Strasbourgban több magyar lehallgatási ügy van, de a Pegasus miatt nem lesznek tömeges perek

2021.07.21. 18:56

Miután a nemzetbiztonsági jellegű megfigyelés lényegében bárhogy törvényes, az egyetlen valódi jogorvoslat, ha az érintett perel. Több olyan ügy van folyamatban, amelyek még a Pegasus-botrány előtt eljutottak a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Tömeges perek az Azonnalinak nyilatkozó jogászok szerint azonban nem várhatóak: hiába kimutathatók a kémfegyver nyomai a telefonokban, ha nem egyértelmű, ki áll a lehallgatás mögött.

Strasbourgban több magyar lehallgatási ügy van, de a Pegasus miatt nem lesznek tömeges perek

A Pegasus-ügy kapcsán nemrég írtunk arról, hogy a nemzetbiztonsági jellegű megfigyelésekre olyan tág keretet ad a magyar jog, hogy elvben is elképzelhetetlen, hogy a illegális megfigyelés miatt esetleg bíróság elé állítanák az arra rábólintó igazságügyi minisztert. (Szerdán Varga Judit saját szerepét ebben a folyamatban annyival árnyalta, hogy ezt az engedélyezési jogkört „kiszervezte” Völner Pál államtitkárnak.) Az ilyen lehallgatások ugyanis addig törvényesek, amíg az engedélyt nem kerülik meg vagy annak kereteit nem lépik túl. Ezért az egyetlen jogorvoslati lehetőség, ha valaki úgy véli, nem jogszerűen figyelték meg titkos eszközökkel az, ha pert indít.

„A TASZ-nak jelenleg is vannak olyan perei, ahol olyanokat képviselünk, akik alaposan arra gyanakszanak, hogy illegális megfigyelés áldozatai lettek. Nem sokat lehet elérni ezekkel a perekkel, csak ha elviszik Strasbourgig, akkor lehet elérni eredményt” 

– mondja az Azonnalinak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. Elmondása szerint a jogsegélyszolgálatukat vezető Hüttl Tivadar ügye jelenleg is az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt van. 

Az ügyvéd azután perelt, hogy 2015 szeptember végén Jávor Benedek akkori európai parlamenti képviselővel folytatott telefonbeszélgetése során megszakadt a vonal és visszajátszva hallották a beszélgetést. 

A visszahallott beszélgetés lett gyanús

Az érintett az Azonnalinak elmondta, hogy Jávor az EP-ben a közérdekű bejelentők védelméről szóló tanácskozást tartott, amivel kapcsolatosan azért kereste meg őt, mert ő képviselte a NAV-os szivárogtatásai kapcsán „zöld dossziésként” elhíresült Horváth Andrást. Hüttl Tivadar úgy emlékszik vissza a történtekre, hogy belga számról hívta a képviselő – ám megszakadt a vonal, ezért visszahívta a magyar számán, amit ismert korábbról. Ekkor Jávor elmondása szerint visszahallotta Hüttl korábbi mondatait belga telefonján, míg a magyaron csörgött Hüttl hívása.

„Visszahívott, azzal, hogy hallgatta amit mondok, de furcsállotta, hogy elkezdtem ismételni ugyanazt a 3-4 mondatot. Ezzel párhuzamosan viszont a magyar készüléke csörgött az én számommal. Egyszerre beszéltem és hívtam. Megállapítottuk, hogy ez mindenképpen gyanús”

– idézi fel az esetet a TASZ jogsegélyszolgálatának a vezetője. Az EP-képviselő erről akkor Facebook-posztot is írt, amiben így értékelte a történteket:

„Én nem vagyok túl paranoid, és sok minden furcsaságot ráfogok a vacak roamingra meg a szolgáltatókra, de a szolgáltatók konkrétan nem rögzítik a beszélgetéseteket, tehát vissza sem tudják játszani. Másvalaki viszont ezek szerint rögzíti, és ez nem az első, nem is a második ilyen eset volt. Úgyhogy, ha szabadna látnom a bírósági határozatot a lehallgatásom engedélyezéséről. Vagy az igazságügyminiszter hozzájárulását.”

Bár ez a „tünet” elsőre életszerűtlenül amatőrnek tűnhet egy titkosszolgálati művelethez képest, ez az egyik leggyakoribb jelenség, amely kapcsán emberek arra szoktak gyanakodni, hogy lehallgatják a telefonbeszélgetéseiket. 

Hüttl Tivadar egy megszakadás után visszahallott telefonbeszélgetés után kezdett gyanakodni.

Hüttl Tivadar egy megszakadás után visszahallott telefonbeszélgetés után kezdett gyanakodni.

Fotó: TASZ / Facebook
„A történtek felvetették annak gyanúját, hogy beszélgetésünket titkos információgyűjtés keretében figyelték meg, hiszen a beszélgetés visszajátszása normális körülmények között nem történhet meg, ilyen technikai hiba értelemszerűen csak akkor fordulhat elő, ha rögzítik a beszélgetést”

– fogalmazott Hüttl későbbi strasbourgi beadványában.

Hüttl az illegális megfigyelésekkel szemben klasszikus jogorvoslattal élt.

A nemzetbiztonsági törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy az ember panaszt tegyen annál a miniszternél, akihez az adott titkosszolgálati szerv tartozik.

Ez a polgári titkosszolgálatként működő Alkotmányvédelmi Hivatal esetén Pintér Sándor belügyminiszter, a hírszerző Információs Hivatal esetén pedig Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetén pedig a honvédelmi miniszter, aki jelenleg Benkő Tibor. (Az eset idején ez annyiban volt más, hogy az IH ekkor még a Lázár János-vezette Miniszterelnökséghez tartozott.)

„Arra kértem e minisztereket, hogy az Nbtv. szerinti hatáskörükben eljárva vizsgálják meg, hogy történt-e titkos információgyűjtés a fent részletezettek szerint, és ha igen, fennálltak-e a titkos információgyűjtés jogszerűségének feltételei. Kértem, hogy a vizsgálat eredménye függvényében tegyék meg a szükséges intézkedéseket, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedéseikről pedig engem tájékoztassanak” – írta erről a beadványában.

Nem ismerik el

Remport elmondása szerint kollégája ügye esetén is az történt, ami ilyenkor gyakran: nem derült ki, hogy tényleg adatokat gyűjtöttek-e róla titkos eszközökkel, mert ezt a hatóságok nem ismerték el. Hüttl ugyanis egyedül a honvédelmi tárcától kapta azt a választ, hogy egyáltalán nem végeztek vele kapcsolatban megfigyelést.

A másik két miniszter azt válaszolta, hogy jogellenes megfigyelés nem történt, amiből nem derül ki, hogy szerintük jogszerű viszont volt-e.

Lázár János válaszában úgy fogalmazott akkor: az IH a személyét illetően „jogellenes adatkezelést, illetve jogellenes titkos információgyűjtést nem folytatott és nem folytat”, ezért semmilyen további intézkedést nem lát szükségesnek. A belügyminiszter megbízására eljáró Tasnádi László rendészeti államtitkár pedig azt írta: a panaszban jelzett polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vele kapcsolatban „jogellenes tevékenységet, adatkezelést nem végeztek, illetve nem végeznek”.

Egyetlen további jogorvoslati lehetőség marad ilyenkor: el lehet vinni az ügyet a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága elé – bár ez a testület könnyen döntésképtelenné tud válni, ha például a kormánypárti képviselők nem mennek el az ülésre, ahogyan a Pegasus-botrány miatt az ellenzék által összehívott ülés esetén sem fognak. Hüttl Tivadar ügyében nem bojkottáltak, de úgy döntöttek, nem indítanak vizsgálatot, ezt követően fordult a strasbourgi bírósághoz.

Itt éppen bojkottálták a parlament nemzetbizottsági bizottságának ülését a kormánypárti képviselők.

Itt éppen bojkottálták a parlament nemzetbizottsági bizottságának ülését a kormánypárti képviselők.

Fotó: Szél Bernadett / Facebook

Az érintett az Azonnalinak elmondta: két igen, négy nem és egy tartózkodás mellett született meg a vizsgálat elutasításáról szóló döntés, miután meghallgatták a titkosszolgálatok vezetőit. Ő azt gyanítja, hogy az MSZP-s és LMP-s tagok szavazhattak igennel, az egy jobbikos tartózkodhatott és a négy kormánypárti képviselő szavazhatott nemmel. 

Elmondása szerint ekkor, a két igen szavazat mellett tűnt számára úgy, hogy tényleg történhetett valamilyen művelet vele kapcsolatban.

„A fő probléma, hogy nincs ilyenkor megnyugtató válasz. Az úgynevezett információs kárpótlás, hogy ha rólam információkat szereznek, arról utólag engem tájékoztatnak, nem működik Magyarországon. Pedig az adatvédelemnek épp az lenne a lényege, hogy megvalósuljon az információs önrendelkezés és a rólam szóló információk, az én személyes adataim felett én rendelkezzek”

– fogalmaz.

Precedens és morális elégtétel

Kérdésünkre, hogy kártérítési követeléssel, vagy pontosan milyen céllal lehet tovább vinni egy ilyen ügyet, Remport Ádám azt feleli: azt nem biztos, hogy megítélnek, ám elvi síkon ki lehet mondatni, hogy a szabályozás nem tartja megfelelően kordában a titkosszolgálatokat, amely önmagában a magánélethez való jog sérelmét jelenti.

Hüttl Tivadar azt nyilatkozta az Azonnalinak: részben precedensjelleggel egy másképp működő jogorvoslati rendszerért, részben pedig személyes morális elégtételért fordult a strasbourgi testülethez.

A jogász egyébként elmondása szerint a mobilját leárnyékoló tokba helyezett, repülőgép-üzemmódban tartott telefonnal megy egyes ügyeinél az ügyfeleihez, mert az esetleges lehallgatás szerinte az ügyvédi titoktartást is megsértheti.

„Azt tudja kimondani Strasbourg, hogy a magyar jog által garantált panaszeljárás – miszerint a miniszterhez és a parlamenti bizottsághoz mehet az ember, amely zárt ülésen dönt, és ez egy politikai döntés –, hogy ez az egész eljárásrend a magánszféra védelmének nem biztosít hatékony védelmet” – véli Hüttl.

Kérdésünkre azt mondja, ilyen precedens még nem született Strasbourgban, ezért perelt itt, hogy esetleg egy későbbi kormány változtasson az eljárásrenden ez alapján. Arra a felvetésünkre, hogy szerinte hogyan lehetne jobb a jogorvoslat lehetősége, azt mondja:

ha politikai képviselők helyett független bírósági szervhez tudna fordulni.

„Az szerintem nincsen rendben, hogy a kormánypárt tagjai politikai testületi szinten meg tudják akadályozni egy politikai döntés keretében a kivizsgálást. Szerintem egy bírósági felülvizsgálati lehetőség kellene, hogy legyen. Az is egy garancia lehetne már, ha a parlamenti bizottságnak a döntését bíróságon meg lehetne támadni, bár ez atipikus lenne, mert ilyen a magyar jogrendszerben nincs, inkább ez jellemzően egy angolszász dolog.”

A mostanra már öt éve húzódó ügy egyelőre ott tart, hogy a kormány adott egy választ, amelyben egyrészt az adatgyűjtések törvényessége mellett állnak ki, másrészt azt sérelmezik, hogy nem merített ki minden lehetőséget, mert nem tett feljelentést, ha szerinte törvénytelenül figyelték meg. Hüttl szerint azonban ő ezt nem állítja, csupán információt szeretne arról kapni, ki és miért hallgatta le. A válaszra elküldték a viszontválaszt, mivel nem akartak peren kívül megegyezni, most az EJEB-en a sor, hogy ítéletet mondjon – hogy ez mikorra várható, azt egyelőre nem tudni.

Sok ítélet eredményre vezethet

Egy másik, az Azonnali által megismert ügyben Knopp András indított strasbourgi pert, itt egy büntetőjogi lehallgatás van terítéken. Ellene az Egyesült Államokban nyomozás folyik, szerinte az amerikai hatóságok kérésére a magyarok lehallgathatták a telefonját és megfigyelhették az e-mail-jeit. Ő egyrészt azért fordult a nemzetközi emberi jogi testülethez, mert vitatja az amerikai hatóságoknak átadott anyagok jogszerűségét, és azt vélelmezi, hogy jóval korábban elkezdték lehallgatni, mint hogy arra megérkezett a miniszteri – illetve államtitkári – engedély.

Ez a fajta miniszteri engedélyezés az – teház hogy egy poltikai vezető bólint rá a nemzetbiztonsági jellegű megfigyelésekre –,  amelyet bár az EJEB öt éve emberijogsértőnek talált, a kormány azóta sem változtatott rajta. Ám nem csak erről határoztak anno az azóta ilyen ügyekben gyakran hivatkozott Szabó-Vissy-perben: azt is megállapították, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK), amely bár mostanában kevésbé került képbe, de szintén hallgat le embereket – például így kaptak el nemrég egy magyar iszlamistát –, azt túl tág keretek között teheti meg, megfelelő eljárásjogi garanciák nélkül.

„Hogy megváltozzon a jogszabályi környezet, vagy főleg a gyakorlat – perekkel csak ezt lehet elérni. Egy-egy ügy az kevés, ha sok van, akkor lehetséges. Friss dolog, hogy megteremtette a kormány a polgári perek elhúzódásával kapcsolatos kártérítések rendszerét is, vagy pár évvel ezelőtt a börtönviszonyokat is rendezték, bár úgy, ahogy” 

– fogalmaz az Azonnalinak Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász. Szerinte ha sok elmarasztaló határozatot hoz az EJEB, akkor előbb-utóbb a kormánynak is változtatnia kell majd a jogszabályokon. 

Arra a kérdésünkre, hogy miként lehetne jobb a jelenlegi rendszer, Karsai úgy véli, hogy ahhoz valódi bírósági kontrollt kellene bevezetni.

„Valódi bírósági kontroll legyen, változzon meg a gyakorlat, ne üssenek rá automatikusan pecsétet minden megfigyelési kérelemre, hanem igenis legyen kötelező, hogy a kérelmező titkosszolgálatnak valódi indoklást kelljen alkalmazniuk. Egy bizonyos idő múlva kelljen feloldani, hogy kit vizsgáltak és miért – legalább utólag lehessen ellenőrizni, amikor titkosszolgálati, terrorelhárítási érdek már nem fűződik hozzá”
Több magyar megfigyelési ügy is jelenleg a strasbourgi testület előtt van.

Több magyar megfigyelési ügy is jelenleg a strasbourgi testület előtt van.

Fotó: Adrian Grycuk / Wikimedia Commons (CC-BY-SA-3.0-PL)

Tömeges perek nem várhatóak

A fent említett adatkikérés és a parlamenti bizottsághoz fordulás mellett idehaza is lehetősége van egy lehallgatás sértettjeinek pert indítani. Annak ellenére, hogy a Pegasus-botrány során a Direkt 36 cikkei szerint több telefonban bizonyíthatóan kimutathatók voltak a kémprogram nyomai,

az Azonnali által megkérdezett jogászok szerint ha nem egyértelmű, ki telepítette azt oda, nehéz pert indítani, hiszen kérdés, ki legyen megjelölve alperesként.

Az érintetteknek, ha az adatvédelmi jogaik miatt szeretnének perelni, ugyanolyan lehetőségei vannak az állammal, mint mással szemben. A személyes adatok védelmével összefüggő igényeket lehet érvényesíteni – mondja megkeresésünkre Sepsi Tibor ügyvéd, alkotmányjogász.

Ezt két helyen tehetik meg:

  • a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulva, amely érdemi bizonyítékok esetén megvizsgálja az adatkezelést, és akár megfigyelést folytató állami szervvel szemben is alkalmazhat szankciót, megállapíthat jogsértést,
  • illetve polgári perben bíróság előtt vehet elégtételt a személyes adatok védelméhez való jog megsértésére hivatkozva, akár az európai adatvédelmi rendelet, a GDPR, akár a hazai információs önrendelkezési törvény alapján.
„Ugyanakkor, ha az ember nem tudja, hogy ki figyelte meg és ki telepítette ezt a kémszoftvert a telefonjára, akkor nem fog tudni alperest és kérelmezettet találni. Ha nem tudom, hogy kit pereljek, akkor nem fogok tudni perelni”

– emelte ki válaszában Sepsi. Elmondása szerint, ha valakinek csak általános gyanúja van a tettessel kapcsolatban, akkor a bíróság és a NAIH is el fogja utasítani a kérelmeket, mert nem tud kit eljárás alá vonni.

Sepsi kérdésünkre azt felelte, ezek alapján nem valószínű, hogy tömeges perek kezdődnek Magyarországon a Pegasus-botrány kapcsán.

Az ügyvéd kifejtette, hogy a cikkekben szereplő érintettek csak abban az esetben tudnak perelni, ha konkrét adatuk van arról, ki figyelte meg őket. A korábbi cikkünkben említett módon ki lehet kérni információt arról, hogy egy-egy hatóság kezelte-e a személyes adatainkat. Ám – ahogy írtuk – ez éppen a titkosszolgálatoknál nem szokott működni, mivel nekik van a törvény szerint a legszélesebb joguk ennek a tájékoztatásnak a megtagadására.

Sepsi Tibor szerint az adatvédelem és a titkosszolgálatok működőképességének arányossága mentén

azon is el lehetne gondolkodni, hogy az olyan érzékeny szereplők, mint politikusok, újságírók vagy az ügyvédek – ahol az ügyvédi titoktartás a kérdés – esetén plusz garanciát nem bírna-e el a rendszer.

Például azt, hogy ezekben az esetben mindig bírói engedélyhez kössék a titkos megfigyelést, vagy annak gyanúja során az érintettekkel kérdésre legalább a lehallgatás tényét közöljék és azt, hogy az mivel összefüggésben történt.

„Ez abba az irányba vinne, hogy ezeket az eszközöket a szolgálatok azzal a tudattal használják, hogy ilyen szivárgások nélkül is lehet belőlük nyilvános ügy vagy jogi eljárás. Ez szerintem akkor is fontos, ha egyébként a nemzetbiztonsági szolgálatok hatékonysága szempontjából kiemelt érdek, hogy az ő tevékenységük ne kerüljön nyilvánosságra”

– foglalja össze Sepsi.

CÍMLAPKÉP: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának strasbourgi épülete. FOTÓ: Endzeiter / Pixabay

Tarnay Kristóf Ábel
Tarnay Kristóf Ábel az Azonnali újságírója

Újságíró, jobboldali liberális gondolkodó, volt diákaktivista. Szereti a szabadságot, az alternatív rockot és a jó kraftsöröket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek