik tizenkettőt pedig megsebesített kedd este. Helyszíni riport a karácsony fővárosából, ahol most kevésbé lesznek boldogak az ünnepek.

Monica Macovei korábbi román igazságügyi miniszter hozta létre annak idején a hírhedt DNA-t, a korrupcióellenes ügyészséget. Az Azonnalinak most elmondta, miért támogatja a magyar kormány elleni 7-es cikkelyes eljárást, és miért támogatna egy ugyanilyet a román kormány ellen is. De beszélt a CEU-ról, a románok és a magyarok közti különbségről, valamint arról is, hogy szerinte az RMDSZ szándékosan szeretné szegénységben tartani a romániai magyarságot. Interjú.

Pályázatot hirdetünk: mi kerüljön a Sargentini-jelentést leleplező kormányzati hirdetésekre? Rajzold meg, és küldd el nekünk csütörtökig!

Indul-e hetes cikkelyes szankciós eljárás Magyarország ellen? Meggyőzi-e az EP-képviselőket a sok helyütt hanyag Sargentini-jelentés? A szemüknek vagy a szívüknek hisznek-e jobban a Néppárt politikusai? Az Azonnali Strasbourgból, az Európai Parlament ülésterméből követi az Orbán Viktor fellépésével színesített politikai show-t: a vitát.

A pillanat hevében összekeverte a nyugati városokat a magyar miniszterelnök. Reméljük, azért végül jó helyre megy.

Strasbourgban, az Európai Parlament egyik székhelyén kérdezősködtünk. Jó ötlet volt az Európai Unió keleti bővítése? Jó, hogy Franciaország, Spanyolország és Németország mellett már Magyarország, Lengyelország és Románia is az unió tagja? Egyáltalán: milyen országokról lehet tudni, hogy tagjai az EU-nak? Őszinte válaszok!

Macron-lázban ég az Európai Parlament. Villamosmegálló-lezárás, érezhető rendőri készültség, tájékoztató matricákkal teleaggatott liftek és folyosók: Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió jövőjéről beszél kedden Strasbourgban. Mi van most az EP-ben? Elmondjuk.

Hogyan lehet az, hogy sem a szlovák, sem az uniós hatóságok nem tárták fel azokat az EU-pénzekkel való visszaéléseket, amiket egy 27 éves újságíró igen, és amiért az életével fizetett? Ezt Jávor Benedek kérdezte az EP-ben szerdán.

Egy gondtalannak induló sörözés bármikor átcsaphat divatfotózásba. Ezt most már az Európai Bizottságban is tudják.

Rendőri szekálás, feljelentés, átfestés: ilyesmiket kockáztattak a Kétfarkú Kutyapárt aktivistái, amikor négyszínűre festették a töredezett járdaszakaszokat. Az Azonnali talált egy várost, ahol az önkormányzat volt kreatív.

„Világrengető változások kapujában állunk, s nemhogy kulcsunk nincs hozzá, de portást se látni. Mindez nyugtalanította barátomat, Helmutot is.” Hiába szerette volna Helmut Kohl özvegye, hogy férje, a nemrég elhunyt kereszténydemokrata államférfi szombati temetésén Orbán Viktor mondjon beszédet Angela Merkel német kancellár helyett, ez meghiúsult. Az Azonnali megpróbálja rekonstruálni, mi hangzott volna el Magyarország miniszterelnökétől az EU történetének első hivatalos európai temetési ceremóniáján.