Iskolanyitás, nyugdíjemelés, oltáslogisztika: három ponton is elbeszél egymás mellett a kormánykoalíció három jobbközép pártja. A legnagyobb kormánypárt, a PNL frakcióvezetője már inkompetens USR PLUS-os miniszterekről beszél és kormányátalakítást sürget, az USR PLUS a 2024-es választási szuperévre készül, az RMDSZ pedig csendben kivár. A járványt talán még kibírják együtt.
Az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Věra Jourová alelnöknek címzett nyílt levél szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.
A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál, a Nemzeti Liberális Pártnál is.
Egy napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a legnagyobb jobboldali kormánypárt szerint lényegében már most is megvan az autonómia Székelyföldön, Kelemen Hunor pedig amellett érvel, hogy az egyetemek és a tömegközlekedési cégek is autonómok, mégsem veszélyeztetik az állam épségét.
Az EU-ban arra van hatáskör, amire politikai akarat van. Az Európai Bizottság pedig nem megy be egy olyan utcába, amiről messziről ordít, hogy zsákutca. Ráadásul nemcsak a Minority Safepack járt így, a Bizottság jellemzően az összes európai polgári kezdeményezést leszereli: játsszanak a gyerekek inkább otthon, a saját tagállamukban demokráciásat.
Elkaszálta az Európai Bizottság a Minority Safepacket, a kisebbségpolitika a tagállamok akarátából ugyanis nem uniós hatáskör. Sógor Csaba szerint ez a kezdeményezés láthatóan ennyi volt, Winkler Gyula nem adja fel, Markó Béla pedig már annak örül, hogy sikerült felhívni a figyelmet a kisebbségvédelem ügyére.
Az Európai Bizottság szerint nincs hatásköre az EU-nak, hogy a kisebbségi jogvédelem terén jogszabályokat alkosson, ez a tagállamok dolga, szóval hiába gyűjtötték össze az egymilliónál több aláírást, és hiába állt ki az ügy mellett az Európai Parlament.
Két friss közvélemény-kutatás adatai szerint ha most lenne választás Romániában, valószínűleg kormányt alakíthatna a posztkommunista-nacionalista PSD a szélsőjobboldallal.