Mélységes csalódás a Minority Safepack elkaszálása – EP-képviselők egy csoportja nyílt levélben tiltakozik

Az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és Věra Jourová alelnöknek címzett nyílt levél szerint a Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.

Nyílt levéllel próbálja életben tartani lángot az Európai Bizottság által elkaszált Minority Safepack ügyében a polgári kezdeményezés arca, Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.

A levélben „együtt azzal a több mint 1,1 millió európai polgárral, akik bizalmat vettetek az európai polgári kezdeményezés rendkívül bonyolult eljárásába”, vagyis aláírták azt, a levél aláírói „mélységes csalódásukat” fejezik ki a Bizottság döntésével kapcsolatban, miszerint nem kezdeményez jogalkotási eljárást Vinczéék javaslatai alapján. A Bizottság egyrészt arra hivatkozott: 

ez ugyanis a Bizottság álláspontja szerint a tagállamok dolga. Másrészt a meglévő EU-s jogszabályokhoz kapcsolódó, kisebbségeket érintő módosítási javaslatok kapcsán (amelyekről részletesen itt írtunk) úgy foglalt állást, hogy nem szükséges a téren jogalkotás, a helyzet így is kielégítő.

A nyílt levél aláírói szerint a Bizottság elutasító döntése

A levelet az RMDSZ-es Vincze Lóránt és Winkler Gyula mellett aláírta szinte a teljes EP-beli Fidesz-delegáció, de ott vannak az aláírók között a Momentum EP-képviselői, Donáth Anna és Cseh Katalin, valamint az MSZP-s Ujhelyi István is. Rajtuk kívül főleg katalán EP-képviselőket találunk az aláírók között, de akadnak köztük francia, német és dán zöldek, valamint belgiumi és szlovén kereszténydemokraták is.

A Minority Safepack az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaira és az általuk lakott régiók anyagi támogatására koncentrál. Többek között létrehozná a Európai Nyelvi Sokszínűség Központját, ami adatokat gyűjtötene az európai kisebbségi nyelvekről, azok használatáról, és erről információt nyújtana az EU-s intézményeknek, valamint ajánlásokat fogalmazna meg és segített volna a nyelvek revitalizációs stratégiájának kialakításában. A kezdeményezés az EU-s pénzalapokra vonatkozó szabályokat is módosítaná úgy, hogy az EU-s alapokból támogatott programoknál vegyék figyelembe a nemzeti, nyelvi kisebbségek által lakott régiókat, amelyek a nemzeti vagy regionális átlagnál elmaradottabbak.

A kezdeményezés pikantériája, hogy az EU alapértékeit felsoroló 2-es cikkére hivatkozva bővítené a Bizottság jogköreit. Ebben a cikkben szerepel ugyanis „az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása”, ugyanúgy, mint a jogállamiság, amire hivatkozva évek óta póbálja az EU megregulázni a Fideszt.

A Minority Safepack sokáig sikertörténetnek tűnt. Sikerült összegyűjteni a szükséges aláírásokat, és több nemzeti parlament mellett az Európai Parlament is nagy többséggel támogatta azt: a képviselők 67 ellenszavazat és 103 tartózkodás mellett 524 szavazattal fogadták az erről szóló állásfoglalást. A kezdeményezés Bizottság általi elkaszálását bíráló nyílt levelet viszont csak 68 képviselő írta alá.

Ha belemélyednél az ügybe: a Minority Safepack által megfogalmazott javaslatok elkaszálásának okairól Bakó Bea Azonnali-főszerkesztő, EU-jogász részletes elemzést írt az Azonnalira, illetve interjút is adott annak kapcsán a Transindexnek, amire Vincze Loránt is válaszolt.

NYITÓKÉP: Minority Safepack / Facebook