+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. január 18. hétfő, 11:22
A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál, a Nemzeti Liberális Pártnál is.

A december 6-i román parlamenti választásnak két nagyobb relatív vesztese volt: az addig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) és annak elnöke, a majdnem egy évig miniszterelnök Ludovic Orban. Miután a párt az előzetes várakozásaihoz képest alul teljesített – egyesek 30 százalék fölötti eredményt vizionáltak – és csak 25 százalékot szerzett, a parlamenti választás második helyezettje lett, mivel a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) megelőzte a maga 29 százalékos eredményével.

 

Ludovic Orban miniszterelnök az eredmény tudatában le is mondott kormányfői tisztségéről,

 

viszont a pártelnökségről nem.

 

Sőt, a december 23-ig húzódó koalíciós tárgyalások során Orban foggal-körömmel ragaszkodott a Képviselőház elnöki – a magyar házelnöknek megfelelő – tisztséghez. A román belpolitikában nem számít újdonságnak, hogy

 

egy elveszített választás után a pártok feláldozzák a korábbi vezetőt, őt teszik felelőssé az eredményért.

 

Legtöbb esetben a pártvezetés diktatórikus/autoriter módját róják fel a korábbi vezetővel szemben, és megígérik, hogy az új vezetőség teljesen „demokratikusan” – jelentsen ez bármit is – fogja vezetni a pártot, annak „megreformálása” után. Ezt történt például számtalan alkalommal a PSD-ben is, legutóbb Marcel Ciolacu ragadta magához puccszerűen a hatalmat a párton belül, annak reformját ígérve.

 

Hasonló látszik körvonalazódni most is a jobbközép kormány legnagyobb koalíciós pártja háza táján. Vasárnap este ugyanis egy tévés beszélgetőműsorban a PNL első alelnöke, jelenlegi EP-képviselője, Rareș Bogdan – akiről azt kell tudni, hogy alapvetően egy kolozsvári román nacionalista (magyar feleséggel) volt tévés műsorvezető  ̶  

 

felszólította Orbant, hogy távozzon a párt eléről.

 

Bogdan akciójának eddig már számos előzménye volt: még múlt év augusztusában kritizálta a pártelnököt azért, mert az számos volt szociáldemokratát vett fel a Nemzeti Liberális Pártba.

 

Mi történik a PNL-ben?

 

Bogdan miután a jelenlegi pártelnököt a PNL autoriter vezetésével vádolta, már-már irodalmi hasonlatokkal is élt a vasárnapi esti beszélgetés során: „Szinte mindenkinek, aki valaha miniszterelnök volt a Victoria-palotában (itt van a kormány székhelye – a szerk.) egy idő után túl nagy lett az arca. Egy idő után úgy tekintett magára, hogy nélküle nem működik az univerzum, ő Románia messiása, akinek az a feladata, hogy megváltsa az országot”. Bogdan szerint Ludovic Orban is hasonló módon kezdett el gondolkodni,

 

„azt gondolta magáról, hogy ő a párt alfa kutyája, az alfa farkasa, aki mindenhez ért, és nélküle nem lehet döntést hozni”.

 

Bogdan még azt is felrótta, hogy Ludovic visszautasította több területi szervezet által kért kormányátalakításokat, arra hivatkozva, hogy a közvélemény szemében a kormányátalakítás megingathatná a PNL-be vetett bizalmat és a párt imidzsét rontaná – ugyanis a PNL azt állítja magáról, hogy kompetens emberekkel kormányoz.

 

Bogdan úgy tűnik, hogy hosszú távon tervez – egyes hangok szerint nem kizárt, hogy a PNL államfőjelöltje lenne 2024-ben – mivel a múlt megismétlésétől tart. Interjújában azt is elmondta, hogy nem szeretné a 2000-es államfőválasztás élményét megismételni. Ekkor történt ugyanis az, hogy a posztkommunista-nacionalista PSD (akkor még PDSR) jelöltje, Ion Iliescu az akkori elnökválasztás második fordulójában az összes parlamenti párt támogatásával tudta csak legyőzni Corneliu Vadim Tudort, az ultranacionalista, xenofób, tradicionalista Nagy-Románia Párt (PRM) jelöltjét. Bogdan ki is jelentette, hogy „ahhoz, hogy megelőzzünk egy 38-40 százalékos PSD-s, és egy 20-25 százalékos AUR jelöltet az elnökválasztáson, már most lépni kell: valószínű, hogy be sem jutunk a második fordulóba, ha a jelenlegi vezetés marad” – mondta.

 

Kik az aktorok?

 

A PNL-ben levő feszültség Ludovic Orban bukaresti csapata és egy sor területi szervezet között érhető tetten.

 

A román sajtó szerint ezek leginkább erdélyi nemzeti liberális megyei szervezetek elnökei, illetve nagyobb városok polgármesterei: mint a kolozsvári Emil Boc, vagy a nagyváradi Ilie Bolojan polgármesterek. Ezen csoportok élére állt Rareș Bogdan azért, hogy távolítsák el Orbant a párvezetés éléről. Motivációjuk kettős: egyrészt tartanak a párt népszerűségvesztésétől, Bogdan szavaival élve „hogy megelőzzük a 10-15 százalékos párttá zsugorodást, váltanunk kell.” Az elégedetlenek Florin Cîțu jelenlegi miniszterelnökben látják a következő pártvezetőt, aki képes lenne véleményük szerint konszolidálni a PNL-t, valamint nemzetközi, bankszektoros karrierje következtében a sikeres szakértő képét is tudná mutatni.

 

Másrészt az elégedetlenek Ludovic Orbanra a koalíciós tárgyalások során elért egyezség miatt is haragszanak. Szerintük Orban önös érdekei miatt – hogy képviselőházi elnök legyen – a liberális-technokrata USR-PLUS, valamint az erdélyi magyarok érdekvédelmi szerve, az RMDSZ számára

 

túl sokat engedett: kulcsminisztériumokat, fontos államigazgatási pozíciókat engedett át a koalíciós partnerei számára.

 

A hagyományosan klienterális alapon szerveződő román közigazgatásban pedig a PNL vidéki szervezetének háttere rendült meg ezzel, amit az elégedetlenkedők – Rareș Bogdannal az élen – meg kívánnak gátolni.

 

Egyébként a PNL-ben 2021 folyamán – nyáron, vagy ősszel – kerülne sor pártkongresszusra. Ludovic Orban és csapata minél korábbi (vagyis a nyári időpontot), míg ellenfelei a későbbi időpontot szeretnének.

 

NYITÓKÉP: A Nemzeti Liberális Párt erős emberei. Balról Ludovic Orban, középen az államfő, Klaus Johannis, jobbra Rareș Bogdan. Rareș Bogdan / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egykori olasz kormányfő a tavaszi szemeszter kezdetére visszatért a firenzei egyetemre, ahol 2018-ig a nemzetközi magánjog tanára volt. A politikát nem hagyja ott, és szerinte mindent meg kell tenni a nacionalizmus ellen.

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás