Körbekérdeztünk az RMDSZ-ben: Van, aki lát reményt Minority Safepack-ügyben, de nem mindenki

Elkaszálta az Európai Bizottság a Minority Safepacket, a kisebbségpolitika a tagállamok akarátából ugyanis nem uniós hatáskör. Sógor Csaba szerint ez a kezdeményezés láthatóan ennyi volt, Winkler Gyula nem adja fel, Markó Béla pedig már annak örül, hogy sikerült felhívni a figyelmet a kisebbségvédelem ügyére.

Az Azonnali is megírta, hogy az Európai Bizottság elkaszálta az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozó Minority Safepack európai polgári kezdeményezés ügyét, azaz nem lesz semmiféle jogalkotási javaslata ezalapján.

A mindeddig példátlanul sikeresnek tűnő polgári kezdeményezéssel, amit több, mint egymillió uniós állampolgár írt alá, eddig is kiemelt figyelemmel foglalkozott az Azonnali. A polgári kezdeményezés bukását követően telefonon próbáltunk elérni több jelenlegi és volt RMDSZ-es politikust is, hogy értékeljék az Európai Bizottság döntését, ugyanis az erdélyi magyarok érdekvédelmével foglalkozó szervezet oroszlánrészt vállalt a polgári kezdeményezésért való eddigi lobbizásban. Olyannyira, hogy

ez a szervezet volt ugyanis az, amely sikerre vitte a Minority Safepack aláírásgyűjtését, ami ahhoz kellett, hogy az Európai Bizottság egyáltalán foglalkozzon a polgári kezdeményezéssel.

RMDSZ: Az ügy nem bukott el

Hegedüs Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy a szövetség álláspontját világosan megfogalmazták a sajtónak is kiküldött sajtóközleményben, ennél többet pedig egyelőre nem tud mondani.

Az RMDSZ közleménye szerint a szövetség úgy értékeli, hogy az Európai Bizottság a döntésével „hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak”.

Az RMDSZ szóvivőjétől megkérdeztük azt is, hogy most, hogy a Minority Safepack ügye elbukott, vissza fogják-e hívni az EP-ből Vincze Lorántot, akinek egyik legfőbb feladata lett volna, hogy a polgári kezdeményezés ügyét sikerre vigye. Kérdésünkre Hegedüs Csilla kitérő választ adott, azt mondta, hogy szerinte

(Cikkünk megjelenése után Hegedüs Csilla úgy pontosított: „Vincze Lorántot nem hívjuk vissza, mert sok még a teendő a kisebbségi jogok terén.”)

Ha kidobnak az ajtón, visszamászunk az ablakon

Sógor Csaba volt RMDSZ-es EP-képviselő – akit gyakorlatilag Vincze Loránt váltott le az RMDSZ EP-listáján, amikor 2019-ben Sógor helyett Vinczét tették az EP-lista bejutó második helyére – azt nyilatkozta megkeresésünkre, hogy aki reálisan gondolkodik a brüsszeli világról és a Bizottságról, az tudhatta, hogy várható lesz egy ilyen lépés.

„Nekem a bizottsági információim is ezt erősítették meg még decemberben, úgyhogy erre számítottunk. Gondolom, hogy számított az RMDSZ is rá” – mondta az egykori RMDSZ-es EP-képviselő. A kérdésre, hogy hibáztatható-e bárki is a polgári kezdeményezés kudarcáért, Sógor Csaba azt válaszolta, hogy

„A napokban folyt a vitája annak, hogy Don-kanyarért vagy Mohácsért ki a felelős. Sok minden összejött itt, nem mondhatnám azt, hogy hibáztatható valaki” – mondta a volt EP-képviselő, aki szerint maga az RMDSZ is óvatos volt az európai parlamenti választási kampánya során, mivel nem a Minority Safepack ügyét helyezte a központba: „A kampányban nem volt hangja a Minority Safepacknek. Nyilvánvaló, hogy egy idegen mondat Székelyföldön sohasem mozgósító erő, még akkor sem, ha megmagyarázzuk, mi van mögötte. Ez van.”

A volt EP-képviselő elmondása szerint Brüsszel „nem érti ezt a hagyományos világot”, és az őshonos nemzeti kisebbségek ügyére úgy tekint, mint valami ósdi dologra. Sógor Csaba ugyanakkor nem hiszi, hogy az RMDSZ visszahívná Vincze Lórántot az Európai Parlamentből, amiért a Minority Safepacket elkaszálták Von der Leyenék, de azzal már nem ért egyet, amit az RMDSZ mond, miszerint ez az ügy nem bukott még el, és lehetne még bármit is tenni a továbbiakban: „Hát, erre most nem tudom, mit mondjak. Ha ők így látják, akkor tudnak valamit, amit én nem tudok. Én is csak annyit láttam, amit a portálok lehoztak. Bevallom őszintén, még én itt a mínusz nem tudom, hány fokban a havas tájat élvezem, még nem olvastam el a Bizottság döntését, de el fogom olvasni.”

Sógor emlékeztetett arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésével lehet még egy esély, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügyére rá lehessen erősíteni Brüsszelben. Itt a kezdeményezőknek még körülbelül két hetük van arra, hogy az Európai Unió hét tagállamából begyűjtsék a megfelelő számú és helyű aláírásokat. Sógor Csaba szerint nincs garancia arra, hogyha össze is gyűlnek a megfelelő aláírások ehhez, akkor azt a Bizottság ne kaszálná el ugyanúgy, mint a Minority Safepacket, de szerinte próbálkozni kell minél többször, hogy az Európai Unió hozzászokjon ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek ügye is létezik.

Winkler nem adja fel

Winkler Gyula Vincze Loránt mellett az RMDSZ másik EP-képviselője, az Európai Néppárt tapasztalt szakpolitikusa. Mint az Azonnalinak elmondta, „nagy kiábrándulással” értesült a Minority Safepack visszautasításáról. Szerinte nem Vincze Loránt kudarca, hogy a Bizottság visszautasította a polgári kezdeményezést, ugyanis „mindkettőnk mandátuma tartalmazta a nemzeti kisebbségek sikerre vitelét”. Winkler szerint a pénteki elutasításnak abban áll a jelentősége, hogy a Von der Leyen-féle Bizottság nem kíván politikai felelősséget vállalni azért, hogy elkezdje az – adott esetben egyébként hatáskörbővítéssel járó – EU-s jogalkotást.

„Ez egy többrendű visszautasítás. Visszautasítása a több, mint 1,2 millió aláírásnak. Közel ötvenmillió európai etnikai kisebbségi személy elvárásait utasították vissza. És súlyos, mert a Bizottság ezzel a lépésével az Európai Parlament decemberi határozatát is visszautasította.” Ezzel az RMDSZ-es politikus arra utalt, hogy az EP háromnegyedes többséggel kérte arra a Bizottságot, hogy lépjen ebben az ügyben. Azt már nem tette hozzá, hogy egy európai parlamenti határozat semmiféle jogi kötőerővel nem bír, az inkább egy a frakciófegyelmet is erősíteni képes jelképes gesztus – ezért szavazott meg Szájer József lemondása előtt a brüsszeli Fidesz is egy sor olyan határozatot, aminek szellemisége totál ellentétes a budapesti kormány irányvonalával.

Winkler azt is felrótta Von der Leyenéknek, hogy a Bizottság az utóbbi években több, az egymillió aláírást sikeresen összegyűjtött polgári kezdeményezés esetében sem látta indokoltnak a jogalkotási folyamat elindítását:

Most elemzik a további lehetőségeiket: csütörtökön az RMDSZ másik EP-képviselője, Vincze Loránt már egyeztetett is az EP-ben ülő kisebbségi képviselők munkacsoportjának tagjaival a hogyan továbbról. „Mi ebben továbbra is szerepet kívánunk vállalni” – zárta szavait Winkler Gyula.

Markó Béla: Nem kudarc, de lehetett tudni, hogy ez lesz

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke az Azonnalinak úgy értékelt: a Minority Safepack ügye nem tekinthető kudarcnak, mivel sikerült felhívni a figyelmet egy nagyon fontos hiányra, ami az európai uniós kisebbségvédelmet illeti,

Azt nem tette hozzá, hogy azért nincsenek, mert a tagállamok úgy határoztak, ne legyen rá hatásköre. „Még akkor is, ha ezt visszautasították, én azt gondolom, hogy Európa-szerte nagyon sokan odafigyeltek most erre” – mondta az RMDSZ egykori elnöke, hozzátéve, hogy

mert az Európai Unióban köztudottan egészen különböző szemléletű tagállamok vannak, ami a kisebbségjogi kérdéseket illeti, szinte lehetetlen lenne közös nevezőre hozni egy görög vagy francia szemléletet egy német vagy finn kisebbségpolitikai szemlélettel. Az RMDSZ egykori elnöke szerint Vincze visszahívása ezért fel sem merülhetett a szövetségen belül.

NYITÓKÉP: Hegedüs Csilla, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Markó Béla / Facebook