Vizsgálja a NAV adóslistáját a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága

Szerző: Renczes Ágoston
2021.06.09. 07:30

Egy budapesti magánszemély fordult a strasbourgi bírósághoz, mert nem ért egyet azzal, hogy a NAV adóslistáján nyilvánosan elérhető a neve és a címe. Ha a bíróság a javára dönt, az csak az ő ügyét érinti, viszont mindenki, aki emiatt később Strasbourghoz fordul, nyerni fog, hiszen elmarasztaló ítélet esetén elvileg módosítani kell majd a listázást lehetővé tevő jogszabályt.

Vizsgálja a NAV adóslistáját a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája elé kerül egy magyar panaszos ügye, aki azért fordult az Európa Tanács (azaz nem az EU, hanem annál tágabb nemzetközi szervezet) égisze alatt működő bírósághoz, mert

 

nem ért egyet azzal, hogy a neve és a lakcíme szerepel a NAV rendszeresen nyilvánosságra hozott adóslistáján.

Ezen a listán a 10 millió forintnál nagyobb az adóhátralékkal rendelkezők szerepelnek. A lista a cégek mellett az egyéni vállalkozókat és magánszemélyeket is tartalmazza névvel és lakcímmel.

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke garantálja a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. Eszerint „mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák”, valamint „e jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges”.

A panaszt első fokon elutasította a bíróság héttagú tanácsa, a felülvizsgálatot azonban befogadta a tizenhéttagú Nagykamara – mondta az Azonnalinak a budapesti magánszemély panaszost képviselő Kiss Dániel Bálint ügyvéd

Miért lehet problémás az adóslista?

Az adóslistán szereplő három adat – név, lakcím, tartozás összege – közül a lakcím a leginkább problémás – mondja az Azonnalinak Kiss.

 

A lakcím ugyanis a panaszosnak a legközelebbi életkörülményeit is közvetlenül beazonosíthatóvá teszi

 

– mutat rá az ügyvéd, ez pedig Kiss szerint olyan embereket is érinthet, akiknek magához az adótartozáshoz nincs közük. Az ügyvéd példaként egy kiskorú gyereket hozott fel, akinek adott esetben azzal kell szembesülnie, hogy a házuk előtt tüntetnek az apukája vagy az anyukája ellen. 

Kiss szerint az is kérdés, hogy ezeknek az adatoknak a nyilvánossága szolgálja-e azt az egyébként érthető érdeket, hogy az ember nem akar gazdasági kapcsolatba kerülni olyan személlyel, aki adóslistán van, adótartozást halmozott fel. Miért pont a lakcímet kell megadni, miért nem elég az adóazonosító jel? – teszi fel a kérdést Kiss.

Az ügyvéd egy másik szempontra is felhívja a figyelmet: egy cégek nincs magánélete, így magától értetődő, hogy hogy ha fent van egy adóslistán, akkor mindenkinek, aki vele gazdasági kapcsolatba kerül, érdeke, hogy tudjon erről az adatról. Ezzel szemben egy magánszemélyt, aki vállalkozóként felkerül egy ilyen listára,

 

érhetik más hátrányok az élet egyéb területein, amiknek a gazdasági tevékenységéhez semmi köze.

Önhibáján kívül is felkerülhet rá az ember

Ha valaki magas adótartozással rendelkezik, az a társadalom szemében egy elítélendő elem, azonban az adóslistára nem rosszhiszeműen is fel lehet kerülni – hívja fel rá a figyelmet Kiss. Például ha valaki örököl egy amerikai nagybácsitól egy ingatlant, az illetéket rögtön be kellene fizetnie – mondja az ügyvéd –, viszont ha nincs miből, rögtön felkerül az adóslistára. 

De ha valaki a saját hibájából vagy rosszhiszeműségének eredményeképp kerül fel az adóslitára, vele sem szabad mindent megtenni – mondja az ügyvéd. Az államnak rengeteg lehetősége van a tartozás behajtására – mutat rá Kiss –,

 

a nyilvános megszégyenítés azonban se nem szükséges, se nem arányos

 

azzal, hogy valakinek adótartozása van, ezért elvetendő eszköz.

Mi lesz, ha nyernek?

Bármit is dönt a strasbourgi bíróság, az csak abban az egy konkrét ügyben lesz döntő – mondja az ügyvéd, hozzátéve: a bíróság vagy elutasítja a panaszt, vagy megállapítja a jogsértést, esetleg emelett még kártérítést is megítél a panaszosnak. 

A döntés az adóslistán szereplő összes többi érintettre semmilyen közvetlen hatással nem lesz,

 

viszont ha Strasbourg egyszer ebben az ügyben döntött, akkor az összes többi ilyen ügyben így fog dönteni

 

– magyarázza Kiss. „Ha a javunkra dönt a Nagykamara, a magyar államnak azt kell majd mérlegelnie: kiteszi-e magát annak a kockázatnak, hogy mások is ugyanilyen panasszal fordulnak az EJEB-hez és biztosan nyerni fognak, vagy megelőzi ezt és megszünteti az adóslista gyakorlatát” – fogalmaz az ügyvéd.

A 17 bíróból álló Nagykamara elé az ügy novemberben kerül egy nyilvános tárgyaláson, döntés pedig majd csak hetekkel-hónapokkal később várható – mondja az Azonnalinak Kiss.

 

NYITÓKÉP: Kevin Dooley / Flickr

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek