+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. január 17. vasárnap, 10:10
Egy napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a legnagyobb jobboldali kormánypárt szerint lényegében már most is megvan az autonómia Székelyföldön, Kelemen Hunor pedig amellett érvel, hogy az egyetemek és a tömegközlekedési cégek is autonómok, mégsem veszélyeztetik az állam épségét.
A székelyföldi regionális autonómia nem veszélyezteti a román állam területi egységét.

 

Erről kedd este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a jobbközép román kormány miniszterelnök-helyettese beszélt az Antena3 televízió esti beszélgetős műsorában. Itt a kormányzati intézkedések/tervek mellett az RMDSZ politikai kommunikációjának sarokpontját jelentő székelyföldi autonómiáról is szót ejtett Kelemen, amellett érvelve, hogy az autonómia voltaképpen szubszidiaritást jelent, vagyis azt, hogy a legtöbb politikai és gazdasági döntést helyi szinten lehessen meghozni. Elismerte, hogy a romániai közbeszédben érzékeny témának számít az autonómia kérdése, mégpedig azért, mert szerinte

 

a román nyilvánosságban az autonómia ugyanazt jelenti, mint a területi szeparatizmus.

 

Hogy érthetőbbé tegye álláspontját, Kelemen azzal példálózott, hogy Romániában az egyetemek, sőt még a tömegközlekedési cégek is autonómok – román nevük még tartalmazza az autonómia szót is: regia autonomă de transport –, de ezek sem veszélyeztetik az állam épségét.

 

Az RMDSZ elnöke szerint ez

 

a szubszidiaritás nemcsak a székelyeket és az erdélyi magyarokat, hanem az ország összes megyéjét és minden állampolgárt megilletné.

 

Az erdélyi magyarok (főleg a székely megyék) esete azonban azért sajátos, mivel ott képbe jön a nyelvi jogok kérdése: Kelemen Hunor szerint – az iskolákon és a kulturális intézményeken kívül – az államigazgatásban is biztosítani kellene azt, hogy lehessen ügyeket intézni magyarul.

 

ROMÁNIA ETNIKAI TÉRKÉPE A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN. LILÁVAL A ROMÁN TÖBBSÉGŰ, ZÖLDDEL A MAGYAR TÖBBSÉGŰ MEGYÉK. A SZÉKELYFÖLDI AUTONÓM RÉGIÓ A MAGYAR TÖBBSÉGŰ HARGITA ÉS KOVÁSZNA, VALAMINT AZ ENYHE ROMÁN TÖBBSÉGŰ MAROS MEGYÉT IS MAGÁBA FOGLALNÁ. FOTÓ: ANDREIN / WIKIMEDIA COMMONS

 

Az RMDSZ elnökének nyilatkozatait a román sajtó azonnal felkapta és nemzetféltő értelmezési keretbe helyezte. A bukaresti jobboldali Romania liberă napilap például már címben azzal riogat, hogy

 

„az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát” kér.

 

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozatát többen bírálták, köztük Rareș Bogdan, a jobbközép nemzeti liberális PNL alelnöke és EP-képviselője. Bogdan – miután a román közgondolkodás toposzait felsorolta, vagyis hogy az erdélyi nemzetiségek békésen élnek egymás mellett, együtt dolgoznak, barátságokat kötnek –

 

kijelentette, hogy voltaképpen a székelyföldi megyék már rendelkeznek autonómiával.

 

„A választásokat követően megszületik egy eredmény, ez pedig a különböző térségekben megmutatja nekünk, hogy létezik autonómia. Székelyföld esetében is azok hoznak döntést, akik megnyerik a választást: ők döntik el, hogyan fejlesztik az adott térséget és mibe fektetik a pénzt. Mi ez, ha nem a döntés autonómiája?” – tette fel a kérdést a Facebook-oldalán.

 

SÁRGÁVAL A TÖRTÉNELMI SZÉKELYFÖLD, RÁVETÍTVE A JELENLEGI KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁSRA, A JELENLEGI ROMÁNIAI MEGYÉKRE. GRAFIKA: ELEKES TIBOR / ADATBANK

 

Bogdan a továbbiakban igazi történelmi értekezést is folytatott: „A történelem folyamán az etnikai hovatartozás, a bőr színe és a vallási felekezethez tartozás folyamatos konfliktus forrása volt. Ezt el kell engednünk, hogy ne adjunk teret a megosztottságnak. Ön is tudja, én is tudom, hogy vannak még emberek, akik ezt nem tudják így elfelejteni, de nem szabad ítélkezni felettük, hanem meg kell magyaráznunk nekik, hogy nem a hagyomány, a nyelv, a vallási hovatartozás kell a közösségek fejlődésének alapját adják, hanem

 

arra kell törekednünk, hogy szeressük egymást. Igazi keresztényekként meg kell tennünk ezt a lépést: a tolerancia helyett szeretnünk kell egymást” – írja.

 

„Milyen csodálatosak a magyar táncok, pörköltek, és az, ahogy a román zászló alatt anyanyelvükön szavalnak. Mennyire jó érzés békésen és megértésben együtt lenni, nem pedig gyűlöletet, viszályt és szabotázst szítani” – így Rareș Bogdan. Bogdan valószínűleg újdonsült koalíciós partnere miatt vett vissza magyarellenességéből, korábban ugyanis – amikor még tévés műsorvezető volt, mielőtt a PNL EP-képviselője és a párt alelnöke lett volna – számtalan alkalommal elmondta, hogy

 

az erdélyi vagy székelyföldi magyarok autonómiatörekvése szegregációs célokat követ, Budapest nemzetpolitikája pedig Erdély elszakítását, Nagy-Magyarország visszaállítását kívánja elérni.

 

Romániában egyébként 1989 után 2004-ig az Adatbank összesítése szerint eddig tizenöt autonómiatervezetet állítottak össze. Itt a személyi elvű autonómiatervezetektől egészen a székelyföldi autonómiastatútumig, valamint a „romániai nemzeti kisebbségek jogállásának törvénytervezetéig” az összes megtalálható, valamint az erről a kérdésről szóló szakirodalom is böngészhető.

 

Az utolsó nagy nyilvánosságot kapott esetre – amikor a romániai magyarokat Erdély eladásával, a román állam szétszakításával vádolták – tavaly áprilisban került sor. Ekkor az ország államfője, az erdélyi szász származású Klaus Johannis a belpoltikai ősellenségét, a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Pártot (PSD) vádolta meg azzal, hogy

 

különalkut kötött az RMDSZ-szel, és ezzel eladta Erdélyt a magyaroknak.

 

Kijelentésének alapja az volt, hogy a PSD által elnökölt képviselőházon hallgatólagosan átment egy autonómiáról szóló RMDSZ-es javaslat – a hallgatólagos szó a bukaresti parlamenti szlengben azt jelenti, hogy vagy lustaságból vagy odafigyelésből nem tűzték plenáris vitára, így az egy idő után automatikusan elfogadottnak minősült. Johannist később a diszkriminációellenes tanács is megbüntette, sőt a magyar és a román külügyminisztérium rövid nyilatkozatháborút is folytatott ezen ügy kapcsán. A román külügy a magyar külügyet a román belügybe való beavatkozással vádolta, amikor kijelentette, hogy „az úgynevezett Székelyföld” státusza román belügynek számít. A kérdésre végül az Erdély eladávásal vádolt PSD tett pontot, mivel akkori parlamenti többségi pártként olyan házszabálymódosítást kezdeményezett, hogy

 

a bukaresti parlamentben ne is lehessen olyan törvényjavaslatot tárgyalni, amely az állam egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét, valamint az ország területi egységét vonná kétségbe.

 

Az Azonnali a székelyföldi autonómia kérdésével kapcsolatban megkereste Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, aki nem kívánt élni a megszólalás lehetőségével. Megpróbáltuk a liberális-technokrata USR-PLUS társelnökének, Dan Barnanák a véleményét is megtudni a kérdéssel kapcsolatban – mivel az USR-PLUS magát a romániai pártok közül a legkisebbségbarátabb erőnek állítja be –, ám őt végül Kelemen Hunorhoz hasonlóan szintén nem értünk el.

 

Kelemen Hunornak a Facebookon válaszoló nemzeti liberális EP-képviselőt, Rareș Bogdant is megpróbáltuk elérni. Bogdan először készségesen azt mondta, hogy szívesen nyilatkozik nekünk, ám péntek délutánra megváltozott a véleménye: először írásban kérte a kérdéseket, majd pedig unszolásunkra úgy döntött, hogy mégis beszélhetünk telefonon. Bogdant végül a cikk publikálásáig nem tudtuk elérni, ha sikerül, jelentkezünk!

 

NYITÓKÉP: Gergely Előd Gellért / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás