+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. május 4. kedd, 09:55
Szombat óta igénybe vehető egy csomó szolgáltatás, de csak védettségi igazolvánnyal. Vannak, akik hetek óta megkapták az oltást, mások igazoltan átestek a betegségen, mégis hiába várják az igazolvány megérkezését. Karsai Dániel ügyvéd segítségével mutatjuk, mit tehetnek annak érdekében, hogy érvényesítsék a jogaikat.

Pénteken elérte a négymilliót azok száma, akiket a koronavírus elleni védőoltás legalább első adagját megkapták. A kormány ehhez kötötte a korlátozások feloldásának újabb lépését, így szombattól kinyithatott a szolgáltatások széles köre, lehet menni színházba, moziba, állatkertbe, vadasparkba, lehet enni az éttermek belső tereiben, és a hotelek is újra látogathatók,

 

mindezt azonban csak védettségi igazolvány birtokában lehet megtenni.

 

A plasztikkártyát az oltás első adagja után, illetve a koronavírus-fertőzésből való felgyógyulást követően elvileg automatikusan postázza az állam, viszont sokan vannak, akik nem kapták azt meg. Az egyik jól körülhatárolható ilyen csoport a Magyarországon élő külföldieké, akik azt leszámítva, hogy nincs magyar állampolgárságuk, minden tekintetben megegyeznek a magyar állampolgárokkal, vagyis van taj- és adószámuk, bejelentett lakcímük. De nemcsak ők nem kapták meg az igazolványt, több magyar állampolgár olvasónk is jelezte nekünk, hogy hasonló cipőben jár. Lássuk, mik a lehetőségek!

 

+ Nem érkezett meg a védettségi igazolványom. Mit csináljak?

 

Az állam az oltás után hivatalból kiküldi az igazolványt. Ha mégsem kaptad meg, add le az igénylést az igazolvány pótlására a kormányhivatalnak ezen az oldalon! Ha nem kaptál oltást, vagy ha külföldön kaptál oltást, és voltál ellenanyag-vizsgálaton és igazolni tudod, hogy jelen van a szervezetedben az ellenanyag, akkor ez alapján is kaphatsz védettségi igazolványt, de azt neked kell igényelned, és 3000 forintba kerül, amit el kell utalni a kormányhivatalnak. Itt találod a részleteket.

 

Ezt már végigjártam, minden lehetséges úton jeleztem az államnak, hogy nem kaptam meg az igazolványt, de továbbra sem küldik. Mit tegyek?

 

Bár a védettségi igazolványokat hetek óta postázza az állam, azokat csak május elseje óta lehet használni, vagyis még csak pár olyan nap telt el, amikor valaki védettségi igazolvány híján nem tudott élni a jogaival. Dr. Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász az Azonnalinak azt mondta, ez egyelőre az elviselhető kellemetlenség kategóriájába esik,

 

ami akkor válik problémássá, ha tartósan fennáll.

 

Karsai úgy látja, hogy az államnak is érdeke, hogy minél több kártyát kiadjon; az ügyvéd szerint az államnak megengedhető annyi mozgástér, hogy pár napot, esetleg hetet késsen a kártyák postázással.

 

Nem vagyok magyar állampolgár, itt élek, dolgozom és oltást is itt kaptam, de az igazolványt nem kaptam meg. Mit tegyek?

 

Bár az Azonnalinak sok Magyarországon élő külföldi állampolgár jelezte, hogy nem kapott védettségi igazolványt, illetve nem ismer olyan Magyarországon élő külföldi állampolgárt, aki kapott, Karsai nem gondolja, hogy emögött szándékos diszkrimináció állna, az ügyvéd inkább adminisztrációs hibát sejt a háttérben. Ebben az esetben is ugyanaz a helyzet, mint az előző pontban: akkor érdemes jogorvoslatot kérni, ha ez az állapot tartósan fennáll. Természetesen az államigazgatás felé a hibát haladéktalanul érdemes jelezni.

 

Ez nem diszkrimináció a külföldi állampolgárokkal szemben?

 

Ha valaki, aki jogosult lenne rá, de nem kap kártyát, akkor

 

nincs különbség aközött, hogy valaki magyar állampolgárként  vagy nem magyar állampolgárként nem kap igazolványt,

 

miközben megkapta az oltást, vagy igazoltan átesett a betegségen. Karsai szerint a diszkrimináció kérdése a védettségi igazolvány kapcsán eleve felmerül, főleg amiatt, hogy nincs mögötte megindokolható ésszerűség: a kártyát nem feltétlenül az kapja, aki védett, az oltás pedig nem kötelező.

 

Oké, elfogadom, hogy egyelőre csak kellemetlenség, hogy nem kaptam kártyát. Mikortól lesz a kellemetlenség jogsérelem?

 

Erre nincs matematikai modell. Karsai emlékeztet rá, hogy a jogszabály május elsején lépett életbe, a jogsértés csak pár napja ketyeg. Az ügyvéd úgy gondolja, hogy ha eltelik egy hónap, és még mindig nem kapták meg az igazolványt azok, akiknek már május elsejéig meg kellett volna kapniuk, akkor érdemes visszatérni a kérdésre és jogorvoslatot kérni.

 

Akkor már perelhetem az államot azért, hogy heteket késett a védettségi igazolás, és ezért heteken át ki voltam zárva abból, hogy éljek alapvető jogaimmal? Hogyan és mi alapján tehetem ezt meg?

 

Karsai Dániel három lehetőséget nevezett meg:

 

be lehet perelni rendes bíróságon az államot a jogalkotással okozott kárért,

 

panasszal lehet élni az Alkotmánybíróságon a jogszabály ellen,

 

közvetlenül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához lehet fordulni.

 

Az első esetben ahhoz, hogy a rendes bíróság döntést tudjon hozni, az szükséges, hogy a jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisítse, vagy kimondja legalább azt, hogy megalkotásakor ún. alkotmányellenes mulasztás történt. Ezt pedig a rendes bíróság bírójának kell kezdeményeznie a perben – ezt egyébként a perben eljáró fél is kérheti a bírótól.

 

A második esetben te magad élsz alkotmányjogi panasszal a jogszabály ellen. Ezt mindenki megteheti, aki érintett – ebben az esetben mindenki, akit a kártya hiánya miatt valamilyen hátrány ér.

 

A strasbourgi bírósághoz is bárki fordulhat. Ezt akkor érdemes megtenni, ha már megjártad az Alkotmánybíróságot, ami nem orvosolta a problémát, vagy fordulhatsz egyből Strasbourghoz, ha meg tudod indokolni, hogy az AB jogorvoslata miért nem lenne hatékony.

 

Karsai szerint jelen esetben nem kizárt, hogy egy ilyen indokolás helyt tud állni. Tegyük fel, hogy az AB dicséretes gyorsasággal egy hónap alatt megsemmisíti a diszkriminatív rendelkezéseket. Az időt azonban ekkor sem tudja visszafordítani, az ebben az egy hónapban elmaradt mozik, vadasparkozások, romantikus hétvégék nem pótolhatók. Ezeket a sérelmeket az AB nem orvosolja a döntésével – csak igazolja, hogy valóban jogsérelem történt. Emiatt érdemes az AB-t kihagyva egyből Strasbourghoz fordulni.

 

Tegyük fel, hogy kimondta az AB, hogy a jogszabály Alaptörvény-ellenes vagy legalábbis alkotmányellenes mulasztás történt megalkotásakor. Nekem meg egy hónappal a jogszabály hatályba lépése után sincs igazolványom, le kell mondanom a már lefoglalt kirándulást, amin részt vehetnék, hiszen megkaptam az oltást vagy átestem a covidon. Perelhetek-e kártérítésért? 

 

Ha előre kifizetted a foglalást, és azt nem kaptad vissza a szállásadótól,

 

akkor a siker reális esélyével perelheted az államot, hogy térítse meg a kárt.

 

+ Be akarok menni hétvégén az orvos által lepecsételt papírral a vadasparkba, de nem engednek be, mert az nem védettségi igazolvány. Perelhetek-e és kaphatok-e kártérítést?

 

Nemcsak akkor kérhetsz kártérítést, ha konkrét, forintosítható kár ért, hanem akkor is, ha olyan

 

nem forintosítható, elsősorban lelki sérelem ért,

 

amit az okozott, hogy nem tudtál bemenni a családoddal az állatkertbe, vagy nem tudtál részt venni valamilyen eseményen a szeretteiddel. Ezt sérelemdíjnak nevezik, és Karsai szerint ilyen esetben valószínűleg maximum két-háromszázezer forintig terjed.

 

Nem akartam beoltatni magam, ezért nincs védettségi igazolványom. Mit tudok tenni, hogy élhessek az jogaimmal?

 

Te is a rendes bírósághoz, az Alkotmánybírósághoz fordulhatsz, vagy Strasbourghoz. Ha az oltás tényleg a védettséget igazolná, Karsai szerint igazolható lenne a védettségi igazolvány bevezetése, ha az valóban szükséges a járványügyi védekezéshez. Így azonban, hogy semmi észszerűség nincs amögött, hogy mihez kötik az igazolvány kiállítását és az ahhoz kapcsolódó jogosultságokat,

 

ezért meg lehet támadni a jogszabályt.

 

Beoltattam volna magam, de egészségügyi oknál fogva nem tehettem ezt meg. Mit tudok tenni, hogy élhessek az jogaimmal?

 

Mindenki, akit ésszerű vagy arányos ok hiányában különböztetnek meg, fordulhat az Alkotmánybírósághoz vagy Strasbourghoz. 

 

Perelnéd emiatt az államot? Írj nekünk, szívesen tudósítunk róla!

 

NYITÓKÉP: Fortepan / Magyar Rendőr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás