+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. június 8. kedd, 15:30
A tagállami egészségügyi hatóságok fogják kiállítani a dokumentumot, itthon a védettségi igazolvány online verziója szolgálna erre a célra.

Az Európai Bizottság még március 17-én mutatta be az akkor még digitális zöldigazolványnak nevezett tervét, aminek célja, hogy megkönnyítsék az utazásokat a tagállamok között. A javaslat értelmében járványkompatibilissé tennék a szabad mozgáshoz való jogot oly módon, hogy a tagállamoknak kötelességük lenne beengedni azokat az embereket, akik igazolni tudják, hogy

 

+ megkapták már a teljes immunitást jelentő mindkét oltást, vagy a Johnson & Johnson egydózisú vakcinája esetén az oltás után eltelt 28 nap, azonban csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyeztetett vakcinákat fogadják el, holott a gyógyszerek és vakcinák használatát nem csak és kizárólag az EMA engedélyeztetheti;

 

+ akik az elmúlt félévben átestek a kínai koronavíruson, és abból felgyógyultak, így természetes immunitás alakult ki náluk;

 

+ illetve PCR- vagy antigén tesztekkel igazolni tudják, hogy egészségesek és nem fertőzőek.

 

A javaslat értelmében ezeket az az információkat az ún. digitális zöldigazolvány tartalmazná, amit a tagállamok egészségügyi szervei állítanak ki. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még június 3-i kormányinfón beszélt arról, hogy a magyar védettségi igazolvány digitális verziója június 15-től tartalmazni fogja az oltás típusát, illetve a két oltás időpontját is, hogy ezzel az EU-s javaslatnak megfeleljen. Gulyás azt már nem fejtette ki, hogy valaki hogyan fogja tudni negatív teszttel kérvényezni az igazolvány kiállítását, hiszen a Bizottság javaslata értelmében erre is lenne lehetősége az EU-s állampolgároknak, miközben a magyar védettségi igazolvány csak az oltottakat és a betegségből felgyógyulókat különbözteti meg.

 

Ugyanakkor a digitális zöldigazolvány megléte nem feltétele az utazásnak.

 

Amennyiben valaki nem rendelkezik vele, akkor az adott tagállam dönt arról, hogy beengedi-e az illetőt vagy sem, ha pedig igen, akkor milyen feltételekkel, például teszt- vagy karanténkötelezettséggel.

 

A tervet az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is bizakodóan fogadta, és már március végén kész tényként kezelték annak minél hamarabbi elfogadását. Juan Fernando López Aguilar, a téma jelentéstevője már akkor azt ígérte, hogy az EP júniusban első olvasatra fogja elfogadni a javaslatot. A spanyol szocialista EP-képviselő kedden is tartott egy sajtótájékoztatót a témában.

 

Július 1-től léphet érvénybe, ha elfogadja a Parlament és a Tanács

 

Aguilar sajtótájékoztatójának az apropóját az adta, hogy az Európai Parlamentben június 8-án van vita és szavazás is a javaslatról – igaz, az eredményeket majd csak csütörtökön fogják nyilvánosságra hozni.

 

Aguilar azt ígérte, hogy az EP zöld utat ad a javaslatnak, és már július 1-én hatályba lép a rendelet,

 

azaz július 1-től a tagállamoknak vissza kell állítaniuk a schengeni egyezményben foglalt szabad határokat, és a zöldigazolvány meglétéhez kell kötniük az uniós állampolgárok szabad mozgáshoz való jogát. Mindezt a politikus arra alapozza, hogy már akkor is frakciókon átnyúló egyetértés volt az EP-ben, amikor megszavazták, hogy az EP tárgyalói milyen álláspontot képviseljenek a Bizottsággal és a Tanáccsal folytatott közös tárgyalásokon.

 

Ez azt jelenti, hogy aki rendelkezik az igazolvánnyal, azt automatikusan be kell engednie a tagállamoknak, míg azok, akik valamilyen okból nem vették fel az oltást, vagy nem rendelkeznek az igazolvánnyal, róluk az adott tagállam dönti el, hogy miként engedélyezi az ilyen személyek belépését az országba, például karantén- vagy tesztkötelezettséget írnak elő, legrosszabb esetben pedig be se engedik az országba. Ugyanez vonatkozik azokra, akiket nem egy EMA által engedélyeztetett vakcinával oltottak – ebben az esetben szintén az adott tagállam dönti el, hogy elfogadja-e azt az oltást vagy sem.

 

Aguilar a mostani sajtótájékoztatón többször elmondta, hogy a szabad mozgás az elsőszámú jog az EU-ban, és az EP nem véletlenül dolgozott ilyen gyorsan a jogalkotáson: míg egy javaslat kapcsán többször is trialógusokat tart a három nagy EU-s csúcsszerv, a Bizottság, a Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló Tanács – ami miatt akár évekig is elhúzódhat a jogalkotás az EU-ban –, azonban az időközben Covid-19 digitális igazolványra átnevezett javaslat kapcsán mindössze pár hónap alatt sikerült minden felmerülő kérdésre választ adni, köszönhetően annak, hogy „folyamatosan tárgyaltunk, több órán keresztül nap mint nap”.

 

JÚAN FERNANDO LÓPEZ AGUILAR, A SPANYOL SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT EP-KÉPVISELŐJE, A DIGITÁLIS ZÖLDIGAZOLVÁNY EP-BELI JELENTÉSTEVŐJE, AZ EP EGYIK FŐTÁRGYALÓJA TART SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT JÚNIUS 8-ÁN. FOTÓ: CHRISTIAN CREUTZ / EUROPEAN PARLIAMENT

 

A spanyol EP-képviselő az EP gyors munkáján kívül az adatbiztonsági kérdésekkel, illetve különböző technikai kérdésekkel foglalkozott. Elmondta, hogy adatbiztonság szempontjából az EU-ban van hatályban a legmagasabb sztenderd a világon, így az adatok biztonsága miatt senkinek sem  kell aggódnia. Mint mondta,

 

attól, hogy a szabad mozgás jogát visszaállítják, „az adatoknak nem lesz szabad mozgása”,

 

mivel azokat a tagállami egészségügyi szervek fogják majd tárolni és kezelni. A határátlépésnél csak az igazolvány valódiságát fogják vizsgálni a határőrök. Ugyanakkor még hat hétig lesz egy türelmi idő, azonban az igazolványokat már e hat hét alatt is el kell fogadniuk a tagállamoknak.

 

Olcsóbb tesztek jöhetnek Európában

 

Aguilar elmondta, hogy 2021 nyara más lesz 2020 nyarához képest, ami „sokunknak kész rémálom volt”, és hogy a szabad mozgást „végre vissza tudták adni” az állampolgároknak, ahogy Schengen is visszatér „oda, ahova tartozik”.

 

Technikai kérdések kapcsán elmondta, hogy több tagállamban is problémák vannak a rendszerek kiépítésével – példaként Németországot említette, hiszen a szövetségi államban nem mindenhol egységes rendszereket használnak –, ezért

 

az Európai Bizottság összesen 35 millió euróval segíti a tagállamokat, hogy a javaslatnak megfelelően minden tagállamban kiépíthessék az igazolványok elfogásához szükséges infrastruktúrát,

 

illetve a különböző PCR- és antigéntesztek árai is olcsóbbak legyenek.

 

Aguilar elmondta, hogy a javaslat nemcsak a szabad mozgás visszaállításáról szól, hanem „a tagállamok közötti és az állampolgárok közötti bizalom újraindításáról”, és felszólította a tagállamok szakminisztereiből álló Tanácsot, hogy ők is fogadják el a javaslatot.

 

Újságírói kérdésekre a téma jelentéstevője elmondta, hogy az EU figyelemmel kíséri majd a koronavírus delta variánsának (korábbi nevén indiai mutáns) a terjedését, de nem tartanak attól, hogy a nyár végére ismét visszaáll a korábbi rendszer, miszerint a tagállamok 27 különböző szabályozást vezetnek be, mivel ha a rendeletet elfogadják, akkor onnantól kezdve azt minden tagállamnak be kell tartania, és csak abban az esetben korlátozhatja egy tagállam a szabad mozgást, ha arról 48 órával korábban értesíti az Európai Bizottságot, és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jogkorlátozás arányos és indokolt.

 

Aguilar ezenkívül pozitívan beszélt az EU-s vakcinabeszerzésről és az oltáskampányról, amivel reméli, hogy a nyár végére már inkább vakcinák kapcsán állítják ki az igazolásokat, nem pedig tesztekre.  

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás