+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 16. hétfő, 08:32
A bajor és a francia helyhatósági választások első fordulójában az ökopárt mindkét országban nagyon jól szerepelt. Münchenben ők a legerősebb párt. A CSU persze uralja a vidéket, de az új zöldes stílusa a városokban is sokaknál bejött. A franciáknál is előretört az ökopárt: Lyont, Bordeaux-t és Strasbourgot irányíthatják jó eséllyel. Emmanuel Macron pártja viszont csúnyán elhasalt majdnem mindenütt.

Franciaországban és Bajorországban is a koronavírus uralja a híreket: a bajor választók kedvén ez végül nem látszott meg, de a franciákén igen, ott a többség inkább otthon maradt, egyes helyeken a harminc százalékot se érte el a részvétel.

 

München bezöldült, de a CSU is

 

A bajor helyhatósági választásokon értelemszerűen a legnagyobb figyelem a nagyobb városokra összpontosult. Münchenben az eddigi szociáldemokrata főpolgármester, Dieter Reiter majdnem az első fordulóban győzni tudott. Mivel ettől pár százalékkal elmaradt, a második fordulóban a CSU jelöltjével, a bajor fővárosban zöldes-hipszteres plakátokkal, jelszavakkal kampányoló Kristian Frankkal kell megküzdenie.

 

A meccset nyugodtan tekinthetjük lefutottnak, nem csak azért, mert Reiternek összesen három százalék kell már csak az abszolút többséghez, de miközben ő 47 százalékot kapott, CSU-s ellenfele csak 21-et, ráadásul a 20 százalékkal harmadik helyezett zöld Katrin Habenschaden hívei is Reiterre fognak vélhetően szavazni. Noha Habenschaden nem jutott tovább, Reiter ugyanis személyében van olyan népszerű, hogy zöldek is rászavaztak,

 

a pártok versenyét a Zöldek nyerték meg: az ökopárt a bajor fővárosban 28 százalékot kapott,

 

a CSU lett a második 26, az SPD pedig a harmadik 23 százalékkal. Ez is mutatja: a Reiter-hatás már magának Reiter pártjának nem segített.

 

Az AfD csak 4,5 százalékot hozott. A liberális FDP, amelynek listáján egy momentumos politikus is indult, alig három százalékot szerzett csak, még az ökokonzervatív ÖDP is jobb eredményt ért el. A müncheni parlamentbe bejutottak amúgy még többek között a linkések két, a bajor szeparatisták, a viccpártosok és a melegpártosok pedig mind egy-egy mandátummal.

 

Münchent Dieter Reiter eddig a CSU-val közösen irányította nagykoalícióban, de egy ilyen óriási zöld előretörés kapcsán – ráadásul a Zöldek adják majd a legnagyobb városházi frakciót – furcsa lenne, ha kitartana a konzervatívok mellett. Egy baloldali kormányban akár a helyi melegek pártja, a Rosa Liste, illetve akár még a bajoroknál eléggé marginális Die Linke is szerepet kaphat.

 

Nürnbergben is a szocdem és a CSU-s jelölt jut tovább: a frank városban azonban a szocdem Thorsten Brehm nem csak a város vörös hagyományaira, de arra is támaszkodhat, hogy a 15 százaléknyi zöld is majd őt ikszeli. A Nürnberg melletti iparvárost, Fürthöt azonban már most behúzta az SPD a szavazatok több, mint hetven százalékával.

 

Szintén szoros lesz a meccs Regensburgban, az oberpfalzi városban, ahol 2014-ben mindenki meglepetésére egy szocdem politikus szerezte meg a városházát. Most a CSU került megint az első helyre. De ez azzal is összefügg, hogy a múltkori szocdem győztes, Joachim Wolberg ellen korrupciós ügyben folyik nyomozás, a pártja már el is lökte magától. A politikus önálló listával próbálkozott, de csak a harmadik helyre volt ez elég, azaz a CSU-t megint az SPD – de egy másik jelölttel – tudja kihívni. Ha a renegát szocdem jelölt hívei is átszavaznak, akkor az UNESCO-világörökségi város maradhat vörös.

 

Ami még talán érdekes, hogy

 

nem lett muzulmán CSU-s polgármester: Ozan Iyibas, a CSU színeiben akarta volna a Freising melletti Neufahrt polgármesteri székét elhódítani,

 

de a kisváros kitartott eddigi zöld polgármestere mellett.

 

Ami látható: a CSU sikeresen stabilizálta magát a városokban is, ha nem is tudja megszerezni se Münchent, se Nürnberget, mindkét helyen jó eredménnyel zárt, azaz

 

Markus Söder bezöldülő új stílusa a városi közegben is hat.

 

Söder a szokásos szerénységével már ki is jelentette: ezt a választást a Zöldek elveszítették. A CSU tényleg tarolt az első fordulóban is: már most hat főpolgármestere van (az SPD-nek csak kettő), valamint 35 városi tanácsnoka (az SPD-nek és a Zöldeknek eddig csak egy-egy).

 

A CSU-S JELÖLT MÜNCHENI JELSZAVAIT ÉS STÍLUSÁT BÁRMELY ZÖLD IS MEGIRIGYELHETTE VOLNA. FOTÓ: TECHET PÉTER / AZONNALI

 

A második fordulóban a baloldal a városokban még fel fog zárkózni (Münchent és Nürnberget minden bizonnyal megnyeri, jó eséllyel Regensburgot is), de országosan a CSU elsősége – főleg a kisvárosokban – megkérdőjelezhetetlen.

 

Persze ilyen választásokon a személyiség sokszor többet számít, mint a pártszín, így fordulhatott elő, hogy a szövetségi és tartományi választásokon rendszerint mélyzöld Würzburgban maradt Christian Schuchardt a CDU színeiben a főpolgármester (nem, nem elírás, Schuchardt tényleg a CDU-nak és nem a CSU-nak a tagja), a mélykonzervatív Passauban pedig már az első fordulóban eldőlt, hogy a városnak SPD-s vezetése lesz ezentúl is.

 

Macron teljesen leszerepelt

 

Franciaországban az látszik, hogy Macron pártjának jelöltjei mindenütt rosszul szerepeltek. A Párizsért folyó meccsbe bele se szólhatnak, ott ugyanis az első helyre az eddigi szocialista polgármester, Anne Hidalgo futott be, őt Rachida Dati, a konzervatív Republikánusok részéről hívhatja ki. A macronisták jelöltje húsz százalékot se kapott.

 

Párizsban a zöld jelölt 11 százalékot kapott. A francia fővárosban a szélsőjobboldal semmisült meg teljesen (noha itt mindig gyenge volt Le Pen): a Nemzeti Tömörülés jelöltje, Serge Feederbusch az egy százalékot tudta csak megugrani. Párizsban amúgy a macronista tábor megosztva indult, mert a párt matematikus képviselője Cédric Villani – a pártközpont ellenére is – versenyben maradt, az ő nyolc százalékával amúgy a macronista tábor megszerezhette volna a második helyet és ezzel a továbbjutást.

 

Ami országosan mindenképp meglepetés, az a zöldek jó szereplése:

 

a második fordulóra Lyonban, Bordeaux-ban és Strasbourgban is a nagyvárosok közül a zöld jelöltek fordulhatnak rá első helyezettként,

 

az alpesi Grenoble-ot pedig eddig is már zöld politikus irányította, és ez ezentúl is minden bizonnyal így marad.

 

Marseille-ben pedig eközben elmaradt a várt (vagy félt) szélsőjobboldali fordulat: a híresen jobboldali város a konzervatív jelölt mellett állt ki, őt a baloldal hívhatja ki a második fordulóban. Marine Le Pen pártjának jelöltje húsz százalékkal lett harmadik. A macronista jelölt a kikötővárosban tíz százalékot se kapott.

 

A macronisták a nagyobb városok közül Toulouse-ban szerezték meg többek között az elsőséget. A francia miniszterelnök, Édouard Philippe is elindult egy polgármesteri tisztért (a franciáknál a két poszt nem zárja ki egymást): Le Havre kikötővárosában a kommunista jelölttel kell majd megmérkőznie, mert hét százalékkal elmaradt az abszolút többségtől. Philippe hívei attól tartanak, hogy a második forduló nehéz lesz, mert aki macronista, az már most mellette szavazott le,

 

mindenki más – akár még a konzervatívok és széljobbosok is – a kommunista ellenjelöltre lennének készek szavazni, ha ezzel ártani tudnak még inkább az egyébként is megtépázott kormánynak.

 

A tendencia egyértelmű: alig van olyan nagyobb város, ahol a macronista jelölt akár csak a második helyet megszerezte volna. Ez egyben azt is jelenti, hogy – mivel a szélsőjobb se tört előre – helyi szinten a hagyományos bal-jobb-verseny megmaradt, amit csak a zöldek jó szereplése tett színesebbé.

 

Mind Franciaországban, mind Bajorországban felmerült, hogy a második fordulót az egyre súlyosabb koronavírus-válság miatt el kéne halasztani egy későbbi időpontra.

 

FOTÓ: Grüne München

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás