+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. augusztus 7. péntek, 10:09
Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Új címkézési eljárást vezet be hamarosan a Twitter – áll a médiaplatform csütörtök esti közleményében, így akarva felhívni a figyelmet arra, ha a felhasználóik az aktuális kormányzati hatalom által írt vagy befolyásolt politikai tartalommal találkoznak. Az új gyakorlatot a Twitter első lépésben csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, azaz Kína, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között vezetné be. A cég nem zárta ki, hogy ezen államok listája a későbbiekben bővülhet.

 

Az új címkézési metódus középpontjában „azok a magas rangú tisztviselők és szervek állnak, akik a nemzet hangját képviselik külföldön” – áll a Twitter közleményében. Azaz

 

külön címkét kaphatnak hamarosan a Twitteren az egyes külügyminiszterek, kormányszóvivők, nagykövetségek és a fontosabb diplomaták is.

 

„AMERIKAI KORMÁNYZATI FIÓK" – PÉLDÁUL ILYEN CÍMKÉKKEL FOGNAK A JÖVŐBEN TALÁLKOZNI A TWITTEREZŐK. A TWITTER KÖZLEMÉNYE SZERINT FONTOS LÉPÉS, HOGY EGY GEPOPOLITIKAI TÉMÁKAT TÁRGYALÓ TWEET ESETÉBEN MINDENKIT TÁJÉKOZTASSANAK ARRÓL, HOGY A TWEETELŐ SZEMÉLY MELYIK ORSZÁG ÉRDEKEIT KÉPVISELI. FORRÁS: A TWITTER KÖZLEMÉNYE

 

Az államok elnökeinek és miniszterelnökeinek fiókjait azonban ki akarja zárni az új címkézési gyakorlatból a Twitter, mondván: ezek a fiókok széles körben ismertek úgy a közvéleményben, mint a médiában – vagyis az ismertségük miatt nem kell őket külön felcímkézni, hiszen úgyis tudja mindenki, hogy a legfőbb állami vezető fiókjáról van szó. 

 

Egy másik címkével fogja továbbá jelölni a Twitter azokat a médiumokat, illetve ezek vezető munkatársainak hivatalos fiókjait is, amik a Twitter szerint valahogyan az állami hatalomhoz kapcsolódnak. A cég közleménye szerint

 

ebbe a körbe fog esni minden olyan médium, ami felett az állam gyakorol kontrollt, akár pénzügyi forrásokon, akár közvetett vagy közvetlen politikai befolyás útján, akár a tartalom előállításán és terjesztésén keresztül.

 

Kivételt képeznek ez alól azok az államilag finanszírozott médiumok, ahol – a Twitter saját mérlegelése alapján – független szerkesztőség működik – így nem fogják államilag befolyásolt médiumként felcímkézni például a BBC-t a briteknél, vagy a Nemzeti Közszolgálati Rádiót (NPR) az amerikaiknál. Azt azonban nem tudni, hogy konkrétan a Twitter mi alapján döntené el egy médiumról – legyen az kereskedelmi vagy közszolgálati –, hogy a fenti kitételek alá esik-e az adott Twitter-fiók – mindössze annyit közölt a cég, hogy előzetesen a saját szakértőit fogja megkérdezni erről.

 

„AZ OROSZ ÁLLAMHOZ KAPCSOLÓDÓ MÉDIA” – VIRÁGNYELVEN ÍGY FOGJÁK JELEZNI, HOGY A TWITTER SZERINT MELY MÉDIUMOK ÁLLNAK KORMÁNYZATI BEFOLYÁS ALATT. FORRÁS: A TWITTER KÖZLEMÉNYE

 

Továbbá tudni azt is, hogy

 

a Twitter maga fogja egyszer csak kiküldeni az érintetteknek az értesítést, ha államilag befolyásolt médiumként akarják címkézni őket – ez ellen a fióktulajdonosok fellebezhetnek a Twitternél, igaz, ennek módjáról sem adott a cég egyelőre bővebb tájékoztatást.

 

„A célunk, hogy a nyilvános eszmecserét szolgáljuk, és ennek fontos része, hogy az embereknek biztosítsuk a kontextust, akik így maguk hozhatják meg a megalapozott döntésüket arról, hogy mit látnak és hogyan működnek a Twitteren” – indokolta a cég a bevezetendő intézkedéseket.

 

A Twitternek egyébként nem ez az első, a politikai tartalmakat érintő döntése: Donald Trump május végén a „konzervatív hangok” elnyomásának szándékával és cenzúrával vádolta meg a Twittert azért, mert jórészt az ő tweetjei mellé a cég odarakott egy fact-check sávot, amivel ellenőrizni lehet az amerikai elnök posztjainak igazságtartalmát. De tavaly óta nem lehet a Twitteren már politikai hirdetéseket feladni, és a szerinte állami hátterű médiumok hirdetéseit is letiltotta a közösségi oldal.

 

NYITÓKÉP: Esther Vargas / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás