A közösségi oldal eddig csak figyelmeztetést fűzött a nyilvánvaló hazugságokat terjesztő tweetekhez, Joe Biden beiktatása után azonban már nem jár ez a védettség.

A novemberi amerikai elnökválasztás előtt ismét álhírek terjednek. A négy évvel ezelőttihez képest aktívabb a Facebook az ezek elleni harcban.

A Joe Bident az elnökjelölti vitán a fülébe montázsolt fülhallgatóval ábrázoló hirdetések azért maradhattak.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Annyira, hogy Donald Trump újraválasztási kampányának új témájává a TikTok állítólagos kémkedése vált az amerikai felhasználók után. A cég emiatt pedig úgy tűnik, hogy nem Kínában képzeli el a jövőjét.

Akik nem hajlandók a kormány cenzorának alávetni magukat, egyre súlyosabb szankciókkal lesznek kénytelenek szembenézni. A kormánypárt szerint nem céljuk a közösségi médiumok kiűzése az országból.

A semmiből lett igazi Facebook-balhé a 4000 fős borsodi faluban: az önkormányzat képviselői nem szeretik a kritikát, a falu ügyeit tárgyaló Facebook-csoportokkal a polgármesternek meg az a baja, hogy az emberek nem tájékozódnak mindenről, ráadásul olyan kérdéseket is feltesznek, ami nem releváns. Úgyhogy elővett egy évekkel korábbi rendeletet, ami a falu nevének a használatát szabályozza.

A Paradigma Intézet hatvan magyar politikus Facebook-használatát elemezte a járvány alatt. Nézzük, kinek mennyibe került egy új lájkoló?

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért úgy döntöttek, többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

A TikTok annyira megváltoztatta a zenehallgatási szokásokat, hogy sok dal úgy válik slágerré, hogy a legtöbben sokáig csak egy részét ismerik a videómegosztó alkalmazás miatt.