Másfél hónapja kormányoznak, de már egymást járatják le a román kormánypártok

Iskolanyitás, nyugdíjemelés, oltáslogisztika: három ponton is elbeszél egymás mellett a kormánykoalíció három jobbközép pártja. A legnagyobb kormánypárt, a PNL frakcióvezetője már inkompetens USR PLUS-os miniszterekről beszél és kormányátalakítást sürget, az USR PLUS a 2024-es választási szuperévre készül, az RMDSZ pedig csendben kivár. A járványt talán még kibírják együtt.

Van a román nyilvánosságban egy remek oknyomozó portál, a Recorder: ez körülbelül a román Átlátszónak felel meg, annyi különbséggel, hogy inkább videóriportokat készítenek. Pár nappal ezelőtt egy újabb felkavaró, botrányos ügyet tártak fel.

Románia keleti felén, a Kárpátokon túl található a moldvai régió. Ez egy dombos, folyókkal tarkított vidék, és jellemzően a legtöbb árvíz/áradás itt szokott előfordulni. A Recorder csapatának legújabb dobása erre, azaz a moldvai vízügyi hatóságnál tapasztalható visszásságokra mutatott rá. Mégpedig arra, hogy a vízügy regionális igazgatója – aki egyben a legnagyobb romániai kormánypárt, a nemzeti liberális PNL megyei önkormányzati képviselője, valamint a korábbi nemzeti liberális környezetvédelmi miniszter sógora is – befolyásolta egy köztisztviselői poszt elnyerését. Konkrétan az történt, hogy

(A románul beszélő budapesti, gyulai és méhkeréki olvasóink itt nézhetik meg az anyagot, általában angol felirattal is el szokták látni a videókat, szóval érdemes később is csekkolni.)

A történet kiválóan rávilágít arra, hogy noha Romániában elvileg most a „jófiúk” kormányoznak, az állam működési elve nem sokat változott. Ugyanaz történik, mint négy évvel korábban: az összes jól fizető állami pozíciót pártemberekkel – jelen esetben nem a vörös pestises szocdemekkel, hanem az „européér, kompetens nemzeti liberálisokkal” töltenek fel. A vízügyes csak az egyik ilyen sztori, csepp a Prutban, a Recorder korábban már az erdőgazdálkodási hatóságok nemzeti liberális megszállására is rámutatott egy korábbi projektjében.

Zűr a földre szállt paradicsomban

A sztori koalíciós feszültségeket is okozott a csak december 23. óta, azaz másfél hónapja kormányzó bukaresti PNL-USR PLUS-RMDSZ-kormányban. Az újhullámos, liberális-technokrata USR PLUS évek óta arra építette imidzsét, hogy ők az új erő a román politikai szcénán, velük majd meg fog változni a korábbi gyakorlat. A párt urbánus szavazói – akik nyilván megnézték a Recorder-videót – máris számonkérik a kormánytagokat: mit lépnek erre? Hivatalos, elítélő reakció eddig még nem volt a párt részéről.

Mindeközben úgy néz ki, hogy egy jó hónap után nem igazán működik még a jobbközép pártok boldog házassága, vagy legalábbis a politikai kommunikációt nem egyeztetik előre. Romániában már több éve téma a nyugdíjak 40 százalékos emelése – ezt anno a most ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) annak ellenére megszavazta az akkor még általa kontrollált parlamentben, hogy nem is volt költségvetési fedezet rá. A PNL munkaügyi minisztere azzal riogatott múlt héten: befagyaszthatják a nyugdíjak összegét, viszont az egyik miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ-t elnöklő Kelemen Hunor ugyanaznap azt mondta: szó sincs erről, sőt, ő a költségvetés függvényében még emelné is nyugdíjakat. A koalíciós partnerek tehát el-elbeszélnek egymás füle mellett, viszonyukat pedig több tényező is zavarja.

államfőnek Dan Barna jelenlegi miniszterelnök-helyettest, vagy pedig Dacian Cioloș jelenlegi EP-képviselőt, a Renew Europe EP-frakció vezetőjét szánják. A PNL-nek még nincs egyértelmű jelöltje: a pártelnököt, a miniszterelnökséget a képviselőház vezetésére cserélő Ludovic Orbant belülről puccsolják éppen, a párton belüli Orban-ellenes ellenzék vezetője, a kolozsvári román nacionalista Rareș Bogdan pedig még nem bír akkora támogatással, hogy átvegye a párt fölött az uralmat és egyértelműen ő legyen a 2024-es elnökjelölt, miután egyes sajtóinformációk szerint ez lenne a célja.

Szerelem a korona idején

A PNL és az USR PLUS közötti koalíciós feszültségeket nemcsak a költségvetés, a politikai pozíciók elosztása, hanem a koronavírus-járvány is befolyásolja. Romániában ugyanis hétfő reggel egy négyes forgatókönyv szerint – erről itt írtunk – kinyitnak az iskolák. A döntést komoly feszültségek előzték meg. Egyrészt ott volt Vlad Voiculescu USR PLUS-os egészségügyi miniszter, aki szerint még nem lett volna indokolt az iskolák újranyitása. Voiculescu ezt a kevés elvégzett teszttel magyarázta, szerinte hiába mutat jól Románia a statisztikákban, valójában a kevés teszt miatt nem tudják, mi a valós járványhelyzet.

A másik oldalon a nemzeti liberális tanügyminiszter, valamint maga az államelnök, Klaus Johannis áll, akik komoly nyomást fejtettek ki azért, hogy kinyithassák az iskolákat. Johannisék felismerték, hogy ezzel a lépéssel népszerűségüket növelhetik, valamint a választáson elért 9 százalékról január közepére 13 százalékra erősödő szélsőjobboldali AUR – amely már régóta követeli az iskolák kinyitását – elől vehetik el a levegőt.

De feszültséget okozott Vlad Voiculescu és a nemzeti liberálisok között az oltás koordinálása is. Az egészségügyi miniszter és a kolozsvári polgármester, a PNL-s Emil Boc a sajtóban üzengettek egymásnak arról, hogy kinek kellene kifizetni az oltáshoz szükséges infrastruktúrát és személyzetet: Boc szerint az egészségügyi minisztériumnak kell állnia ennek költségeit, Voiculescu viszont az önkormányzatokra hárította ezt. Nem nagy összegről van szó: Voiculescu a 350 ezer fős Kolozsvár esetében nagyjából 200 ezer lejt, azaz 14 millió forintot emlegetett,

A PNL és az USR PLUS harcai miatt a választók még nem pártoltak el eddigi kedvencük mellől: mind a PNL, mind az USR PLUS támogatottsága ott van most is, ahol tavaly december 6-án volt: a PNL 25 százalékon, az USR PLUS 15-16 százalék között. Az Azonnalin figyelni fogjuk a meccset.

Mit csinált eddig az RMDSZ a kormányban?

A PNL és az USR PLUS küzdelmében az RMDSZ a nyugodt erő: az esélytelenek nyugalmával vagy épp a parlamentbe még jó ideig biztos bejutó kisebbségi erőként kivárnak. A romániai magyarság érdekképviseleti szerve amúgy négy politikussal képviselteti magát a Cîțu-kormányban.

+ Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyben miniszterelnök-helyettes is. Rendszeres médiaszereplésein túl miniszterelnök-helyettesként az RMDSZ-nek jutott minisztériumok tevékenységét koordinálja, informálja a miniszterelnököt ezen minisztériumok tevékenységéről, valamint ellenjegyzi az RMDSZ-es miniszterek döntéseit. Ennyit tudunk meg legalábbis a Hivatalos Közlönyben megjelent kinevezéséről. 

+ Cseke Attila vezeti az egyik legnagyobb fajsúlyú minisztériumot, a fejlesztésit. Eddig egyetlen nagyobb döntés fűződik a nevéhez: elérte, hogy a prefektusok immár nyíltan pártemberek lehetnek. Olaszországhoz és Franciaországhoz hasonlóan Romániában minden megyében létezik a prefektus intézménye, amely a központi kormány területi képviselője, kvázi mint Magyarországon a kormányhivatalok élén álló fideszesek. Közel egy hónapi koalíciós egyezkedés eredményeképpen öt magyar prefektusa, valamint tizenegy alprefektusa lett Romániának. Arad, Szatmár, Szilágy és Kovászna mellett Kolozs megyében is RMDSZ-es prefektus lett, háborognak is utóbbi miatt a helyi PNL-sek.

+ Tánczos Barna vezeti a környezetvédelmi minisztériumot. Hozzá fűződik az illegális fakivágásokat monitorizáló alkalmazás elindítása – azért tegyük hozzá, hogy több éve fejlesztették már. Valamint Tánczos a már említett Recorder moldvai tényfeltáró anyagának hatására kilátásba helyezte, hogy ellenőrzik majd a vízügyi igazgatóságokat.

+ Az RMDSZ-es sportminiszter, Novák Eduárd csíkszeredai paralimpiai kerékpárbajnok az ország sportéletének teljes átszervezését szeretné elérni a mandátuma alatt. Még decemberi bemutatkozó interjújában pozitív módon beszélt a magyarországi sporfejlesztésekről: szerinte káros az a román gyakorlat, hogy kis mértékben mindegyik sportágazat támogatásban részesül, nagy sikert viszont egyik sem tud felmutatni. A sportminiszter célzott támogatásokat helyezett kilátásba több jól teljesítő sportágnak – ebbe a román foci szerinte nem tartozik bele –, valamint beszélt arról is, hogy a célja, hogy mandátuma végén mindegyik elemi iskolás gyerek megtanuljon úszni.  

Tudja, hogy semmi esélye az államelnökségre, ezért az ideális pillanatot várja, hogy szakadjon a koalíció. Erre azonban – ha racionálisan gondolkodunk, és ha eltekintünk a már most is intenzív csatározásra a két kormánypárt között – csak pár év múlva kerül majd sor, hiába nyilatkozta azt a PNL képviselőházi frakcióvezetője több USR PLUS-os miniszterről, hogy inkompetenesek, sőt „ideje lenne munkához látni, nem a tévében szerepelni”. A nemzeti liberálisoknál állítólag többen is kérték már a miniszterelnököt, hogy alakítsa át a kormányát, és szabaduljon meg a kényelmetlennek – elsősorban Vlad Voiculescu egészségügyi miniszterre gondoltak – tartott miniszterektől. Florin Cîțu eddig ellenállt a pártjából jövő belső nyomásnak, és a lassan másfél hónapos kormányzása alatt még egyik miniszterét sem szólította fel a távozásra.

Az egyik legismertebb román politikai elemző, Cristian Pîrvulescu politológus ezt úgy fogalmazta meg egy tévés műsorban, hogy nem az a kérdés, hogy Voiculescu meddig marad miniszter, hanem az, hogy meddig marad fenn a kormánykoalíció. Szerinte a járványt kibírják egymással, így maximum 2022-ben, vagy azt követően kerülhet sor erre. Ennek bekövetkeztét a politológus már szinte biztosnak is veszi. A román belpoltika rugalmasságát tekintetbe véve azonban kvázi bármikor bekövetkezhet a krízis és a szakadás.

FOTÓK: A román kormány Facebook-oldala