+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. november 26. csütörtök, 10:11
Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez eléggé irritálja.

Franciaország kártérítést követel amiatt, hogy az Európai Parlament a koronavírus-járvány februári kirobbanása óta csak Brüsszelben ülésezik, közölte Clément Beaune, a francia kormány EU-ügy államtitkára az Európai Parlament olasz elnökével, David Sassolival. Azt, hogy az Európai Parlamentnek alapvetően a francia-német határon fekvő elzászi Strasbourg a székhelye, az EU alapszerződése tartalmazza. Békeidőben ezért havonta egyszer az összes EP-képviselő munkatársaikkal, az őket nyaggató lobbistákkal és a sajtóval együtt átköltözik egy hétre, jellemzően egy plenáris hétre Strasbourgba, mert amúgy az EP másodlagos székhelyének számító Brüsszelben élnek és dolgoznak, a többi uniós intézménnyel együtt.

 

Strasbourg – ami önmagában, a város a városban jellegű Európai Parlamentet és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló intézményeket leszámítva is egy olyan város, amit egyszer az életben érdemes megnézni –

 

gazdaságilag megszenvedi, hogy február óta nincsenek plenáris ülések a városban, főleg a helyi hotelek és a vendéglátósok, akiket eleve keményen érint a koronavírus miatti válság.

 

Az Azonnali tapasztalatai alapján a plenáris ülések hetén kőkeményen felmennek a strasbourgi szállásárak akár az eredeti ár négy-ötszörösére is – és mivel az EP-képviselőknek automatikusan jár költségtérítés a hotelekben, Airbnb-lakásokban, panziókban eltöltött éjszakákért, ezek mindenféle felső lélektani árhatár nélkül el is kelnek, már csak az alapvetően nem túl széles kínálat miatt is. Ugyanez vonatkozik a strasbourgi éttermekre: miután az EP-képviselők nemcsak saját étkezéseiket fedezhetik az EP pénzéből, hanem bizonyos időközönként akár teljes csoportokat is etethetnek-itathatnak az adófizetők pénzén, ezért február óta tényleg óriási összegektől esnek el az elzászi város gasztronómiájában.

 

STRASBOURG KARÁCSONYI DÍSZEKBEN. FOTÓ: PINTÉR BENCE / AZONNALI, 2018

 

Már Emmanuel Macron francia elnök is megszólalt a témában: ő nem kártérítést, hanem valamiféle kiegyenlítést szorgalmaz, vagyis a jövőben több Strasbourgban hetet vár el az EP-képviselőktől. Államtitkára azonban ennél keményebben tárgyal: követeli, hogy mielőbb vegyék fel újra a munkát az elzászi nagyvárosban is. A Die Zeit német hetilap úgy tudja, David Sassoli EP-elnök és környezete meglepetéssel és irritációval fogadta a francia EU-ügyi államtitkár követeléseit, miután nekik már az is órási erőfeszítésbe kerül, hogy az EP egyáltalán ülésezni tudjon valahogy járványügyi szempontokból biztonságos módon. Mindenesetre Sassoli biztosította arról őket, hogy készen áll arra, hogy a francia elnökkel vagy akár a kormányfővel beszéljen arról, hogyan tudna az Európai Parlament biztonságos körülmények között újra munkába állni Elzászban.

 

Nem most merült fel először Strasbourg feleslegessége

 

Aki a cikkből azt a tanulságot vonta le, hogy eleve felesleges fenntartani a strasbourgi EP-épületet, nem gondol semmiféle eretnekségre, ezt már magában az EP-ben is felvetették klímavédelmi célokra hivatkozva. Az Európai Parlament strasbourgi épülete az év több, mint háromszáz napján áll üresen, miután a belga fővárosból csak évi tizenkétszer négy napra utaznak az elzászi városba a képviselők. Ennek ellenére az épületet továbbra is kivilágítják és karban is tartják, mivel pedig óriási épületről beszélünk, ennek költségei igen magasak.

 

TAVALY NYÁRON KATALÁN TÜNTETŐK UTAZTAK STRASBOURGBA, HOGY KIÁLLJANAK AZ AZÓTA EP-KÉPVISELŐVÉ AVANZSÁLT KATALÁN EXELNÖK MELLETT. EZT KIFEJEZETTEN LÁTVÁNYOS MÓDON TETTÉK, KÖRBE IS FOTÓZTUK. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI, 2019

 

A brexitet követően már csak 705 EP-képviselő EP-be utazása egyes tanulmányok szerint 11 000 és 19 000 tonna közötti szén-dioxidmennyiséget pöfékel a levegőbe, hiszen a képviselők jobb esetben vonattal, de inkább autóval vagy repülővel teszik meg a Brüsszel-Strasbourg távot. Tömegközlekedéssel ráadásul nincs is közvetlen kapcsolat a két város között, így a Strasbourgba jutás igen körülményes, ha valaki nem autóval szeretne menni. Arról nem is beszélve, hogy ha az Európai Parlamentnek a mostani kettő helyett csak egy székhelye lenne (kizárólag Brüsszelben), az évi 114 millió eurós megtakarítást jelentene.

 

Egy német viccpárti képviselő eleve azt javasolta, hogy a brüsszeli üléstermet elég lenne átnevezni Strasbourgra, és ezzel ezt a követelményt baromi olcsón ki is lehetne pipálni.

 

Persze mint a fenti példa is mutatja, vajmi kevés az esélye, hogy a strasbourgi épülettől egyhamar megszabadulunk: ahhoz, hogy ez megváltozzon, a tagállami állam- és kormányfők egyhangú szavazatával módosítani kéne az EU alapító szerződéseit. Ez pedig nem fog megtörténni, amíg Emmanuel Macron is ott ül az asztalnál: a francia álláspont nagyon egyértelműen elutasítja a Parlament székhelyének áthelyezését, hiszen akkor egyik kulcsfontosságú uniós intézménynek sem lenne francia székhelye. Miközben Belgiumnak ott lenne a Tanács és a Parlament, Luxemburgnak a Bíróság, Németországnak pedig a Központi Bank.

 

Ha érdekel, milyen volt márciusban a kihalt brüsszeli Európai Parlamentből tudósítani, olvasd el ezt!

 

FOTÓ: Az EP strasbourgi ülésterme. Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás