Ismét Románia szétesésétől tartanak a román pártok, miután Kelemen Hunor autonómiáról beszélt

Egy napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a legnagyobb jobboldali kormánypárt szerint lényegében már most is megvan az autonómia Székelyföldön, Kelemen Hunor pedig amellett érvel, hogy az egyetemek és a tömegközlekedési cégek is autonómok, mégsem veszélyeztetik az állam épségét.

Erről kedd este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a jobbközép román kormány miniszterelnök-helyettese beszélt az Antena3 televízió esti beszélgetős műsorában. Itt a kormányzati intézkedések/tervek mellett az RMDSZ politikai kommunikációjának sarokpontját jelentő székelyföldi autonómiáról is szót ejtett Kelemen, amellett érvelve, hogy az autonómia voltaképpen szubszidiaritást jelent, vagyis azt, hogy a legtöbb politikai és gazdasági döntést helyi szinten lehessen meghozni. Elismerte, hogy a romániai közbeszédben érzékeny témának számít az autonómia kérdése, mégpedig azért, mert szerinte

Hogy érthetőbbé tegye álláspontját, Kelemen azzal példálózott, hogy Romániában az egyetemek, sőt még a tömegközlekedési cégek is autonómok – román nevük még tartalmazza az autonómia szót is: regia autonomă de transport –, de ezek sem veszélyeztetik az állam épségét.

Az RMDSZ elnöke szerint ez

Az erdélyi magyarok (főleg a székely megyék) esete azonban azért sajátos, mivel ott képbe jön a nyelvi jogok kérdése: Kelemen Hunor szerint – az iskolákon és a kulturális intézményeken kívül – az államigazgatásban is biztosítani kellene azt, hogy lehessen ügyeket intézni magyarul.

Az RMDSZ elnökének nyilatkozatait a román sajtó azonnal felkapta és nemzetféltő értelmezési keretbe helyezte. A bukaresti jobboldali Romania liberă napilap például már címben azzal riogat, hogy

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozatát többen bírálták, köztük Rareș Bogdan, a jobbközép nemzeti liberális PNL alelnöke és EP-képviselője. Bogdan – miután a román közgondolkodás toposzait felsorolta, vagyis hogy az erdélyi nemzetiségek békésen élnek egymás mellett, együtt dolgoznak, barátságokat kötnek –

„A választásokat követően megszületik egy eredmény, ez pedig a különböző térségekben megmutatja nekünk, hogy létezik autonómia. Székelyföld esetében is azok hoznak döntést, akik megnyerik a választást: ők döntik el, hogyan fejlesztik az adott térséget és mibe fektetik a pénzt. Mi ez, ha nem a döntés autonómiája?” – tette fel a kérdést a Facebook-oldalán.

Bogdan a továbbiakban igazi történelmi értekezést is folytatott: „A történelem folyamán az etnikai hovatartozás, a bőr színe és a vallási felekezethez tartozás folyamatos konfliktus forrása volt. Ezt el kell engednünk, hogy ne adjunk teret a megosztottságnak. Ön is tudja, én is tudom, hogy vannak még emberek, akik ezt nem tudják így elfelejteni, de nem szabad ítélkezni felettük, hanem meg kell magyaráznunk nekik, hogy nem a hagyomány, a nyelv, a vallási hovatartozás kell a közösségek fejlődésének alapját adják, hanem

„Milyen csodálatosak a magyar táncok, pörköltek, és az, ahogy a román zászló alatt anyanyelvükön szavalnak. Mennyire jó érzés békésen és megértésben együtt lenni, nem pedig gyűlöletet, viszályt és szabotázst szítani” – így Rareș Bogdan. Bogdan valószínűleg újdonsült koalíciós partnere miatt vett vissza magyarellenességéből, korábban ugyanis – amikor még tévés műsorvezető volt, mielőtt a PNL EP-képviselője és a párt alelnöke lett volna – számtalan alkalommal elmondta, hogy

Romániában egyébként 1989 után 2004-ig az Adatbank összesítése szerint eddig tizenöt autonómiatervezetet állítottak össze. Itt a személyi elvű autonómiatervezetektől egészen a székelyföldi autonómiastatútumig, valamint a „romániai nemzeti kisebbségek jogállásának törvénytervezetéig” az összes megtalálható, valamint az erről a kérdésről szóló szakirodalom is böngészhető.

Az utolsó nagy nyilvánosságot kapott esetre – amikor a romániai magyarokat Erdély eladásával, a román állam szétszakításával vádolták – tavaly áprilisban került sor. Ekkor az ország államfője, az erdélyi szász származású Klaus Johannis a belpoltikai ősellenségét, a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Pártot (PSD) vádolta meg azzal, hogy

Kijelentésének alapja az volt, hogy a PSD által elnökölt képviselőházon hallgatólagosan átment egy autonómiáról szóló RMDSZ-es javaslat – a hallgatólagos szó a bukaresti parlamenti szlengben azt jelenti, hogy vagy lustaságból vagy odafigyelésből nem tűzték plenáris vitára, így az egy idő után automatikusan elfogadottnak minősült. Johannist később a diszkriminációellenes tanács is megbüntette, sőt a magyar és a román külügyminisztérium rövid nyilatkozatháborút is folytatott ezen ügy kapcsán. A román külügy a magyar külügyet a román belügybe való beavatkozással vádolta, amikor kijelentette, hogy „az úgynevezett Székelyföld” státusza román belügynek számít. A kérdésre végül az Erdély eladávásal vádolt PSD tett pontot, mivel akkori parlamenti többségi pártként olyan házszabálymódosítást kezdeményezett, hogy

Az Azonnali a székelyföldi autonómia kérdésével kapcsolatban megkereste Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, aki nem kívánt élni a megszólalás lehetőségével. Megpróbáltuk a liberális-technokrata USR-PLUS társelnökének, Dan Barnanák a véleményét is megtudni a kérdéssel kapcsolatban – mivel az USR-PLUS magát a romániai pártok közül a legkisebbségbarátabb erőnek állítja be –, ám őt végül Kelemen Hunorhoz hasonlóan szintén nem értünk el.

Kelemen Hunornak a Facebookon válaszoló nemzeti liberális EP-képviselőt, Rareș Bogdant is megpróbáltuk elérni. Bogdan először készségesen azt mondta, hogy szívesen nyilatkozik nekünk, ám péntek délutánra megváltozott a véleménye: először írásban kérte a kérdéseket, majd pedig unszolásunkra úgy döntött, hogy mégis beszélhetünk telefonon. Bogdant végül a cikk publikálásáig nem tudtuk elérni, ha sikerül, jelentkezünk!

NYITÓKÉP: Gergely Előd Gellért / Azonnali